Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

tojás
(kínaiul: dan)

Kínában, akárcsak Európában a tojás a termékenység szimbóluma. Régebben Zhejiang tartományban az ifjú feleségek tojást rejtettek a nászágy végébe, hogy így biztosítsák teherbeesésüket. A szülést követően az ifjú anyának rántottát adtak enni, és a betegek is tojást kapnak, hogy mielőbb felgyógyuljanak és megerősödjenek. A gyermekekkel első születésnapjukon lágyra főzött tojást etette. Szokás volt Újévkor vörösre festett tojást cserélni, amely a boldogság küldést volt hivatva reprezentálni. A legszigorúbb buddhisták elvetették a tojásevést mondván, hogy aki ilyet tesz az a pokol "üres városába" jut. Dél-Kína némely nemzetiségének körébe a tojás a teremtésmítosz fontos eleme. A jin és a qiang nemzetség úgy tartja, hogy Hlineu istennő egy tojást rakott és abból születtek az emberek. Egy 4. századi asztrológiai elképzelés szerint a világmindenség tojásdad formájú, belsejében van a föld, kívül pedig héjszerűen foglalja magába az ég. Sun Wugong, a legendás majomkirály egy kőtojásból kipattanva jött a világra. Az ókori kínai mitológiában a hundun, az eredendő káosz, amelyből minden létrejött egy fölkevert tyúktojás belsejére emlékeztetett.