Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Tenji

Tenji, más írásmóddal TENCHI vagy TENDZSI, eredeti nevén NAKANO E (szül. 625/626. Japán - megh. 672. jan. 7. tsu, mi tartomány), Japán 38. császára 668-tól; a japán udvart felszabadította a Soga-család befolyása alól. Kínai mintát követve számos központi kormányzatot erősítő reformot vezetett be, és helyreállította az uralkodói hatalmat.

A Soga-család a VI. század vége felé terjesztette ki befolyását a császári családra, sőt 645-ben Iruka, a nemzetségfő fia megpróbálta a trónt megszerezni. Az akkor még császári hercegi címet viselő Nakano e az erős befolyással rendelkező Nakatomi-család fejével, Kamatarival közösen merényletet szervezett Iruka ellen az egyetlen helyen, ahol az a testőrei nélkül jelent meg, azaz a császári udvarban. Amikor a merénylő az utolsó pillanatban kudarcot vallott, a herceg maga kapta kezébe lándzsáját, és végzett Irukával. A Soga-család elégedetlen tagjainak átállása Nakano oldalára meghiúsította az ellenállást a hatalomátvétellel szemben, így Iruka támogatói hamarosan szétszóródtak.

Nakano anyja, Kgyoku császárnő (aki Saimei néven másodszor is a trónra került) a következő nap lemondott trónjáról, és fivérét, Karu császári herceget Ktoku császárként emelték a trónra. A trónörökösi címmel felruházott Nakano e szabad kezet kapott a Kamatarival közösen kidolgozott reformintézkedéseinek bevezetéséhez, amelyek megkövetelték az arisztokrata osztálytól a császár egyeduralmának elismerését. Eltörölték a föld és a földművesek magántulajdonát. A főváros környezetét alkotó régiókat átalakították kiemelt közigazgatási területté, a provinciák élére pedig kormányzókat neveztek ki. Nyilvántartásba vették a lakosságot, felmérték a termőterületet, és új adózási rendszert vezettek be. A reformok révén Japán a T ang-dinasztia korabeli Kínához hasonló, bár arányaiban kisebb, erősen központosított állammá vált.

Nakano e 662-ben lett tényleges uralkodó, bár hivatalosan csak 668-ban emelték trónra. Nem sokkal korábban rohanták le a kínai csapatok a Pekcse koreai királyságot. Az újdonsült császár a koreaiak segítségére sietett, de csapatai súlyos vereséget szenvedtek. Mivel képtelennek bizonyult szembeszegülni a kínai területszerzési törekvésekkel, feladott minden japán érdekeltséget Koreában, és kivonta onnan csapatait. Nem is léptek japán csapatok koreai földre egészen 1598-ig - amikor is ismételten vereséget szenvedtek a kínaiaktól.