Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
teknős
(kínaiul: gui)
A
teknős már a Shang-Yin-kortól kezdve megkülönböztetett tisztelet tárgya volt:
hasi páncélját természetfölötti világgal történő kapcsolatteremtéshez használatos
jósláshoz használták. Később a hosszúélet szimbóluma lett, az erő és az állóképesség
jelképe. A kőből faragott teknősszobrok kedvelt talpazatul szolgáltak a feliratos
emlékkövekhez, erre talán befolyással voltak az indiai legendák, amelyek szerint
a világot a vállukon hordozó elefántok teknősökön állnak. Ennek egyfajta előzménye
Kínában is fellelhető, a korai elképzelés szerint, Ao, a tengerben úszó roppant
méretű teknős hordozza hátán a három szent hegyet. Később ugyanilyen teknősszobrokat
állítottak fel a folyópartokon is: a teknőst a folyami rakodópartok védőszellemeként
tisztelték. Olyan hiedelem is élt, miszerint a nőstény teknős a hím részvétele
nélkül is képes utódokat létrehozni, e tulajdonsága miatt, meglepőmódon felfokozott
kéjvágyat tulajdonítottak neki, azzal a képességgel felruházva, hogy nőalakot
öltve elcsábítja a férfiakat. A "teknőstojás" (guidan) kifejezés nagyon
durva sértésnek számított, hiszen azt jelentette, hogy "fattyú". A "teknősúr"
(guigong) kifejezés prostituált apjára utal. A kígyóval összefonódó teknős az
észak szimbóluma.
A
kínaiak nem javasolják, hogy üzletember háziállatként teknősbékát tartson, mert
az üzletmenete lelassul.
