Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Szászánida

Szászánida, más írásmóddal SZÁSSZÁNIDA, 224-től 651-ig uralkodó iráni dinasztia; I. Ardasír alapította 208 és 224 közötti hódításai során, és az arabok döntötték meg 637 és 651 között.

I. Ardasír (ur. 224-241) vezetésével a Szászánidák megdöntötték a parthusok hatalmát, és létrehozták saját perzsa birodalmukat. Ennek az államnak a területe folytonosan változott a Rómával, később Bizánccal, ill. az indiai Kusán Birodalommal és a közép-ázsiai heftalitákkal vívott harcok eredményeként. I. Sápúr (ur. 241-272) idején a birodalom területe az északi Szogdianától és Grúziától Arábia Mazun régiójáig, ill. az Indus völgyétől a Tigris és az Eufrátesz felső folyásának völgyéig terjedt.

Uralmuk alatt újjáéledt a perzsa nemzeti tudat. A zoroasztrianizmus államvallássá vált, a többi vallást bizonyos időszakokban hivatalosan is üldözték. A kormányzat erősen központosított volt, a tartományi helytartók közvetlenül a trónnak tartoztak felelősséggel. Az utak és a városok építését, sőt még a mezőgazdaságot is a kincstár finanszírozta.

A Szászánidák uralma idején az iráni művészet is reneszánszát élte. Az építészet gyakran monumentális épületeket hozott léte, ilyenek voltak a ktésziphóni, firúzábádi és szarvesztáni királyi paloták is. A Szászánida-kori művészet talán legjellegzetesebb és legszembetűnőbb alkotásai a meredek mészkősziklákba vésett hatalmas szikladomborművek, de a fémművesség és a drágakővésés szintén magas mesterségbeli szintre jutott. Az állam támogatta a tudomány fejlődését, és mind nyugati, mind keleti alkotásokat lefordítottak a Szászánidák középiráni nyelvére.