Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
szannjászí
más írásmóddal SZANNJÁSZIN (szanszkrit: „elhagyó”, „lehajító”), a hinduizmusban vándoraszkéta, aki a negyedik életszakaszt (ásrama) elérve lemondott a világról. A név szőkebb értelemben olyan aszkétára utal, aki különösen a „nagy aszkéta” néven is ismert Siva isten iránt érez elkötelezettséget. A saiva aszkétákat Sankara, a híres hindu filozófus és tanítómester a VIII. században tíz rendbe (dasnámí) szervezte (lásd lejjebb: dasnámí szannjászin).
A szannjászík körében az elérhető legmagasabb fokozat a paramahamsza („nagy hattyú”). Ezt a címet általában csak 12 évi, aszkétaként eltöltött próbaidő után kaphatják meg azok a szannjászík, akik szert tettek a teljes önismeretre. ők mentesülnek minden földi szabály és kötelezettség alól, amilyenek például a kasztra vonatkozó előírások. Azontúl nem kell az istenség képmását tisztelniük vagy áldozatot bemutatniuk; ha úgy kívánják, az istenség imádását belső ügyüknek tekinthetik. A modern kor legismertebb paramahamszája Rámakrisna, a XIX. században élt szent volt.
A szannjászík holttestét nem égetik el (a hinduk körében ez a szokás), hanem általában meditációs ülőtartásban eltemetik.
dasnámí szannjászin
saiva (Siva-követő) hindu aszkéta, az ún. 10 rend (dasnámí, „tíz név”) valamelyikének a tagja. Ezeket a rendeket a VIII. századi filozófus, Sankara alapította, s mind a mai napig virágzanak. Név szerint a következők: Aranja, Ásrama, Bháratí, Giri, Parvata, Purí, Szaraszvatí, Szágara, Tírtha és Vana. Sankara továbbá négy kolostort is alapított a négy égtáj szerint, tehát India északi, déli, keleti és nyugati részén, Uttar Pradesh-ben a Dzsjóti (Dzsósi) Mathát, Karnátakában a Sringeri Mathát, Orisszában a Góvardhana Mathát és Gudzsarátban a Sáradá Mathát. A kolostorok és a rendek között szoros kapcsolat van, valamennyi rend egy bizonyos kolostorhoz tartozik. A kolostorok vezetői a mahantok - a Sringeri Matha főnökét dzsagadgurunak nevezik („a világ tanítója”) -, a tanítás értelmezésével kapcsolatban ma is az ő véleményüket szokás kikérni, ennek megfelelően mind a hindu laikusok, mind pedig az aszkéták előtt igen nagy becsben állnak.
A dasnámí szannjászin általában okkersárga köntöst hord, a vállán pedig - ha szert tud rá tenni - tigris- vagy párducbőrt, amit maga alá teríthet, ha le akar ülni valahol. Az aszkéták három vízszintes csíkot (tilakát) szoktak rajzolni a homlokukra és más testrészeikre, éspedig lehetőleg halotti máglya hamujával; nyakukban olvasó lóg, amely 108 rudráksa szemből áll. Szakállukat megnövesztik, hajuk a vállukig lóg, esetleg kontyba van kötve.
Némelyik szélsőséges dasnámí gyakorlatilag ruhátlanul jár; ezeket nágá („meztelen”) szannjászinnak nevezik, az aszkéták között ők a legmilitánsabbak. A múltban a nágá szannjászinok gyakran csaptak össze iszlám fanatikusokkal, sőt akár más hindu szekták meztelen aszkétáival is.
