Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára


Pála-dinasztia

Pála, az indiai Bihar és Bengália uralkodó dinasztiája a VIII-XII. századig. Alapítója Gópála helyi törzsfő volt, aki a VIII. század közepének zűrzavaros időszakában emelkedett hatalomra. Utóda, Dharmapála (ur. kb. 770-810) nagymértékben kiterjesztette a királyság határait, és egy ideig Kanaudzs (Kannauj) is a fennhatósága alá tartozott. A Pálák kanaudzsi hatalma fennmaradt Dévapála uralkodása alatt is (kb. 810-850), aki északra és a Dekkán-félszigetre vezetett hadjáratokat. Ezután a dinasztia hatalma lehanyatlott, és Mahéndrapála, Kanaudzs Gurdzsara-Pratihára-uralkodója a IX-X. század fordulóján egészen Bengáliáig nyomult előre. A Pálák hatalmát Máhípála (ur. Kb. 988-1038) állította helyre, akinek a befolyása Váránasziig (Benares) terjedt; halála után azonban a királyság ismét meggyengült. Rámapála (ur. kb. 1077-1120), az utolsó nagy Pála uralkodó sokat tett azért, hogy a dinasztia hatalmát megerősítse Bengáliában, és hatalmát kiterjesztette Asszamra és Orisszára is; ő a szanszkrit nyelvű történelmi költeménynek, Szandhjákara Rámacsaritájának hőse. Halála után a Pálákat a felemelkedő Szena-dinasztia háttérbe szorította, bár a Pála-királyok még 40 évig uralkodtak Bihar déli részén. A Pálák fő központja valószínűleg Mugdagiri (Monghyr) volt, Bihar keleti részén. A Pálák a buddhizmus támogatói volt a; királyságukból származtak azok a misszionáriusok, akik véglegesen meghonosították a buddhizmust Tibetben. Pártfogásuk alatt jellegzetes művészeti iskola bontakozott ki; sok szép kő- és bronzszobrászait munka maradt fenn ebből a korból.