Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

mímámszá

(szanszkrit: „vizsgálódás”), a hindu filozófia hat hagyományos rendszerének (darsanjának) egyike, éspedig feltehetően a legősibb. A védánta egyik alapját képezi, és erősen hatott a hindu törvényalkotásra.

A mímámszá szabályokba foglalja a védák értelmezését, s filozófiai alapot nyújt a védikus szertartásokhoz. Mivel a védák ősibb részéhez, a karmakándához kapcsolódik, nevezik púrva-mímámszának („előtanulmány”) vagy karma-mímámszának („a tettek tanulmányozása”) is. Ezzel szemben a későbbi részekkel, az upanisadokkal foglalkozó védántát uttara-mímámszának („haladó tanulmányok”) vagy dzsnyána-mímámszának („a tudás tanulmányozása”) nevezik.

A rendszer legkorábbi műve Dzsaimini Mímámszá-szútrája (Kr. e. IV. sz.). Ehhez elsőként (feltehetően a Kr. e. I. században) Sabaraszvámin írt terjedelmes kommentárt, s őt még számos értelmező követte, közülük a legkiemelkedőbbek Kumárila Bhatta és Prabhákara (Kr. u. VII-VIII. sz.).

A mímámszá célja a dharma megvilágítása; ez ebben a filozófiai iskolában azon vallásos kötelezettségek és előírások sorát jelenti, melyeknek helyes elvégzése, ill. betartása esetén a hívő megőrizheti a világ harmóniáját, és megvalósíthatja egyéni célkitűzéseit. Minthogy a dharma sem megfigyelés, sem okoskodás útján nem ismerhető meg, útmutatást erre nézve csakis az örök, kinyilatkoztatott és csalhatatlan véda adhat.

Az ember a saját dharmáját egy adott helyzetben a védikus szöveg közvetlen vagy implicit előírásaira hagyatkozva állapíthatja meg. Ha csupán közvetett utalás áll rendelkezésre, akkor analógiákra kell hagyatkozni, s ha a szövegből nem derül ki, hogy adott esetben mi a pap teendője, akkor más szövegrészekben kell keresni az útmutatást. Ennek érdekében alapos elemzésnek kell alávetni az utasítást tartalmazó mondat szerkezetét.

A mímámsza eredetileg teljesen gyakorlati útmutatás volt, ám idővel erős gondolatrendszer képviselőjévé vált. Úgy tartják, Kumárila fellépésével a mímámsza fölébe kerekedett a buddhizmusnak Indiában, s erősen befolyásolta az egész hindu műveltség irányát, módszereit és tartalmát is.