Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

menstruáció
(kínaiul: yuejing)

A hagyomány szerint a leánygyermek 2×7 azaz 14 éves korában válik nővé, amelyet az első menstruációja jelez. A menstruáció idején a nőknek tilos volt templomba menni vagy házaséletet élni. A menstruáció megnevezésére gyakran használták a "kis vörös nővérke érkezése", a "vörös hírek", a "havi hírek", a "vörös áradás", a "vörös tábornok az ajtónál" stb. kifejezéseket. "Szennyes ruhá"-nak, "havi ruhá"-nak nevezték azt az öltözéket, amelyet a nők menstruációjuk idején viseltek. A szüzek menstruációs vérének vizsgálata a hagyományos orvoslás egyik bevett diagnosztikai módszere volt. A rendellenes menstruáció okaként többek között a rendszertelen nemi életet emlegették. Ha a menstruáció ideje alatt viselt ruháját elásták a küszöb alá, bízhattak benne, hogy a nő sohasem hagyja majd el a házát, és családját.