Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Megaszthenész

(szül. Kr. e. 350 k. - megh. 290 k.), ókori görög történetíró, az India történetéről szóló, négy könyvből álló Indica szerzője. Az ión származású Megaszthenészt I. Szeleukosz hellén király küldte követségbe a Maurja-dinasztia alapítójának, Csandragupta királynak udvarába. Bár műve naiv és pontatlan, mégis a legteljesebb beszámolót adja az akkor ismert Indiáról.

 

Megaszthenész, Megasthenes (?, Kr. e. IV. század - ?, Kr. e. III. század) Görög etnográfus és földrajzi író
I. Szeleukosz követe volt Csandragupta (görögösen Szandrakottosz, Kr. e. 317 - 219) indiai király udvarában. Eljutott a Gangesz menti Palimbothra városáig. „Indika" (Indiai dolgok) című, négy részből álló művében India földjét és népeit írta le, ránk a műnek csupán töredékei maradtak fenn. Érdeklődése inkább néprajzi volt, mint földrajzi: a természetleírás mellett értékes adatokat közöl a kasztrendszerről, a vallásról, a házassági szokásokról. Beszámolója azokon a pontokon nem megbízható, amikor a tapasztalatoknak görög értelmezést ad: pl. a brahmanizmust a Dionüszosz-kultuszra vezeti vissza. Mesés történeteiben indiai és görög elemeket kevert, művének tömör kivonata Diodórosznál maradt fenn.

Pecz: Ókori lexikon