Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Madhva

más néven ÁNANDATÍRTHA vagy PÚRNAPRADZSNYA (szül. 1199. Kaljánpur, Udipi mellett, Karnataka, India - megh. 1278 k. Udipi), hindu filozófus, a dvaita rendszer (dualista, azaz az isten és az egyéni lélek alapvető minőségi különbségéről szóló tanítás) megalkotója. Követőit madhváknak nevezik.

A bráhmin családból származó Madhva élete sok tekintetben párhuzamba állítható Jézus Krisztuséval. Az Újszövetség által Krisztusnak tulajdonított csodák Madhva élettörténetében is szerepelnek. Kamaszkorában például a szülei négynapi keresés után találtak rá, mikor éppen tudós eszmecserét folytatott a Visnu-papokkal; később a szent városba, Váránasziba (Varanasi) tett egyik zarándoklata során vízen járt, véghezvitte a kenyérszaporítás csodáját, lecsendesítette a háborgó vizet, és „emberhalász” lett. Feltételezik, hogy ifjúkorában esetleg a Kaljánpurban élő nesztoriánus keresztény közösség hatott rá.

Madhva azt tűzte ki céljául, hogy megcáfolja Sankara (megh. Kr. u. 750 k.) nem-dualisztikus, advaita filozófiáját; Sankara az egyéni tudatot jelenségnek tartotta, és az abszolút szellemet (brahman) fogadta el egyetlen valóságként. Madhva elutasította a májáról („káprázat”) szóló hindu elméletet, amely szerint egyedül az anyagtalan örökkévaló, az anyagi világ csupán látszat, illúzió. Álláspontja szerint az az egyszerű tény, hogy a dolgok átmenetiek és állandóan változnak, nem jelenti azt, hogy nem valóságosak.

Az ortodox hinduizmustól számos ponton eltávolodó Madhva egyike volt azon kevés hindu gondolkodónak, akik hittek az örök kárhozatban. A mennyország és a pokol fogalmát hirdette követőinek, mindazonáltal egy harmadik lehetőséget is felvetett: a lelkek véget nem érő vándorlásának (reinkarnáció vagy újjászületés) hindu purgatóriumát. Kultusza megtiltotta a templomi prostitúciót, a véres áldozatok helyett pedig tésztából készült figurákat alkalmazott. Követői szokás szerint Visnu sokkarú képmását bélyegezték vállukra.

Élete során Madhva 37 szanszkrit nyelvű művet írt, többségük hindu szent szövegek kommentárja, ill. saját teológiai rendszerét és filozófiáját fejti ki. Úgy tartotta, hogy minden tudás relatív, nem abszolút.