Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

kjudó

"A japán íjászatot Japánban még mai is szinte vallásos tisztelet övezi. Míg Európában egyedül csak fából készült kőris- vagy tiszafa íjakat használtak, addig keleten különböző anyagok összeépítésével (állati inak, fa, szaru, csont) igen hatásos fegyvert, az ún. reflexíjat találták fel. Az ókori íjak teljesítményét, amelyet hiteles korabeli adatok bizonyítanak, még a mai korszerű sportíjakkal sem sikerült felülmúlni.

A japán íjak alakjukat tekintve különböznek a nomád íjaktól, de szerkezetük hasonló. Jellegzetes ívelésüek, valamivel hosszabbak, nagyságuk általában 1,8-2,2 méter. Többrétegűek, egykor fából, bambuszból, halcsontból készítették, manapság műanyag, grafit és üvegszál alkalmazásával is készülnek.

Vadász és harci fegyverként egyaránt alkalmazták őket. A császári udvarban különféle szertartásokban is szerepet kaptak. A szamurájok osztályának kialakulása az íjászat fejlődésére is kihatott. Főként a lovas harcokban vált be, de a várvédelemben is szerepet kapott. Az idők folyamán a kínai zen-buddhizmus hatására a harci művészetek, így az íjászat is vallásos tartalommal telítődik, filozófiai hatás alá kerül. 1542-ben a portugálok megismertetik a japánokat a lőfegyverek használatával, ez a harcmodort némileg átalakítja ugyan, de éppen a kardvívás és az íjászat filozófiai tartalma miatt, a szamurájok ezen utóbbi fegyverek használatát tartották önmagukhoz méltónak.

A hosszú, békés Tokugava-korszakban ez a filozófiai hatás tovább erősödik. Így lesz a Ken-dzsucu-ból Kendó, az íjászatból Kjudó, amelyben az íjből -mint harci fegyverből- szertartási és szellemi eszköz válik a zen-buddhizmus hatására. Ezzel párhuzamosan különböző írányzatok, iskolák, stílusok alakulnak ki. Ezek közül a Heki és a Ogaszavara irányzat, stílus ma is működik. Ezért nem lehet az íjászatot más sporthoz hasonlítani. Elsajátításához hosszadalmas gyakorlás, elmélyedés szükséges Gyakorlatainak mély filozófiai tartalma van.

Japánban annak ellenére, hogy más modern sportágak esetleg kedveltebbek, a hagyományos sportok között a judo és a kendó mögött a harmadik helyen áll. A Kjudó Szövetségnek jelenleg 500000 tagja van fiatal gyerekektől az öregekig.

Mivel főként szellemi erőfeszítést igényel, gyakorlásának felső korhatára nincs. Gyakran rendeznek versenyeket, ahol a tisztán technikai teljesítményt jelző lövőeredmény mellett a végrehajtott mozdulatok szépségét, harmóniáját, a kivitelezés pontosságát, összhangját egyaránt értékelik. A többi japán sportághoz hasonlóan a versenyeken kívül tanuló fokozatú (5-1 kju)- és mesterfokozatú (1-10 dan) vizsgákon bizonyíthatják a sportolók fejlődésüket, előrehaladásukat."

Vadadi Kornél