Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
kilim
kelim = a kilim
szó formája perzsa-német nyelvterületen
Anatóliában, a Balkánon és Irán egyes részein kárpitszövési technikával készült, kézi szövésű, bolyhozás nélküli padlóborító szőnyeg. Irán más részein, a Kaukázusban és Turkesztánban a hasonló darabokat palasznak hívják. A legtöbb kilimnél ott, ahol a mintát alkotó függőleges vonal mentén két szín találkozik, hasadás keletkezik. Néhány karabahi és dél-kaukázusi darabnál azonban összekötő technikát alkalmaznak, hogy ezeket a hasadásokat a lehető legkisebbre csökkentsék. A legfinomabb és legszebb ismert kilimek a XVI-XVII. századi Kásánból való selyemkilimek; a későbbi legsűrűbben szövött és legfinomabb kilimek Szenna környékéről valók.
A legnagyobb, rendszerint két keskeny darabból összeállított kilimeket a törökök készítették. Hordozható imaszőnyegnek a könnyű és könnyen hajtogatható kilim igen alkalmas. A török kilimeken gyakran használtak pamutot a fehér részekhez, míg az apró díszítmények brokátszövésűek. A Balkán déli részén az anatóliai kilimek utánzásából fokozatosan fejlődtek ki az ottani sajátos formák, például a Pirotban készült fekete, vörös és fehér kilimek. Romániában szintén többféle helyi változat alakult ki - minél távolabb volt a vidék Törökországtól, annál inkább visszaszorultak a keleti színek és minták. Kilimnek nevezik a különféle brokátszövéső, hímzett, száda- és más sima szövésű terítőket és táskákat is.
csuval = ruhászsák. Nyugaton párnának kitömve használják.
hejbe = átalvető terhek cipelésére
inelik = evőeszköztartó
jastik = párnának szőtt, kis kilim
jolami = szövött kilim szalag; nomád sátrak, jurták feszítésekor használják
kapunuk = sátorbejárati dísz
mafracs = doboz formájú zsák, ruha és ágynemű tartó, esetenként bölcső
namagdan = sótartó
okbas = csúcsban végződő táska, homokkal, kővel megtöltve a sátor széllel szembeni ellenállását segítette
perde = nagy kecskeszőr sátrak belső tereinek elválasztására használt gyapjú "függöny"
szofra = általában négyzetes szőtt "asztal". Étkezéskor a földre terítik és körbeülik.
torba = sátorzseb
