Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
kapózás
más néven ÖTKÖVEZÉS, ősi eredetű, világszerte elterjedt játék; manapság kövekkel, csontokkal, magokkal, tömött vászonzacskókkal, esetleg fémből vagy műanyagból készült „kövekkel” játsszák, labdával vagy anélkül. Nemegyszer kecskék, birkák vagy más állatok ujjízületeit, csuklóját vagy bokáját is használták a játékhoz. Ilyen tárgyakat találtak ukrajnai őskori barlangokban, s a játék ábrázolása néhány ókori görög kancsón vagy vázán, ill. római mozaikon is látható.
A klasszikus változatban a játékos öt vagy több követ dob fel egy kézzel; a cél az, hogy elkapja őket a tenyerében vagy a keze hátán. Ahányat elkap, annyi pontot szerez.
A játék mára két irányba fejlődött: az egyik változatban az ügyességen van a hangsúly, a másikban minél több kő begyűjtése a cél.
Az Egyesült Államokban és Kanadában a kapózást elsősorban gyermekek játsszák, 6-12 vagy ennél is több hatágú, vas- vagy műanyag kővel és egy kis labdával. A köveket a földre szórják, a játékos feldobja a labdát, aztán egyik kezével megpróbálja felszedni a köveket és elkapni a labdát, mielőtt az lepattanna. Ha ez nem sikerül, a következő játékosra kerül sor. A feladat egyre nehezebb: először csak egy követ kell felszedni, aztán egyszerre kettőt, majd hármat, végül mindegyiket, majd a labdát elkapni.
Csehországban és Szlovákiában hagyományosan kislányok játsszák a játékot, mégpedig hat maggal; előbb a jobb, majd a bal kezükkel szedik föl a magokat, ill. dobják föl és kapják el a labdát.
Magyarországon már nemigen van divatban a kapózás; itt általában öt kaviccsal vagy golyóval játszották úgy, hogy ezekből egyre többet kellett elkapni. A játéknak több népi elnevezése is volt (kacsózás, kocázás, begyezés, felszedősdi).
Egyiptomban a gyerekek játékosonként legföljebb tíz sárgabarackmaggal „kavicsoznak”. A játékosok sorra szétszórják a magokat, egy kivételével; ezt az egyet dobják fel, és a szétszórtak közül a lehető legtöbbet iparkodnak begyűjteni, még mielőtt elkapnák a feldobott magot. A legtöbb barackmagot begyűjtő játékos a győztes.
A kelet-európai zsidó kislányok hagyományosan öt figurával játszották a ghop bagi-t. Az első menetben valamennyi csontot földre vagy szőnyegre szórták, az egyiket földobták, a többit igyekeztek még a feldobott csontdarab leesése előtt összeszedni. A második menetben három csont került a földre, és kettőt dobtak fel; a harmadikban 2:3 volt az arány; a negyedik (utolsó) menetben egy csont került a földre, és négyet hajítottak fel, ill. igyekeztek elkapni.
