Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Kano uralkodói

Kano uralkodói, a mai Nigéria északi részén fekvő történelmi királyság és hagyományos emirátus uralkodói. A Kanói krónika (1890-es évek), a hausza nép történetéről szóló legismertebb nigériai beszámoló szerint a Kanói Királyságot a Hausza Bakvai (a hét igazi hausza állam) egyikeként 999-ben alapított Bagauda, s fővárosát az északabbra fekvő Seméből Gadzsemaszu király uralkodása idején (1095-1134) helyzeték át a mai Kano területére. Az iszlámot a Mali birodalomból érkezett malinke írástudók terjesztették el az 1340-es években; Kano első muszlim hausza királya valószínűleg Jadzsi (ur. 1349-85) volt. Minthogy az iszlám vallásnak tulajdonították, hogy 1400 táján Kano háborút vesztett Zariával szemben, Kanadzsedzsi király megtagadta a hitet; az 1450-es években azonban újabb térítők érkeztek Maliból, s az iszlám visszaszerezte befolyását.

Dauda király uralkodása alatt (1421-38) Kano a keletre fekvő Bornu adózó vazallusává vált, amellyel azután Abdullahi Burdzsa király (ur. 1438-52) kereskedelmi kapcsolatokat létesített. A tevekaravánoknak köszönhetően a királyság kiváltképp Mohamman Rumfa (ur. 1463-99), a legnagyobb kanói hausza király idején virágzott. Ő építette a Kurmi piacot, az azóta helyreállított Dzsumaát-mecsetet és a királyi palotát.

Az ő uralkodásától kezdve háborúskodott Kano a 148 km-re északnyugatra fekvő Kacinával, mely szintén kezébe akarta kaparintani a szaharai kereskedelem irányítását. Rumfa uralkodása alatt vezették be ismét az arab írást, s az iszlám törvények szerint alakították át a közigazgatást.

Kano 1513-ban a Szongáj Birodalom adófizetője lett, mert Muhammad Aszkia szongáj uralkodó csapatai elfoglalták területét. Az évszázad későbbi szakaszában Kano a tőle délre fekvő Zazzau hausza államnak fizetett adót. Miután 1653-ban és 1671-ben a kanóiak vereséget szenvedtek a délkeletre élő dzsukun néptől, Kacina vette át a térség kereskedelmének irányítását. 1734-től Kano ismét Bornunak fizetett adót.

A fulani dzsihád (szent háború) vezetője, Uszman dan Fodio 1804-ben lázadást indított a hausza elnyomók ellen, s 1807-ben bevette Kano városát, amelynek első emírje az egyik tanítványa, Szulajmanu lett. A mai dinasztiát utóda, a Szullibava nemzetséghez tartozó Ibrahim Dabo emír (1819-46) alapította.

Amikor 1893-ban Abdurrahman (Abdu), Szokoto fulani szultánja Mohamman Tukurt nevezte ki Kano emírjévé, polgárháború tört ki a kanói fulanik között. A győztes, Aliju Babba 1894-ben hűségesküt tett I. Muhammadu Attahirunak, az új szultánnak.

Azonban a britek 1903-ban elfoglalták Kanót, Muhammadu Abbasz Abdullahit kinevezték a város emírjévé, s létrehozták Kano tartományt, amelynek Kano volt a legnagyobb és legnépesebb emirátusa.