Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Josida Kenkó

(szerzetesi név, átírásváltozata: Yoshida Kenkô; eredeti neve: Josida vagy Urabe Kanejosi, átírásváltozat: Yoshida vagy Urabe Kaneyoshi) (Kiotó, 1283? - Tanoi, 1352 után) japán költő.

Előkelő család sarja volt, először a Horikava családnál, majd miután 1301-ben a családból származó Gonidzsó császár került trónra, hat éven át az udvarban szolgált. Vonzódott a nemesi kultúrához, híresen jártas volt a kalligráfiában és a régi szertartások tudományában. Az uralkodó 1308-as halála után visszavonult a közélettől, szerzetes lett, s remeteként élt. Ekkor járt feltehetően Kantó vidékén, erre abból következtethetünk, hogy munkái közt gyakoriak az e vidékhez kötődő írások. 1321-től élt Kiotóban, a Nidzsó Tamejo által vezetett költői iskola tagja volt. Tamejo a Kokinsú hagyományain át bevezette a költészet rejtelmeibe. Költeményeit saját válogatásában, Kenkó hosinsú (Kenkó szerzetes versgyűjteménye) címen gyűjtötte össze. Elvégezte a klasszikus japán művek, a Kokinsú, a Súisú, a Gendzsi regénye és egyéb művek másolását, az egyes változatok összevetését.

Fő műve a Curezuregusa (Unaloműző elmélkedések). A munka pontos keletkezési dátuma nem ismert, feltehetőleg 1330 és 1331 közt írta. Az sem teljesen bizonyos, hogy maga Josida Kenkó nevezte így el, mivel e cím először egy, a keletkezése után körülbelül száz évvel készült másolaton tűnik fel először. Maga a munka hosszabb-rövidebb filozófiai eszmefuttatások gyűjteménye, alapgondolata a mudzsókan (a dolgok mulandóságának gondolata), ezt támasztja alá klasszikus japán irodalmi művekből, a történelemből és a mindennapi életből vett példákkal. Terjedelme az előszón kívül 243 írás. Josida Kenkó fennmaradt költeményei későbbi antológiákban szerepelnek, például: Soku gosúi vakasú; Fuga vakasú.

Világirodalmi kisenciklopédia

 

Josida Kenkó (1283-1350): Tsurezuregusa: Az időűzés terítéke, A magyar szöveget japán eredtiből fordította Dombrády S. Géza és Szende Tamás, Dombrády S. Géza bevezetőjével, A japán irodalom kincsesháza (II.). Stádium, 1992 tavasz, V. évfolyam, 1. szám, 67-74. oldal