Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Jamarádzsa

Jamarádzsa a halál ura, s ő ítéli meg az élőlényeket, amikor elhagyják testüket. Zöld színű, s vörös ruhát visel. Kettő vagy négy karral ábrázolják, amelyek közül egyik kezében buzogányt, a másikban pedig egy hurkot tart, mellyel elkapja áldozatait. Egy fekete bivaly a hordozója.
Amikor az emberek meghalnak, akkor Jamarádzsa és Csitragupta (Jamarádzsa jegyzője) elé viszik őket. Csitragupta feljegyezte az ember életének minden tevékenységét. Akik jámboran cselekedtek, azok a mennyei bolyók boldogságát élvezhetik, akik pedig bűnös tevékenységeket végeztek, azok a pokoli régiókba kerülnek. Jamarádzsa a jámbor emberek számára olyannak tűnik, mint Visnu, lótuszhoz hasonló, mosolygó arccal. A bűnösök azonban szörnyű, elborzasztó ítélőbírának látják, rendkívül hosszú hajjal s mély kúthoz hasonló szemekkel. Azt mondják, hogy a halál után a léleknek négy órát és negyven percet vesz igénybe, hogy elérjen Jamarádzsa birodalmába.
Az emberek többsége fél Jamarádzsától, mert ő mindenkit megbüntet a gonosz tettekért. Úgy tartják azonban, hogy a Legfelsőbb Úr híveinek nem kell félniük tőle. Az ő számukra Jamarádzsa kedves barát, a gonosztevők számára pedig maga a megszemélyesült félelem.
Jamarádzsáról azt mondják, ő volt az első halandó, aki meghalt, s mivel megtalálta az utat a másik világba, most ő irányít másokat a haláluk után. Két vad kutyájának fejenként négy szeme van. Ők őrzik a Jamarádzsa lakhelyére vezető utat.
Brahmá megkérte Visvakarmát, a félistenek építészét, hogy építsen egy ideális lakhelyet Jamarádzsának, ahol zavartalanul gyakorolhatja ítélőbírói szolgálatát. Azt mondják, ennek a helynek tökéletes az éghajlata, ahol az embert nem háborgatják még a teste, az elméje s az ellenségei által okozott szenvedések sem.