Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Hung Gar Kuen

A dél-kínai harcművészet stílusai - más néven a Lingnan stílusok - a Fujian tartomány, Putian városában található Dél-Shaolin templomban gyakorolt Shaolin harcművészet formáira vezethetők vissza.
A Hung Gar gyakorlatainak alapját - a mesterről-tanítványra szálló eredetlegenda alapján - a Dél-Shaolin templomba menekült Gee Sin Sim See apát alkotta meg, aki a szerzetes növendékeken kívűl, kínai hazafiakat is tanított a harcművészetére. A cél, az uralkodó Qing-dinasztia megdöntése volt. Egyik legkíválóbb tanítványa Hung Hei Goon volt, aki kungfu tudásával messze kimagaslott társai közül. Ő hozta létre a Hung Gar harcművészetet. Hung Hei Goon a Hung Gar stílusban ötvözte felesége Fong Wing Chun Fukien Fehér Daru stílusát és Gee Sin tanította Tigris stílust. A Hung Gar nevét, a Ming-dinasztia első uralkodójának uralkodási nevéről, Hung Mo-ról kapta. A Hung Gar stílus így a Ming-dinasztia viasszaállításáért küzdő hazafias csoportok harcművészetévé vált.
A Dél-Shaolin templom lerombolása után sokan menekültek Kanton tartomány városaiba és tanították a Shaolin harcművészetet. Gee Sin apát másik tanítványa Luk Ah Choy is délre menekült és Hung Hei Goon tanítványa lett. A Shaolin templomból menekülők egy operatársulat bárkáján találtak menedéket. Ez volt a Hung Suen, a Vörös Bárka, mely más Lingnan stílusnak is elősegítette a kialakulását és elterjedését Kanton tartományban. Az egyik leghíresebb ilyen stílus, a szintén Gee Sin nevéhez kötődő Wing Chun.
Hung Hei Goon, Kanton városában a Nagy Buddha Templomba (Tai Fat Se) menekült és ott tanította titokban a Hung Gar stílust. Wong Tai is itt kezdte meg Hung Gar tanulmányait Hung Hei Goon és Luk Ah Choy irányítása alatt. Ettől kezdve a Wong családon belül öröklődött tovább a stílus, Wong Kei Ying-en keresztül Wong Fei Hung-ig. Wong Kei Ying, "Kanton tíz tigriseinek" egyikeként kora legkíválóbb harcművésze volt. Orvosként is ismert volt a neve és Dél-Kína sok városában megfordult. Fiával, Wong Fei Hung-gal együtt is sokat utazott és fiát már kiskorától kezdve keményen tanította a Hung Gar gyakorlataira.
Egy alkalommal meggyógyítottak egy Lam Fook Sing nevű harcművészt, akiről kiderült, hogy Tid Kiu Sam, a híres "Vaskezű" tanítványa volt. Tőle tanulták meg a Hung Gar híres belső gyakorlatát, a Tid Sin Kuen-t. Wong Fei Hung idővel az egyik leghíresebb dél-kínai kungfu mesterré vált és a Hung Gar stílus legnagyobb alakja lett.
Wong Fei Hung tanítványa volt Lam Sai Wing, akitől a Lam Gar Hung Kuen rendszer ered. Lam Sai Wing kungfu tudását Sun Yat Sen is méltatta. A Lam Gar Hung Kuen leghíresebb élő mestere Lam Cho, Lam Sai Wing fogadott fia.

http://www.hungkuen.hu