Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

AMULETT, kínai (hufu)
Az amuletteket és talizmánokat már a legrégibb szövegek is említik. Nagy népszerűségre a vallásos taoizmusnak köszönhetően tettek szert. A taoista irodalom tömegével írja le a varázserejű talizmánok, amulettek legkülönbözőbb fajtáit. Ezeknek általában oltalmazó képességet tulajdonítottak, amely távol tartja a démonokat, ártó szellemeket stb. A buddhizmus egyes irányzatai szintén nagy hangsúlyt fektettek a varázserejű amulettek használatára. Az amulettek a legkülönbféle anyagokból és formában készültek, melyeket pontosan előírt helyeken kellett viselni, hogy hatásukat kifejtsék. Ezek közül is a legkedveltebb alapanyag az őszibarackfa volt. Démonokat riasztó varázsmondásokat tartalmazó papírcsíkok is hatásos amulettnek számítottak. A bronztükröt ( tükör) az egyik legkedveltebb amulettként tartották számon. Amulett gyanánt hordhattak tigriskarmot, kutyaszőrt vagy elégetett régi kalendáriumok hamvait.

Tokaji Zsolt