Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

HŐS (yinxiong)
A modern kínai nyelvben használatos yinxiong szó jelentésének minden aspektusában szinte teljes egészében lefedi az európai értelmébe vett hőst. A klasszikus kínai nyelvben azonban a xia kifejezést használták a hős megnevezésére, amely előtt gyakran szerepelt a wu "harcias", "háborús" jelző. A források, regények, színjátékok tanúsága szerint, megállapítható, hogy régen a fegyverforgatással, nagy testi erővel, vitéz tettel stb. lehetett hőssé válni. A kínai hősök karakterére egyfajta sematizmus a jellemző: a társadalom középosztályából kerülnek ki, de nem ritkán egészen szegény család gyermekei. Általában valamilyen álnokság, vagy igazságtalanság következtében társadalmon kívüli helyzetbe kerülnek, majd vitéz tettükkel, példamutató magatartásukkal bebizonyítják igazukat. A katonák és a hadvezérek közül sokan váltak legendás hősökké. Az egyik legnépszerűbb kínai regény, a Vízparti történet (Shui hu zhuan) nem kevesebb, mint 108 hős életútját kíséri nyomon. Az nagy erejéről híressé vált kínai hős nem sárkányt öl, mint európai párja, hanem tigrist. A nők esetenként szintén a férfiakat megszégyenítő bátorságuk, vitézségük révén váltak hőssé, ilyen pl. az idős apja helyett katonaruhát öltött Mulan. Hasonlóan bátor tettekért gyermekek is lehetnek hősök, ilyen pl. a sárkánykirállyal szembeszálló Nocha.