Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

HOLDHÁZ (xiu)
A kínai csillagászat lényegileg vallási és asztrológiai jellegű volt, és ezen belül is jelentős szerep jutott a holdházaknak. A kínai xiu szóra nem a legpontosabb kifejezés a holdházak. A xiu-k tulajdonképpen az alap-csillagok voltak, amelyek titokzatos jelentőségükön kívül, az idő mérésére és az égboltozat többi csillagának megjelölésére is szolgáltak. Eredetileg 24 xiu volt, amelyek helyzete ma eléggé rendszertelennek tűnik nekünk. Kétségkívül azért választották ki őket, mert azonosításuk egyszerű volt, és a lehetőség határain belül közel voltak az egyenlítőhöz. A 24 xiu-nak legjobban megfelelő egyenlítő, e körnek a III. évezred közepe táján egyezik meg: a xiu-k megválasztása ezek szerint ebbe a távoli múltba nyúlik vissza. A xiu-k összekapcsolva az égi pólusokkal, óraköreikkel durván egyenlőtlen gömbszeleteket határoznak meg. Ezek a gömbszeletek a holdpályát vágják át egyenlő ívekre, és ezek az ívek a szomszédos csillagképekkel Hold-állatövet adnak (l zodiákus). A Zhou-dinasztia idején már 28 xiu-t különböztettek meg, mert hozzájuk számították az évszakokhoz kapcsolódó négy csillagot is. Az arabok a kínaiaktól vették a xiu-kat, de jelentésüket megváltoztatták.