Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Hold
(kínaiul: yue)

A Holdhoz a női, yin princípiumot társítják. A Napot és a Holdat mindig párként képzelték el, a yin-yang erőkről alkotott fogalmaknak megfelelően. A kínai császárok régtől fogva végeztek szertartásokat a Nap és a Hold tiszteletére. Az utolsó dinasztia idején Pekingben külön templomok szolgáltak a Nap és a Hold tiszteletére. Kétévenként egyszer (a páros illetve a páratlan években) a császár személyesen mutatott be áldozatot a két templomban. A taoista vallás elterjedése óta a Napot és a Holdat antropomorf istenségként is ábrázolták Taiyang illetve Taiyin néven. A népi nyomatokon szép külsejű emberpár jeleníti meg a Nap és a Hold szellemét. Néha más istenségeket használtak fel a megjelenítésükre. A Hold istennőjeként tisztelték a hős íjász, Yi feleségét, Change-t. A legenda szerint Yi megszerezte Xiwangmu istennőtől a halhatatlanság italát, felesége, Change azonban ellopta tőle, majd miután megitta ezt a varázsitalt és halhatatlanná vált, felszállt a Holdba, s örökre ottmaradt. A Holddal kapcsolatban felbukkan egy csodálatos nyúl alakja is. A legenda szerint a jádenyúl a Holdon növő fahéjfa alatt él, és egy mozsárban töri a halhatatlanság elixírjét. Change holdbéli palotájának neve: Guanghan gong, a "Széles hideg palota". Ezen a csodás helyen a későbbi hagyomány szerint páratlan szépségű leányok élnek, és nő a fahéjfa is. A Hold a kínai ünnepek alkalmával is jelentős szerephez jut. A hagyományos kínai naptár is a Hold ciklusait követi. A telihold mindig lenyűgözte a kínaiakat, ilyenkor szokás volt a szabadban sétálgatva gyönyörködni a fényes Holdban, különösen a 8. holdhónap 15. napján, ami a Holdünnep. Ilyenkor általánosan elterjedt szokás a jellegzetes holdsütemény fogyasztása. A piktúrában, a tájképeken szintén gyakorta megjelenik a telihold, de a költők is előszeretettel szerepeltették verseikben. A telihold egyik legnagyobb szerelmesének a 8. században élt költőfejedelmet, Li Bai-t tartják.