Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

három
(kínaiul: san)

A három páratlan szám lévén a yang, azaz a férfi princípium hatáskörébe sorolandó. Igen kiemelt szerephez jut a hagyományos kínai számszimbolikában. Elsőként említendő az Ég a Föld és az ember alkotta hármas egység (san cai). A jókívánságok kultuszának alapköve a "három sok" (sanduo), ami a nagy vagyon, a hosszú élet és a bő gyermekáldás kívánságára utal. A kínai történelmen belül külön kategóriát alkot az "első három dinasztia": a Xia, a Shang és a Zhou. A konfucianizmust, a taoizmust és a buddhizmust együtt a "három tanítás" (san jiao) néven szokás emlegetni. A buddhista kánon három részből, az ún. "hármas kosár"-ból (Tripitaka) áll. A "három uralkodó" vagy "három császár" (san huang) a három mitikus uralkodó a kínai mitológiában, úgyis mint: Fuxi, Suiren (tűz istene) és Shennong. Van olyan változat is, amelyben Suiren helyett Huangdi szerepel. A "három uralkodó" (san wang) kifejezés a Xia-dinasztiabeli Yu-re, a Shang-dinasztiabeli Tang-ra és a Zhou-dinasztiabeli Wen királyra utal. A "három hivatalnok" (san guan) a három elem istenségei a kínai taoista és a késő népi mitológiában: Tianguan ("az ég hivatalnoka"), Diguan ("a föld hivatalnoka") és Shuiguan ("a víz hivatalnoka"). A "hideg három barátja"-ként emlegetett bambusz, fenyő és szilva egyben a hosszúélet jelképei is (barát). A régi Kínában első tankönyvnek számító alapmű neve: "Három írásjegyes könyv" (San zi jing), amelynek minden sora három írásjegyből áll, és melynek segítségével a gyermekek elsajátíthatták a betűvetése és olvasás alapjait, miközben a legalapvetőbb konfuciánus szemléletű világképet (történelem, földrajz stb.) is megtanulták. Három állat volt, amelynek fogyasztása tabunak számított: a vadkacsa, a kutya és a fekete angolna. A "három yang" (san yang) a tavasz három hónapjának közös elnevezése volt, képeken általában három kecskével (yang) utalnak erre az időszakra. A hagyományos hivatalnoki vizsgák három fokozatból, lépcsőből álltak. A buddhizmusban a "három méreg" (san du) kifejezés a dühre, a kapzsiságra és a tudatlanságra utal. A "három világ" (san jie) - szanszkritul trailokja vagy trilokja - a vágyak a formák és a tiszta szellem világa. A buddhisták hite szerint a világmindenség három tartománya: az első az érzéki vágyak világa, amelyben a szerelem és éhség uralkodik; a második az anyagi formák világa, amelynek lakói már nem éreznek vágyakat, de még az anyagi létben élnek; a harmadik a tiszta szellem világa, amelynek lakó testnélküli szellemek s elmélkedésben élnek. A női nemiszervet olykor a nő harmadik szemeként emlegetik. A kínai történelem egyik korszakát a "három királyság" (san guo) korának (220-280) nevezik, amikor is az akkori Kína területén Wei, Shu és Wu államok uralták. Ezt a történelmi korszak dolgozták fel a híres klasszikus regényben, a Három királyság regényes történetében.