Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

A Bhagavad-gítá

A Bhagavad-gítát India Bibliájának tartják. Ez az egyik legnépszerűbb szentírás, amely nemcsak a hinduk körében, de az egész világon rendkívüli tiszteletnek és érdeklődésnek örvend. E könyv a Mahábhárata című óind eposz legfontosabb része (VI. 25-42), amely a védikus szentírások lényegi tanításainak összefoglalása. A 18 fejezetből és 700 versből álló művet filozófusok, irodalmárok, történészek és az abszolút tudás után kutató emberek sokasága tanulmányozza. Cselekményének keretéül az ötezer évvel ezelőtt lezajlott kuruksetrai csata szolgál, amely a Pándava- és a Kaurava-dinasztiák között dúlt. A hagyomány szerint a tizennyolc napig tartó csatában mintegy 64 millió ember pusztult el. Bár a modern tudomány e csatát pusztán allegorikusnak, jelképesnek tekinti, a védikus kultúra követői úgy tartják, hogy valódi történelmi eseményről van szó.
A Bhagavad-gítában Ardzsuna, a kiváló harcos lelki tanítómesterének fogadja el Krisnát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Beszélgetésük a csata előkészületei közepette zajlik, miközben a két hadsereg harcra vágyva felsorakozott már a csatamezőn. Ardzsuna az ellenség táborában barátait és rokonait látva hirtelen elveszti harci kedvét, s megzavarodik kötelességét illetően. Ekkor Krisna elmondja nagyszerű tanításait, amelyek a védikus tudás végső következtetései.
Első tanításában rámutat, hogy az élőlény nem azonos anyagi testével, hanem örök lélek, aki csupán átmenetileg került az anyagi test börtönébe. Krisna elmondja Ardzsunának, hogy az élet tökéletessége a Legfelsőbb Úr előtti teljes meghódolás, s arra ösztönzi őt, hogy: "Gondolj mindig Rám, légy a bhaktám, imádj Engem, ajánld hódolatodat Előttem! Így kétségtelenül eljutsz Hozzám. Ezt megígérem neked, mert nagyon kedves barátom vagy."
A Bhagavad-gíta a védikus tudás lényege, s úgy mondják, ha valaki a hiteles tanítványi láncolaton keresztül sajátítja el a benne rejlő transzcendentális tudást, tökéletessé teheti az életét.

Bibliográfia

Kégl Sándor: „Bhagavadgîtâ” Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XXI. köt. 5. sz., Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1910, pp. 243–279.

Gömöryné Maróthy Margit. (ford.): Bhagavad Gītā / Az isteni ének. (Átnézte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Vadnay Emmy), Légrády Nyomda és Könyvkiadó R.-T., Budapest, 1924. Újabb kiadása: Magyar Teozófiai Társulat, Budapest, 1996.

Schmidt József. (Kézirat) Bhagavad-gítá
Ind theozófikus költemény: Szanszkrit eredetiből fordította, bevezette és magyarázta Schmidt József

MTA KIK Kézirattár, Ms 10.458/4. Download (49MB)

Baktay Ervin. (ford.): Bhagavad Gítá – A Magasztos szózata. Filosz, Budapest, 2007, 2013. [Kéziratban: 1944]
Lapozz bele! (1-40. oldal)

Balogh Dániel: Baktay Ervin és a Magasztos Szózata
In: Kelényi, B. (ed.), Az indológus indián. Baktay Ervin emlékezete [Ervin Baktay memorial volume], pp. 245–249. Hopp Ferenc Museum of East-Asian Art, Budapest.

Szabó Lőrinc (ford.): Bhagavad-gítá, XI. ének. In: Szanszkrit líra, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988

Lakatos István. – Vekerdi József. (ford.). A Magasztos Szózata – Bhagavad-gítá. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987.

Lakatos István (versford.): Bhagavad gítá – A magasztos szózata, 7-89. oldal [Vekerdi József nyersfordítása alapján]
in:
Mahábhárata-fordítások – Vergilius összes művei. Az életműsorozat második kötete, Tevan Kiadó, 1998.

Vekerdi József. (ford.): Bhagavad-gítá – A Magasztos Szózata. Terebess, Budapest, 1997. (Vekerdi József szószerinti prózafordítása)

Prabhupāda, A. C. Bhaktivedanta Swami: Az Eredeti Bhagavad-gītā. Vaduz: The Bhaktivedanta Book Trust, 1989
(2. átdolgozott kiadás A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van címmel (fordító: Dvarakesa dasa Brahmacari): 1993; 3. átdolgozott kiadás változatlan címmel: 2008)

Bakaja Zoltán: A Bhagavad-gītā As It Is fordításának egyes lexikai problémái, Argumentum 15 (2019), 784-798

Śrīdhara Deva Goswāmī, B. R.: Bhagavad Gítā – Az édes abszolút rejtett kincse. Harmónia Alapítvány, Budapest, 2003.

Bhagavad-Gíta. Hare Krishna szanszkrit-magyar párhuzamos fordításban a Wikipédián

Fodor Tibor. (ford.): Sri Krishna Prem: A Bhagavad Gita jógája (Kéziratként)

Pál Dániel: Az áldozat mint mágikus és misztikus aktus a Bhagavad Gítában

Abhinavagupta: Összegzés a Bhagavad Gītā valódi és titkos értelméről
(A Bhagavad Gītā kasmíri szövegváltozata Abhinavagupta, a kasmíri saivizmus legnagyobb tanítójának kommentárjával),
Virág László fordítása, Persica, 2012, 256 oldal