Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Ghúrida

Ghúrida, afganisztáni eredetű észak-indiai muszlim dinasztia; a XII. század közepétől a XIII. század első feléig fennállt birodalma volt. Alapítója Alá-ud-Dín Huszajn.

Ghúr hegyvidéki terület, Herát vidékétől délkeletre és a Helmand (Hilmend) folyó völgyétől északnyugatra terül el. A Ghaznában (Ghazníban) uralkodó Mahmúd 1009 és 1020 között meghódította Ghúr vidékét, így az a XII. század közepéig a Ghaznavidáknak fizetett adót. A terület lakossága ebben az időszakban tért át az iszlám vallásra. 1149-ben az akkori Ghaznavida-uralkodó, Bahrám Sáh megmérgezte az egyik helyi vezetőt, Kutb-ud-Dínt, aki előzőleg egy családi belviszály miatt Ghazna városában keresett menedéket.

Alá-ud-Dín Huszajn ghúrida uralkodó bosszúból fölégette és kirabolta Ghazna városát, s ezzel véget is vetett a Ghaznavidák uralmának. Noha maga képtelen volt megtartani Ghaznát, ezzel a győzelmével lehetővé tette, hogy unokaöccsei, Ghijász-ud-Dín és Muizz-ud-Dín 1173-ban újra elfoglalják a várost a nomád oguz türkménektől, akik itt a Ghaznavidák bukásától kezdve uralkodtak.

Ghijász-ud-Dín (a rangidős ghúrida vezér és egyben az uralkodó) és Muizz-ud-Dín (az előbbi öccse és engedelmes követője) révén a dinasztia hatalma 1173 és 1202 között érte el csúcsát. Ghijász Horezm sahja ellen harcolt, hogy uralma alá hajthassa a szeldzsuk törökök régi birtokait az északkelet-iráni Khorászánban. Ghijász 1176-ban elfoglalta Herátot (Nyugat-Afganisztánban), aztán további harcok során 1200-ra uralma alá vonta Afganisztán, Kelet-Irán és a mai Türkmenisztán nagy részét. Eközben Muizz-ud-Dín és alvezére, Kuth-ud-Dín Albak ghúrida uralom alá hajtotta Észak-Indiát a Szind tartományban fekvő Multán várostól egészen a bengáli Gaurig.

A Ghúridák birodalma azonban rövid életűnek bizonyult. 1202-ben meghalt Ghijász, 1206-ban pedig meggyilkolták Muizz-ud-Dínt. Ezután zavaros hatalmi harcok következtek a megmaradt ghúrida vezérek között, így a horezmi sahok körülbelül 1215-re meghódították a Ghúridák egész birodalmát.

Jóllehet a Ghúridák állama csak rövid ideig állt fenn, Muizz-ud-Dín hódításai vetették meg a muszlimok későbbi indiai uralmának alapját. A két ud-Dín végű nevet viselő testvér szoros, irigykedéstől mentes együttműködése nagyban hozzájárult sikerükhöz, s ez igencsak ritka a muszlim dinasztiák krónikáiban.