Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Ghaznavida

Ghaznavida, török eredetű dinasztia; 977-től 1186-ig uralkodott az északkelet-iráni Khorászánban, Afganisztánban és Észak-Indiában.

A dinasztia alapítója Szebüktigin volt (ur. 977-997). Az egykori török rabszolga addig emelkedett a ranglétrán, hogy a Számánidák (egy iráni muszlim dinasztia) végül elismerték Ghazna (ma Ghazní, Afganisztán) kormányzójának. Később a Számánida-dinasztia hatalma meggyengült, így Szebüktigin megszilárdíthatta uralmát, majd birodalmát egészen India határáig terjeszthette ki. Fia, Mahmúd (ur. 998-1030) folytatta a terjeszkedő politikát, s 1005-re a Számánida-területek két részre szakadtak. A birodalom két utódállama között az Oxus folyó (Amu-darja) lett a határ. Ettől nyugatra a Ghaznavidák uralkodtak, keletre pedig a Karahanidák.
A Ghaznavidák hatalma Mahmúd alatt érte el a csúcsát. Ő olyan birodalmat hozott létre, amely az Oxustól az Indus völgyéig és az Indiai-óceánig húzódott. Nyugaton elfoglalta (a Bújidák dinasztiájától) az iráni Rej és Hamadán városát. Mahmúd hithű muzulmán volt, a Ghaznavidák pogány, török eredetű nemzetségéből igazi muszlim dinasztiát formált, és kiterjesztette az iszlám világ határait. Firdauszí, a híres perzsa költő (megh. 1020 k.) Mahmúd udvarában, 1010 táján fejezte be nagyeposzát, a Sánámét ("Királyok könyve").

Mahmúd fiának, I. Maszúdnak (ur. 1031-41) nem sikerült megőriznie a birodalom erejét, vagy akár csak egyben tartania a Ghaznavida államot, Khorászánban a Horezmben a Ghaznavida-dinasztia uralmát a szeldzsuk törökök fenyegették.
Maszúd, 1040-ben katasztrofális vereséget szenvedett Dandánkánnál a szeldzsukoktól, így a Ghaznavida-dinasztia valamennyi iráni és közép-ázsiai birtoka a szeldzsukok kezébe került. Uralmuk alatt maradt viszont Kelet-Afganisztán és Észak-India, s itt egészen 1186-ig övék volt a trón, amikor is Lahore-t elfoglalták tőlük a Ghúridák.