Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Ghasszán uralkodói

Ghasszán uralkodói, a VI. században Bizánc szövetségeseként (szümmakhosz) jelentőssé vált arab királyság uralkodói. A mai Szíria, Jordánia és Izrael területén fekvő állam stratégiai elhelyezkedése miatt ellenőrizhette és védhette az Arab-félsziget déli részéről induló fűszer-kereskedelem útvonalát, valamint az ütközőállam szerepét töltötte be a sivatagi beduinokkal szemben.

Al-Hárith ibn Dzsabala ghasszáni király (ur. 529-569) Bizáncot támogatta a Szászánidák Perzsiájával szemben, s ezért Justinianus császár 529-ben a patrícius címet adományozta neki. Al-Hárith monofizita keresztény volt, segítette a szíriai monofizita egyház újjáéledését, és az ortodox Bizánc ellenében is támogatta a monofizitizmus terjedését. Emiatt Bizánc bizalmatlan volt szövetségese iránt, és ez al-Hárith utódainak, al-Mundhirnak (ur. 569-582) és Númánnak a bukásához vezetett.

A Ghasszánidák sikeresen álltak ellen a perzsabarát al-hírai Lakhmidáknak; virágzó gazdaságú ország élén álltak, és remek templomokat, középületeket emeltek. Pártolták a művészeteket is, és az udvarukba fogadták Nábigha ad-Dzubjání és Hasszán ibn Thábit költőket. Ghasszán Bizánc vazallus állama maradt egészen a VII. századig, amikor is uralkodóikat megdöntötték a muszlimok.