Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

gyógyító ékkövek (varázsgemmák)

A kutatók varázsgemmának nevezik az ilyesfajta vésett köveket. A név egy fogalompár értéktelenebbnek tekintett tagjához kapcsolódik: a vallással szemben a varázsláshoz. A név pontosan kifejezi a klasszikus humanitas eszményétől áthatott ókortudomány irántuk érzett viszolygását: általában a racionalitása miatt csodált görög szellem kihúnyásának szégyellni való dokumentumait látták bennük, a klasszikus antikvitástól idegen ("keleti") szellem képviselőit. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a gyógyító céllal készített köveket aligha tarthatták többre szemfényvesztő kuruzslók kellékeinél. Általában véve készítésük menete a következőképpen rekonstruálható. Ha egy varázsló (magos) megalapított egy varázslatot, pontosan meghatározta, milyen gemmára van szüksége. Ennek alapján egy vésnök (scalptor) kivéste a megfelelő darabokat. A gemmát azt tette amuletté, ha a varázsló a beavatás (teleté) rítusa révén beleszőtte a világot uraló erők hálózatába. A gemmát a teleté tette talizmánná (telesma).

Nagy Árpád Miklós
Teljes cikk > Ókor, 2003. II. ÉVFOLYAM 2-3. SZÁM (PDF formátum)

intaglio: bevésett motívumokkal díszített ékkő (gemma)
kamea: domború figurákkal díszített, vésett ékkő (gemma)