Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

EVŐPÁLCIKA (kuaizi)
A feljegyzések szerint Kínában már i. e. 1200-ban használtak fából készült evőpálcikát az étkezéshez. Manapság az evőpálcika alapanyagául a bambusz mellett egyéb fát, ezüstöt, elefántcsontot vagy akár műanyagot is használhatnak. Újév alkalmával tabunak számít az evőpálcikát zhu néven emlegetni, mert az, egy másik írásjeggyel írva megállni jelentéssel is bír, ez pedig rossz előjel lenne a jövőre nézve. Evőpálcikát nem szabad kölcsönadni, és az étkezés befejeztével illetlenség a tányérba vagy a csészére helyezni. Az étkezés végeztével az evőpálcikát ugyanúgy visszateszik a tartójára, ahogy terítéskor feküdt vagy manapság visszadugják az éttermi papírzacskójába. Nem illik továbbá az evőpálcikával mutogatni, a levegőbe rajzolgatni, az ételt kevergetni, vagy az edényeket mozgatni vele. Nem illik lenyalogatni, a szánkban felejteni. Nem illik felszúrni vele a falatokat, és nem illik marokra fogni. Durva illetlenségnek számít, ha a rizzsel teli evőcsészébe szúrjuk, mert ilyet csak halotti szertartások alkalmával tesznek. Illetlenségük mellet, ezen udvariatlanságok többsége még rossz előjelnek is számít.