Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Eretna

Eretna, a mongol Ilhánida-ház uralkodóit követő dinasztia Közép-Anatóliában kb. 1343-tól 1380-ig.

Eretna, a dinasztia alapítója ujgur származású tiszt volt Demirtasnak, Anatólia Ilhánida-kormányzójának szolgálatában. A kormányzó 1326-ban fellázadt Abu Szaíd Ilhánida-uralkodó ellen, és Egyiptomba menekült. Eretna ezután Anatólia kormányzója lett az idősebb Haszánnak, Azerbajdzsán uralkodójának a fennhatósága alatt. Miután Demirtas fia, az ifjabb Haszán legyőzte az idősebb Haszánt, Eretnának 1337-ben Egyiptom mamlúk szultánja adott menedéket. 1343-ban Eretna legyőzte az ifjabb Haszánt, és független uralkodó lett a Ni?de, Ankara, Amasya, Tokat, Samsun és Erzican alkotta területen, amelynek fővárosa először Sivas, majd Kayseri lett. A nagy tudású embert és igazságos uralkodót népe Köse Peygamber (Gyérszakállú Próféta) néven tisztelte.

Eretna utódainak uralkodása alatt a helyi uralkodók fellázadtak. Nyugaton az oszmánok és karamánok, keleten a türkmén ak-kojunlu állam vezírei ragadtak el területeket a fejedelemségtől. 1380-ban II. Mehmed, az utolsó Eretna-házi uralkodó gyilkosság áldozata lett, és Burhaneddin, egy korábbi vezír Eretna szultánná nyilvánította magát.