Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

EGY (yi)
A hagyományos kínai filozófiában az egy nagyon jelentős helyet foglalt el. A hatalmas egységet (tai yi) a yin és yang egyesülése hozza létre. Laozi szerint: "A dao szülte az Egyet, az Egy szülte a kettőt, a kettő szülte a hármat, s a három szülte az összes létezőt." (Út és Erény könyve 42.) az egy mindig az oszthatatlanságot, a páratlan kiválóságot, minden eredetét, kiinduló pontját szimbolizálta. A számmisztikában az elemek közül a víz, az égtájak közül az észak, az évszakok közül a tél, a színek közül fekete társul hozzá. Taiyi, a "hatalmas egy", "hatalmas egyetlen" főistenség a kínai mitológiában. Első előfordulása az i. e. 4. században jelenik meg, amikor égi istenként írják le, aki kezében kardot tart. Zhuangzi szerint olyan főisten, aki mindent irányít. A Han-kori szövegekben Taiyi egy csillagnak és e csillag szellemének a neve. Más források szerint Taiyi az öt égtáj ura, vagy a 16 sárkány ura, aki tudja, hogy mikor lesz eső és szél, áradás és aszály, éhínség, háború és dögvész. Más változat szerint Taiyi az ember testében lakozik, a titokzatos cinóberkastélyban, ő az összes testrész ura. A Ming-dinasztia idején az égzengés és eső szellemeként tisztelték és áldozatot mutattak be a számára.