Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

csók
(kínaiul: qinzui)

A csók Kínában és Japánban a mai napig nem történhet nyilvános, mások szemeláttára, ez a mai napig megdöbbenést és megvetést vált(hat) ki. Az irodalmi alkotásokban a csók mindig a szexuális együttlétre utal. Egy régi szerelmi tankönyven Tong Xuan mester a következőket írja a csókról: "[…] kettejük teste simuljon egymáshoz, s a két száj érintgesse egymást. A férfi a nő alsó ajkát vegye szájába, a nő pedig a férfi felső ajkát, aztán csókolózzanak és ízlelgessék egymás nyálát. A férfi gyöngéden meg is haraphatja a nő nyelvét, finoman az ajkait is megharaphatja, […] csókolják egymást minden irányból, így ezernyi kellemetességben lesz részük, száz gondjuk pedig tovatűnik." (Tőkei Ferenc fordítása)