Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

csistíja

muszlim szúfi rend Indiában és Pakisztánban, nevét a Csist nevű faluról kapta, ahol a rend alapítója, a szíriai Abu Iszhák letelepedett.

A csistíja, melyet a XII. században honosított meg Indiában Kvádzsa Muín-ad-Dín Csistí, az ország egyik legnépszerűbb misztikus rendje lett. A csistíja eredetileg a létezés egységének (vahdat al-vudzsúd), az Istennel való egységnek szúfi tanát hangsúlyozta. Így elutasították az anyagi javakat, mint az istenről való elmélkedés akadályát. Mindennemű érintkezést elutasítottak a világi állammal. Isten neveinek hangos és néma recitálása (dhikr dzsahrí, dhikr hafí) jelentette a csistí vallásgyakorlat sarokpontját. A rend tagjai pacifisták is voltak. Ma is tisztelik a korai hívők eszményeit, de a vallásgyakorlás némely módosulását, így a tulajdonlást ma már megtűrik.

A csistíja történetének fontos korai szakaszában, a „nagy sejkek” korában (kb. 1200-1356) hozták létre a kolostorok (kánka) központosított hálózatát az északi tartományokban, Rádzsputánában (Rajputana), Padzsábban (Punjab) és Uttar Pradesh-ben. A XIV. századtól ezekben a kolostorokban mint helyi intézményekben vertek gyökeret a rend különböző ágai, amelyek közül a legnevezetesebb a XV. századi szábiríja ág Rudavlíban és a nizámíja, melyet a XVIII. században Delhiben élesztettek újjá.