Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

CSERÉP (wa)
A cserépégető kemencék általában a városon kívül voltak, mivel az égetés óriási füsttel járt. Épp ezért a cserépégető helyek a legszegényebbek számára szolgált lakóhellyel, akiket emiatt nem is nagyon engedtek letelepedni a városokban. Így a "cserépégető" (wazi) gyakori szinonimájává vált a bordélyházaknak. Továbbá az olyan helyekre is vonatkozott, ahol olyan olcsón vásárolható a testi öröm, mint a cserép. A Song-kortól kezdve a külvárosi szórakozó negyedeket cserép-házaknak (washe) hívták, itt léptek fel a színtársulatok, az énekes lányok, prostituáltak és egyéb mutatványosok.