Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
CSÁSZÁR (huangdi)
Kína első, történelmileg hitelesíthető császára Qin Shi Huangdi volt, aki i.
e. 221-ben első ízben egyesítette Kínát. Azonban a hagyomány a történelem előtt
korokból is számon tart legendás uralkodókat. Ezek a kultúrhéroszok vetették
meg a civilizáció alapját, uralkodásukat jólét és biztonság jellemezte. A legendás
ősök közül a legismertebbek Shangdi Huangdi, Yu, Yao és Shun. A Zhou-kortól
kezdődően, az égkultusz elterjedésével a mindenkori uralkodót, és így a császárokat
is az Ég fiának (tianzi) nevezték aki az ég akaratából kormányozza az országot,
birodalmat. A konfuciánus erkölcsi szabályok értelmében a császár népe atyja
volt. Feladat volt, hogy a legfőbb áldozatokat, szertartásokat saját kezűleg
végezze el (áldozattétel, li). A történelmi császárok némelyike kegyetlen zsarnokként
írta be nevét a történelembe, míg másokat bölcs, nagyszerű uralkodónak tartott
a népe. A leghíresebb császár maga az első császár, Qin Shi Huangdi volt, akinek
nevéhez a konfucianizmus kíméletlen üldözése, a tudósok élve eltemetése, a könyvek
égetése fűződik, ám ő kezdte el építtetni a Nagy Falat is. Állítólag egy legendás
expedíciót is indított a keleti tengerre a halhatatlanok szigetének felkutatására.
A díszítőművészetben császárt általában a sárkány, a császárnét a főnix szimbolizálta.
