Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ARANY (jin)
A jin írásjegy az arany jelentésen kívül még ® fémet is jelent, pl. az öt elem (elem, az öt) egyik elemeként is. Arany több kínai folyóban is található, de olyan csekély mennyiségben, hogy a történelem során mosásával sohasem foglalkoztak jelentős mértékben. Az ásványi arany főként az egykori Mandzsúria és a mai Yunnan-, Sizhuan-tartományban található. Értékmérőként főként az i. e. 11. századtól a 3. századig volt használatos, az ezüst mellett, a későbbiekben jelentősége háttérbe szorult, az igazi érték az ezüst lett. A Han-dinasztia idején az arany egészen olcsó volt, mert a buddhista szobrokhoz nem használták ezt a fémet. A kínaiakat inkább az arany színe, fénye nyűgözte le, semmint maga a fém, ezért a irodalomban, költészetben előszeretettel használták jelzőként a különböző tárgyak, fogalmak magasztosságát, dicsőségét kihangsúlyozandóan.