Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

alcázar

a XIV-XV. századi Spanyolországban emelt erődítmények gyűjtőneve. A szó az arab el-kaszrból ered, ami várat vagy erődöt jelent. Amikor a mórok kiűzésére egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a spanyolok, az erődített, de impozáns épületek iránti igény nagyon megnövekedett. Formáját tekintve az alcázar rendszerint négyszögletes alaprajzú épület, jól védhető falakkal és masszív saroktornyokkal.

Az alcázar belső, nagy nyitott udvarát kápolnák, kiállító-helyiségek, kórházak, időnként kertek veszik körül. Alcázarokat emeltek Segoviában (XIV. sz.), Toledóban (XIV. sz., átépítve a XVI. sz.-ban), de a leghíresebb alcázar a sevillai, melynek falait 1364-ben húzták fel.