Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
ABAKUSZ
(suanpan)
Az abakusz vagy számolótábla a 14. századtól kezdve terjedt
el Kínában. A kínaiak már a legkorábbi időktől kezdve tízes számrendszert használnak.
Ez a rendszer könnyen alkalmazható sorok és oszlopok mátrixával való számolásra,
ahol a vízszintes helyiérték (jobbról balra haladva) önmagában meghatározza, hogy
a tíz hányadik hatványáról van szó. Ezen az elven alapul az abakusz is, amely
emlékeztet az orosz golyós számológépre (szcsoti). Derékszögű keretében legalább
kilenc, egymással párhuzamos drótot vagy zsineget feszítettek ki, és a keretet
a zsinegek irányában merőleges léccel két, nem egyenlő részre osztották. A nagyobbik
rekeszben mindegyik huzalra öt mozgatható golyót fűztek, s kisebb rekeszekben
egyet, illetve gyakrabban kettőt. Az előbbiek mintha a kéz öt ujjának felelnének
meg, az utóbbiak pedig egy, illetve két kéznek. Az abakuszon igen nagy sebességgel
végezhető a számítás. A középkor végén Japánban is elterjedt a kínai számolótábla,
itt szoroban a neve. Ezek az eszközök mindkét országban napjainkig megőrizték
népszerűségüket, az áruházak kasszáiból az elektromos számológépek, komputerek
sem tudták kiszorítani. Az abakusz néha képeken is megjelenik, ilyenkor általában
a kereskedelemre utal. Gazdagságot, vagyont kívánhatnak vele egymásnak az emberek,
ti. hogy legyen elegendő pénzük, amit meg lehet számolni. Korán reggel használni
az abakuszt nem szerencsés. Az üzletek bezártával az abakuszt gondosan letisztogatták
és elzárták, az üzletre nézve nagy szerencsétlenségnek számított, ha az abakusz
eltűnt, elvesztették vagy ellopták.
Kinai
számolás > szórólap
A szuan-pan használata
soroban
> 1
>
2
