Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ABAKUSZ (suanpan)
Az abakusz vagy számolótábla a 14. századtól kezdve terjedt el Kínában. A kínaiak már a legkorábbi időktől kezdve tízes számrendszert használnak. Ez a rendszer könnyen alkalmazható sorok és oszlopok mátrixával való számolásra, ahol a vízszintes helyiérték (jobbról balra haladva) önmagában meghatározza, hogy a tíz hányadik hatványáról van szó. Ezen az elven alapul az abakusz is, amely emlékeztet az orosz golyós számológépre (szcsoti). Derékszögű keretében legalább kilenc, egymással párhuzamos drótot vagy zsineget feszítettek ki, és a keretet a zsinegek irányában merőleges léccel két, nem egyenlő részre osztották. A nagyobbik rekeszben mindegyik huzalra öt mozgatható golyót fűztek, s kisebb rekeszekben egyet, illetve gyakrabban kettőt. Az előbbiek mintha a kéz öt ujjának felelnének meg, az utóbbiak pedig egy, illetve két kéznek. Az abakuszon igen nagy sebességgel végezhető a számítás. A középkor végén Japánban is elterjedt a kínai számolótábla, itt szoroban a neve. Ezek az eszközök mindkét országban napjainkig megőrizték népszerűségüket, az áruházak kasszáiból az elektromos számológépek, komputerek sem tudták kiszorítani. Az abakusz néha képeken is megjelenik, ilyenkor általában a kereskedelemre utal. Gazdagságot, vagyont kívánhatnak vele egymásnak az emberek, ti. hogy legyen elegendő pénzük, amit meg lehet számolni. Korán reggel használni az abakuszt nem szerencsés. Az üzletek bezártával az abakuszt gondosan letisztogatták és elzárták, az üzletre nézve nagy szerencsétlenségnek számított, ha az abakusz eltűnt, elvesztették vagy ellopták.

Kinai számolás > szórólap
A szuan-pan használata
soroban > 1
> 2