Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

KÍNAI KÖZMONDÁSOK
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik.

A jónál is jobb a semmi.

Minél magasabb a bambusz, annál mélyebbre hajlik.

Szívességgel magadnak teszel szívességet.

Úgy cselekedj, mintha gyermekként figyelnének.

Egyetlen színész nem csinál színházat.

Aki kis előnyt markol, nagy veszteséget fog.

Más előnyén gondolkozol, s sajátoddá válik.

Vannak gyengéd apák és anyák, de nincsenek gyengéd fiak és lányok.

Szárazságban nincs harmat, vénségben nincs kedvesség.

A fogatlanok kapják a mandulát.

A nyilvánosan adott alamizsnát titokban fizetik vissza.

Csak a gyengeelméjűek kívánnak előnyt őseik tetteiért.

Mikor mérges vagy, ne menj törvényre - mikor nagyon mérges vagy, ne faragj verseket.

A törött karodat tartsd a ruhád ujjában.

Tévedésből be lehet valakit börtönözni, de szabadon engedni nem.

Jobb a saját régi ruhát megfoltozni, mint újat kérni kölcsön.

A kölcsönkérő áll, de a kölcsönadónak térdelnie kell.

Az íjon egy hajszálnyi eltérés egy mérföldet jelent a céltábla mellett.

Húzd fel az íjadat, de ne tedd rá a nyilat, jobb az ijesztés a lövésnél.

Mikor fivérek összedolgoznak, a hegyek arannyá változnak.

Buddha száj, kígyó szív.

Bármely föld alkalmas a temetésre.

Az élet legfontosabb dolga a jó temetés.

Az apa nem evett húst, a fiú hentes lett.

Mielőtt vételre gondolsz, számold ki az eladást.

Készülj a szerencsétlenségre, míg az bimbóban van.

A születés és halál elrendelt, a gazdagság és tisztség a sorsra vár.

Ha nem ízleljük meg a legkeserűbbet, sose jutunk el a legmagasabbra.

Ledönt egy fát, hogy fogjon egy rigót.

Aki magát ócsárolja, ne várjon másoktól dicséretet.

Az áldás sohasem jön párosával, és a baj sohasem jön egyedül.

Vezesd át a vakot a hídon!

A férfiak nem számolnak, mikor a virágzás elmúlt.

Aki nem tud dicsekedni, nem tud eredményt elérni.

Sose dicsekedj, jöhet valaki, aki ismert, mint gyereket.

Ha nagy csónakot használsz, nagy lesz az adósságod.

A csónak kiegyenesti útját, mikor egy hídhoz ér.

Egy szúette csónakban van még háromezer szeg.

Az írástudó könyvekről, a hentes disznókról beszél.

Az ember boldog, ha vannak könyvei, de boldogabb, ha nincs rájuk szüksége.

Száz nyílból egy talál célba.

Először a sovány érzi meg az őszi fagyot.

Az agglegény élete hasonlít az inggombhoz, gyakran egy cérnaszálon lóg.

Tíz kopaszból kilenc csaló, a tizedik meg süket.

Ágyban: férj és feleség - ágyon kívül: vendégek.

A jó méh nem szív hervadt virágból.

Még a legjobbaknál is találhatók jobbak.

A szép madár kerül kalitkába.

Mikor a vadmadár élelem híján van, előtte az egész világ.

Egy madár a levesben jobb, mint egy sasfészek a sivatagban.

Hasonlítsd össze magadat a jobbal és elégedetlen vagy, de hasonlítsd össze magadat a legrosszabbal és több vagy az elégnél.

Mikor a csatornák megtelnek, megtelnek a kutak is.

Megszerez egy macskát, elveszít egy ökröt.

Ha azt akarod, hogy gyerekeidnek nyugodt életük legyen, hagyd őket egy kicsit éhezni és fázni.

Az új templomokat és új vendéglőket jól támogatják.

Fél kézzel nem lehet tapsolni.

Akiket ellenségeknek rendelt a sors, mindig összetalálkoznak egy szűk sikátorban.

Ha van borod és pénzed, barátod is sok lesz.

Ha ki akarod zárni a bajt, csukd be a szádat.

Ha meg akarod tudni, miként gondolkodik valaki, hallgasd meg, hogyan beszél.

A bolond sietségében villával issza a teát.

Ha kizárod a napfényt az ablaktáblákkal, akkor az orvos az ajtón fog bejönni.

Az, aki a széken ül, ugyanolyan, mint azok, akik hordják azt.

Teljesen mindegy, milyen vastag,egy gerenda nem tartja meg a házat.

Akinek erényei felülmúlják tehetségét, az felettes; akinek tehetsége felülmúlja erényeit, az alárendelt.

Ha el akarod kerülni a gyanúsítást, ne kösd be a cipődet a dinnyeföldön.

Hogy megértsd szüleid szeretetét, nevelj saját gyerekeket.

A színházban a szabad jegyesek fütyülnek először.

Nem lakhatsz jól, ha rajzolsz magadnak egy kenyeret.

Az éjszaka első felében saját hibáidra gondolj, a második felében pedig másokéra.

Az, aki nem tudja értékelni a kis dolgokat, soha nem fog véghezvinni nagyokat.

A távoli víz nem jó, ha közel a tűz.

Még jó időben tisztísd ki az esőcsatornát.

Ha valaki hazudik, tucatnyian szajkózzák, mintha igazság lenne.

Bár az igazság kardja éles, nem pusztítja el az ártatlant.

Hogy abba tudd hagyni az ivást, jól nézz meg egy részeget, amikor józan vagy.

Jobb jót cselekedni otthon, mint messzire menni füstölőt gyújtani.

Az ember nem válhat tökéletessé száz év alatt sem, de korrupttá egy nap leforgása alatt is válhat.

Bármily gazdag a császár, nem vehet magának még egy évet.

A nagy dolgokat nem lehet lekicsinyíteni, és a kis dolgokat nem lehet eltűntetni.

A sikerhez tanácskozz három öreggel.

Nem lehet kinyitni egy könyvet anélkül, hogy ne tanulna belőle valamit az ember.

Aki kendert ültet, kendert fog aratni, aki babot ültet, az babot fog aratni.

Akinek tiszta a lelkiismerete, nem fél, ha éjjel bekopognak az ajtón.

Légy elégedett azzal, amid van.

A gazdag ember másnapra tervez, a szegény mára.

Jobb tíz évvel korábban meghalni, mint még tíz évig nyomorúságban élni.

Ne rombold le a keleti falat, hogy megjavíthasd a nyugatit.

Akit megmart a kígyó, kerülje a magas füvet.

Annak a szegénynek, aki a gazdaggal társul, hamarosan annyi pénze se lesz, hogy vegyen egy nadrágot.

Míg civakodsz negyed disznón, elveszítesz egy birkanyájat.

Ha az ujjak vakarózni kezdenek, a hüvelykujjnak is velük kell tartania.

Ha az embernek az a sorsa, hogy nyoctized mérő rizse legyen, keresztülutazhatja az országot, akkor se lesz egy mérője.

Bár szép a bazsarózsa, semmit sem érne zöld levelek nélkül.

Ezer új útról álmodtam... Felébredtem, és a régin találtam magam.

Akkor kezdj dolgozni, amikor felkel a nap, és akkor menj pihenni, amikor lemegy.

Jobb hazamenni hálóért, mint üres kézzel lemenni a partra hal után sóvárogva.

A jó tanító jobb, mint hordónyi könyv.

Ha tudni akarod az utat, azokat kérdezd, akik visszafelé jönnek.

A varjú nem hál együtt a főnixszel.

Ha fekete festékhez nyúlsz, feketék lesznek az ujjaid.

Ha megnyered a pert, elveszted a pénzed.

Türelemből és eperfalevélből selyemköpeny lesz végül.

Csak akkor tudjuk meg, hogy a fenyő és a ciprus örökzöld, amikor eljön a hideg évszak.

Ha havon jársz, nem rejtheted el a lábnyomaidat.

A leggyorsabb ló sem éri utol a kimondott szót.

Csak a vendéglőst nem aggasztja vendégei jó étvágya.

Ha meghajolsz, hajolj meg jó mélyen.

Bizalmatlanság a biztonság anyja.

Megosztva szívben, megosztva gyakorlatban.

A természet többet ér egy közepes orvosnál.

Semmi orvosság fogyasztása felér egy közepes orvossal.

Az orvosok egyetlen ajtón sem kopogtatnak (csak akkor jönnek, ha hívják őket.)

Adj a kutyának étvágygerjesztő nevet és edd meg.

A kutya megugatja a semmit, a többiek meg őt.

A kutyának nem ellenszenves a szegény család.

A kutya őrzi az éjszakát, a kakas uralja a reggelt.

Ha a kutya megy, mikor a macska jön, nem lesz civakodás.

A sovány kutya szégyelli a gazdáját.

Annak, aki vár, az idő minden ajtót kinyit.

Mindig adódik mód az ajtó kinyitására.

Csukd be az ajtót, amelyről a léghuzat jön és légy nyugodt.

Minél többet eszel, annál kevésbé ízletes az étel; minél kevesebbet eszel, annál ízletesebb.

A vágy az embert félútig elviszi.

Farkánál fogva húzza az ördögöt.

Gyémánt vágja a gyémántot.

A szemétdombon lévő gyémánt még mindig értékes gyémánt.

A születés a természet rendje szerint van, a meghalás a sors végzete szerint.

A játékmester nem törődik vele, melyik oldal nyer.

Az ember meghal és nevet hagy hátra; a tigris elpusztul és bőrt hagy hátra.

Meghalni sose elég késő.

Szemtől szembe a nézetkülönbségek elenyésznek.

Aki szedi az orvosságot, de elhanyagolja a diétát, elpazarolja az orvos szaktudását.

A diplomácia időzítés kérdése.

A gyilkosságot meg lehet bocsátani, az udvariatlanságot soha.

A visszatérő betegségre nincsen orvosság.

A vita üllő, melyen az igazság szikráját csiholják.

Mások gyógyítója maga betegedett meg.

Mielőtt megvered a kutyát, tudd meg, ki a gazdája.

A majom oly sokáig szorítja kicsinyeit, hogy a végén megöli őket.

Az okosság és a butaság elárulják önmagukat.

Bivaly szidja a malacot, milyen fekete.

Sok jó tehénnek silány a borja.

A rák leánya nem szül madarat.

Senki sem tud nekem kárt okozni magamon kívül.

A datolya héja jobb a belénél.

Tátsd ki a szádat, ha az ég datolyát hullat.

Egy datolyamag nem tud megállítani egy szekeret.

A halott ember szerencsésebb a szegénynél.

A halott az élők kezében van.

Gondoskodjanak a halottak a halottakról, az élők az élőkről.

Némák kedvence a pletykálás.

Süket emberek előszeretettel érdeklődnek mások ügyei iránt.

Vallomás után a bíró nem hallja meg a tagadást.

A vágyak kiüresítik a szívet, a vágytalanság újra megtölti.

Kevés vágy, lendületes lélek; sok gond, gyenge egézség.

Hinni az álomban annyi, mint az egész életet alvásban tölteni.

Öltözködésben és étkezésben ne szegd meg a szabályokat.

Ha teheted, köntösöd takarja el lábfejedet; ha nem, legalább a térdedet.

Étkezz, ahogyan neked tetszik, de úgy öltözködj, ahogyan másoknak tetszik.

A részegség nem hoz létre hibákat, csak felfedi azokat.

Legjobb orvosság a részegségre, józanon berúgott embert látni.

Kacsákat küld a vízre, hogy hozzák ki a libákat.

Béna kacsa ne menjen felszántott földre.

A nyugodt kacsa a figyelmetlen gilisztára teszi a lábát.

A galacsinhajtó bogár a ganaj görgetésére fordítja erejét.

Egyik felveri a port, a másik szemébe száll.

Ha süket a fül, a szív a bánattól megmenekül.

Jobb a földön járni, mint alatta feküdni.

Ha két ember egyazon véleményen van, a sárga földet is arannyá változtathatják.

Inkább étlen három napig, mint tea nélkül egy napig.

Megszáradt szart nem tudsz másra kenni.

Nagy a marha, mégse győzi le a bolhát.

A legjobb szabó se bír el egyszerre két tűvel.

Serény anyák, rest gyerekek.

Tollpihe a tudója, honnan fúj a szél. Fűszál a tudója, merre folyik a víz.

Erről hátszél, arról szembeszél.

Nyakba akasztott csengővel megy lopni.

Erdőtűzzel kerget farkast.

Csak a bölcs tudja, mikor adja a bolondot.

Magad tudod, öreg vagy-e vagy fiatal. (= Mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát.)

Furfangos nyúlnak három ürege is van.

Kövér tyúk nem rak tojást.

Sekély vízben nem akad nagy hal.

Egy szál bambusz nem csinál tutajt.

Zabolátlan lónak gazdája is zabolátlan.

Ha két csónakban állsz, biztos a csobbanás.

Tigris fején ne csapkodj legyet.

A nyúl nem rágja le a füvet, ha az üregét rejti.

Kimondott szó, kifröccsent víz.

A kés saját nyelét nem vágja meg.

Reggel ültetett fa estére még nem vet árnyékot.

Ínséges esztendő, mohóbb étvágy.

Mérges kígyónak nem minden foga méregfog.

Csónak útjában a víz nem akadály.

Gyújtóssal olt tüzet.

Akkor kezdesz kutat ásni, ha már ihatnékod van.

Mennydörgő égből csak cseppek.

Folyó közepén foltoz csónakot.

Kísértés híján becsületes.

Kölcsön macska nem fog egeret.

Csukott szájba nem repül légy.

Nem köteled rövid, kutad mély.

Akit mindig vernek, nem fél a veréstől.

Nem küld a vezér éhes katonát csatába.

Csúf asszony áldás a házra.

Éhes kutya nem ijed meg a dorongtól.

Süllyedő hajónak nem kell kikötő.

Ősz haj mindenkinek jár.

Kutya szeme nem látja, ki alacsony, ki magas.

Aki tehetséges, ostobákat szolgál.

Elvesztetted a játszmát, de bábuid maradtak.

Elöl megy az ökör, hátul mondják, hová.

Előbb fog tigrist a hegyen, mint hogy bármit is kérjen.

Ha egymásnak megy két kos, a farkas lakik jól.

Egy evőpálca könnyen eltörik. Tíz már olyan, mint a vas.

A veréb, ha nem állhatja a fát, elszáll róla. A fa, ha nem állhatja a verebet, csak várhat.

Jónak túl rossz, rossznak túl jó.

A hal csak csalit lát, horgot nem.

Kis embernek ne mesélj törpékről.

Kínai szólásmondások
Írta: Salát Gergely

1.

Tűvé csiszolni a vasdorongot
Mo chu cheng zhen

Li Taj-po, a híres Tang-kori (618-907) költő gyermekkorában nemigen szeretett tanulni, ehelyett folyton csavargott a házuk környékén.
Egy napon aztán kóborlás közben a közeli kis folyó partján meglátott egy öregasszonyt, aki egy nagy kövön egy méretes vasdorongot csiszolt. Megkérdezte tőle:
– Nénikém, hát te meg mit csinálsz?
Az öregasszony hátra se fordulva így felelt:
– Hímzőtűt készítek a vasdorongból.
– Hogy lehetne tűt készíteni abból a vastag rúdból? – csodálkozott Li Taj-po.
– Hát úgy, hogy tegnap is csiszoltam, ma is csiszolom, holnap is csiszolni fogom, meg azután is, s előbb vagy utóbb, hidd el, tű lesz belőle!
Li Taj-po elgondolkozott az öregasszony szavain, s rájött, hogy igaza van. „Ha tehát elég kitartóak vagyunk, akkor bármit el lehet érni!” – gondolta. Attól fogva nem csavargott többet, hanem szorgalmasan tanulta az írásjegyeket és a régi mesterek bölcs szavait. Később így írt erről egyik versében:

Sokat olvastam volt, még mint gyerek,
nagy okom volt rá, hogy költő legyek.
Bernáth István fordítása. KKK II. 108.

S valóban, Li Taj-póból Kína egyik legnagyobb költője lett. Azóta pedig ha a kitartás és a szorgalom fontosságát akarják megfogalmazni, a kínaiak gyakran ezt mondják: a vasdorongot is tűvé lehet csiszolni!

 

2.

Béka a kút fenekén

A következő igen közkedvelt történetet Csuang-ce, a híres ókori filozófus írta le először, s a kínaiak azóta is gyakran emlegetik a szűklátókörű emberekre utalva.

Volt egyszer egy béka, aki egész életét egy mély kút fenekén töltötte. Nem tudott a környező világról, még az égről is azt hitte, hogy az nem más, mint egy kék színű kis korong, aminek a kút fenekéről látta, ha felnézett. Egy napon meglátogatta őt a nagy tenger teknőce. Így szólt hozzá a béka:
– Teknőc barátom, nézd, milyen jól eléldegélek itt! Ha ugrálni támad kedvem, felmászok a kövekre, s fejest ugrok a vízbe. Ha fáradt vagyok, megpihenhetek a kút falán lévő nyílásokban. Ha úszni akarok, úszhatok, ha mászkálni, a sárban addig mászkálhatok, ameddig a kedvem tartja. Költözz ide hozzám, ha te is részesülni akarsz az örömeimből!
A teknőc elhatározta, hogy körülnéz odalenn, de ahogy le akart mászni, a jobb lába beszorult egy repedésbe. Így inkább visszamászott, s így szólt:
– Mondd, béka, láttad te már a tengert? Senki nem tudná megmondani, hogy hány mérföld széles, s senki nem tudja, hogy hány öl mély. A világ legnagyobb folyói táplálják, s mégis: ha tíz évig szárazság van, s a folyók kiszáradnak, a tenger egy hüvelyknyit sem apad; ha áradás van, s a folyók megduzzadnak, a tenger szinje egy hüvelyknyit sem emelkedik. Hát ilyen végtelen nagy a tenger! Aki ott él, az él igazán vidám életet!
A béka erre elhallgatott, s szomorúan húzta meg magát a kút mélyén, ahonnan továbbra sem mert kijönni.

Azóta mondják a szűklátókörű emberre, aki azt hiszi, hogy a világ abból áll, amit ő lát: olyan, mint a béka a kút fenekén.

3.

Keleti Rútság összevonja a szemöldökét
Dong Shi xiao pin

A Hadakozó fejedelemségek korában (Kr. e. 453-221) Jüe országban élt egy rendkívüli szépség, akit Si-nek hívtak. Mivel egy folyó nyugati partján lakott, általában csak Nyugati Si-ként, vagy Nyugati Szépségként emlegették. A folyó keleti partján, vele szemben egy másik lány lakott, aki rondaságáról volt híres. Őt Keleti Si-nek, vagy Keleti Rútságnak nevezték.
Keleti Rútság nagyon irigy volt Nyugati Szépség kinézetére, s igyekezett ellesni tőle a fortélyait. Ha Nyugati Szépség kifestette magát, Keleti Rútság is ugyanúgy tett, ha Nyugati Szépség ruhát készíttetett magának, Keleti Rútság is csináltatott egy ugyanolyat, s ha Nyugati Szépség kecsesen sétálgatott a folyó partján, Keleti Rútság is igyekezett ugyanolyan kecsesen sétálni.
Nyugati Szépségnek gyenge volt a szíve, s minden olyan alkalomkor, amikor rátört a szívfájás, kezét szívére szorította, szemöldökét pedig fájdalmában összehúzta. Akik látták, úgy érezték, hogy Nyugati Si ilyenkor szebb, mint valaha.
Keleti Rútság, meghallván ezt, igyekezett ebben is utánozni Nyugati Szépséget. Kezét szívére szorította, szemöldökét összevonta, s ugyanúgy pihegett, mint Nyugati Szépség, ha szívfájdalmai voltak. Azt hitte, hogy ezzel ugyanolyan szép lehet, mint Nyugati Szépség. Az emberek, azonban úgy vélték: Keleti Rútság ilyenkor még csúnyább, mint egyébként. Minél jobban utánozta ugyanis Nyugati Szépséget, annál rondábbnak látszott.

A „Keleti Rútság összevonja a szemöldökét” szólásmondást arra a helyzetre szokták alkalmazni, amikor valaki, nem tudván, hogy a másikat mi teszi igazán széppé, ügyessé, sikeressé, annak felszínes jegyeit kezdi utánozni – s ezzel még jobban leleplezi saját fogyatékosságait.

 

4.

A gém és a kagyló küzdelme
Yu bang xiang zhang

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kagyló, amely egy napon kimászott a tópartra napozni. Arra járt egy gém, s meglátta:
– Micsoda pompás lakoma! – kiáltotta, s csőrével azonnal megpróbálta kienni a kagyló húsát. A kagyló azonban, ahogy a gém beledugta a csőrét, erősen rázáródott, s nem engedte el. Hiába igyekezett a gém kihúzni magát, a kagyló olyan erősen fogta, hogy nem járt sikerrel. De így a kagyló sem tudott visszatérni a vízbe.
– Jól van – gondolta a gém –, most nem engedsz el, de ha ma nem esik az eső, és holnap se, meg azután se, akkor bizony néhány nap alatt kiszáradsz és elpusztulsz!
– Ha most nem engedlek el – gondolta a kagyló –, meg holnap se, meg azután se, akkor bizony nemsokára éhen halsz, s nem fogsz többet engem fenyegetni!
Így aztán úgy maradtak, a gém enni nem tudott, a kagyló pedig visszatérni a vízbe. Nemsokára arra járt egy halász.
– No lám, nem is kellett semmit tennem, s az ölembe hullt az a hatalmas kagyló meg ez az ízletes madár – mondta, azzal megfogta mind a kagylót, mind a gémet.

Azóta mondják az olyan helyzetekre, amikor két fél elkeseredett küzdelméből egy nevető harmadik húzza a hasznot, hogy ez „a gém és a kagyló küzdelme”.

 

5.

Szemet festeni a sárkánynak
Hua long dian jing

Élt egyszer egy híres festő, aki különösen ügyes volt a sárkányok megfestésében. Egy napon egy falra négy sárkányt festett, amelyek különösen szépek voltak, s a festő olyan aprólékos gonddal dolgozta ki minden részletüket, hogy akik csak látták, azt hitték, igazi sárkányok pihennek a falon. Szemet azonban egyiküknek sem festett.
– Miért nincs szemük a sárkányaidnak? – kérdezték a festőtől.
– Mert ha szemet is festenék nekik – felelte az –, akkor bizony életre kelnének és elrepülnének.
Nem hitték ezt az emberek, s győzködni kezdték, hogy nem hagyhatja a sárkányokat szem nélkül. A festő végül kötélnek állt:
– Na jól van, az egyiknek, de csak az egyiknek megfestem a szemét.
Úgy is lett. De amint letette az ecsetét, egyszerre megdördült az ég, villámlani kezdett, s akkora eső támadt, amekkorára még a legöregebbek sem emlékeztek. A sárkány pedig, amelynek a szemét megfestették, megmozdult, kinyújtózkodott, majd nagy szélvihart keltve elrepült.

„Szemet fest a sárkánynak” – olyan emberre mondják ezt, akinek amikor beszél vagy ír, sikerül egy-két világos, lényegre törő mondatban összefoglalnia mondandóját.