Terebess
Ázsia E-Tár
« katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Ha az
ászanákat már elsajátította az önmaga fölött uralkodó, megfelelő és mértékletes
táplálékot fogyasztó jógi, akkor a mester által tanított módon végezzen pránájáma-gyakorlatokat.(26)
|| 1 ||
Ha mozog a lélegzet,
az elme is mozog, ha mozdulatlan, az elme is mozdulatlanná válik.
Hogy a jógi szilárddá váljon, hajtsa a lélegzetet uralma alá. || 2 ||
Amíg a lélegzet
a testben van, addig életnek hívják.
A halál a lélegzet távozása, ezért a lélegzetet hajtsa uralma alá. || 3 ||
Ha a nádík szennyeződésekkel
telítettek, a levegő semmiképpen sem haladhat középen.(27)
Hogyan lehetséges így az unmaní-állapot, hogyan jöhet létre siker? || 4 ||
Amikor a nádík
szennyeződésekkel teli egész köre megtisztul,
csupán akkor válik képessé a jógi a lélegzet összefogására. || 5 ||
Ezért végezzen
rendszeresen pránájámát, szattvikus elmével,(28)
hogy kitisztuljanak a szusumná-nádíban lévő szennyeződések. || 6 ||
A jógi padma-ászanában
ülve lélegezzen be a bal orrlyukon.
Tartsa benn a levegőt, amíg tudja, aztán lélegezzen ki a jobb orrlyukon. ||
7 ||

A levegőt a
jobb orrlyukon beszívva, töltse meg lassan a hasat.
Aztán csináljon szabályszerűen kumbhakát,(29) és lélegezzen ki a bal orrlyukon.
|| 8 ||
Amelyik orrlyukon át távozik, azon át beszívva tartsa vissza a levegőt teljes
erővel,
majd lélegezzen ki a másikon igen lassan, nem hevesen. || 9 ||
Ha a levegőt
a bal orrlyukon (idá) keresztül szívja be, tartsa benn, majd fújja ki a másikon.
Ezután a levegőt a jobb (pingalá) orrlyukon beszívva tartsa benn, majd eressze
ki a bal oldalin.
Ily módon három hónap múlva az önmagukat megfékező gyakorlók összes nádíja megtisztul,
ha a jobb és bal orrlyukon keresztül rendszeresen gyakorolnak. || 10 ||
Reggel, délben,
este és éjfélkor csináljon kumbhakákat,
amíg el nem ér fokozatosan négyszer nyolcvanig egy nap. || 11 ||
A kezdeti [kumbhakánál]
verejtékezni kezd, a középsőnél remegni,
a végsőben pedig szilárddá válik. Ekkor rögzítse a lélegzetet. || 12 ||
Az erőfeszítéstől
keletkező verejtékkel dörzsölje be a testét.
Ezáltal a test erőssé és frissé válik. || 13 ||
A gyakorlás
kezdeti szakaszában tejből és tisztított vajból álló étkezés ajánlott.
Később, mikor már biztossá vált a gyakorlásban, nem kell ilyen szabályokhoz
tartania magát. || 14 ||
Ahogy az oroszlán,
az elefánt és a tigris is csak lassacskán szelídíthető meg,
ugyanúgy kell bánni a lélegzettel is, máskülönben elpusztítja a gyakorlót. ||
15 ||
A pránájáma helyes gyakorlásával az összes betegség eltűnik,
helytelen gyakorlással mindenféle betegség keletkezik. || 16 ||
Csuklás, asztma,
köhögés, fej-, fül- és szemfájás és más különféle
betegségek keletkeznek a légzés összezavarása miatt. || 17 ||
Az előírt módon
eressze ki a levegőt, helyesen szívja be,
valamint megfelelően tartsa benn. Ily módon ér el sikert. || 18 ||
Amikor pedig
a nádík megtisztulnak, ennek külső jelei lesznek:
a test karcsúvá válik és szemmel láthatóan megszépül. || 19 ||
A nádík megtisztulásakor
a lélegzet tetszés szerinti visszatartható, az emésztés
tüze fellobban, a belső hang megjelenik és a jógi egészségessé válik. || 20
||
Aki zsír- és
váladékfelesleggel rendelkezik, az előbb a hat tisztító gyakorlatot hajtsa végre.
Az viszont ne végezze el azokat, akinek testnedvei (30) egyensúlyban vannak.
|| 21 ||
Dhauti (megtisztítás),
baszti (alhasi [beöntés]), továbbá néti ([fonal]bevezetés), trátaka (védelmező(?)),
valamint naulika(?) és kapálabháti (koponya-ragyogás). Ezeket hívják a hat tisztító
gyakorlatnak.
|| 22 ||
Ez a hat, testet megtisztító gyakorlat titokban tartandó. Sokféle csodálatos képességet
eredményeznek, a legkiválóbb jógik is nagyra tartják őket. || 23 ||
Íme a dhauti:
Négy ujj (31)
szélességű, tizenöt könyök (32) hosszúságú benedvesített szövetet
a mester által mutatott módon nyeljen le lassan, majd húzza vissza.
Ezt hívják dhauti-gyakorlatnak. || 24 ||

dhauti
A köhögés, az
asztma, a lépbaj, a lepra és húszféle nyálkabetegség
a dhauti-gyakorlat által kétségkívül eltűnik. || 25 ||
Íme a baszti:
Végbélnyílásába
csövet helyezve, köldökig érő vízben az utkata-ászanában (33) ülő [jógi]
hajtson végre [végbél-]összehúzás [általi beszívást]. Ez a vízzel való tisztítás
a baszti-gyakorlat.
|| 26 ||

baszti
A baszti-gyakorlat
révén a hasnyálmirigy-nagyobbodás, a lépbaj, a hastáji betegség,
az összes testszélből, epéből és nyálkából eredő betegség megszűnik. || 27 ||
A vízzel végzett
baszti-gyakorlat megnyugosztja a testnedveket,
az érzékszerveket és az elmét.
Megszépít, és fellobbantja a gyomortüzet.
Az összes testnedv-betegséget maradéktalanul elpusztítja. || 28 ||
Íme a néti:
Egy arasz (34)
hosszúságú, alaposan bekent (35) fonalat az orrlyukon keresztül
vezessen be, s a szájon át húzza ki. Ezt nevezik a sziddhák nétinek. || 29 ||

néti
Tisztítja a
koponyát, valamint isteni látást (36) ad.
A néti gyorsan megszünteti a kulcscsont fölött keletkező betegségek sokaságát.
|| 30 ||
Íme a trátaka:
A koncentráló
mozdulatlan pillantással nézzen egy pontot, amíg
könnybe nem lábad a szeme. A tanítók ezt trátakaként említik. || 31 ||
A trátaka megszabadít
a szembetegségektől, az ernyedtség és más bajok gátja.
Gondosan titokban tartandó, mint egy kincsesládikó. || 32 ||

trátaka
Íme a nauli:
Előredöntött
vállal a jógi a hasat gyors forgatással, erőteljesen
mozgassa jobbra és balra. A sziddhák ezt hívják naulinak. || 33 ||
A gyenge emésztést
felszító, emésztést elősegítő szer. Gyógyító hatású, mindig boldogságot okoz
és az összes testnedv-betegséget felszárítja. Ez a nauli, a hatha-gyakorlatok
koronája. || 34 ||
Íme a kapálabháti:
Ha a ki- és
belégzés heves, mint a kovácsmester fújtatója,
azt kapálabhátinak nevezik. Felszárítja a túl sok nyálkát. || 35 ||


nauli
Miután a hat
tisztító gyakorlat során a zsírfeleslegtől, a nyálkától, a testnedv-rendellenességből
fakadó
váladékoktól és más bajoktól megtisztult, végezzen pránájámát. Könnyedén ér
el sikert. || 36 ||
"Pusztán
a pránájáma-gyakorlatok is felszárítják az összes szennyeződést" -
mondják viszont némely tanítók, és nem javasolnak más gyakorlatokat. || 37 ||
Íme a gadzsakaraní (elefánt-gyakorlat):
Az apána-levegőt fölfelé mozgatva a gyomorba jutott dolgot a jógi kihányja. A nádík körét
fokozatosan megismerve ellenőrzése alá vonja. A hathát ismerők ezt gadzsakaranínak hívják. || 38 ||
Még a harminc
isten,(37) Brahmá s a többiek is lélegzet-gyakorlatot folytattak a haláltól
való félelmükben.
Ezért [a jógi is] összpontosítsa figyelmét a lélegzetre. || 39 ||
Ameddig a lélegzetet
a testben visszatartjuk, amíg elménk nem zavart, ameddig tekintetünket
a két szemöldök közé rögzítjük, miért is félnénk az elmúlástól? || 40 ||
Amikor a lélegzet
megfelelő megzabolázása révén a nádík köre megtisztul,
a levegő a szusumná bejáratán keresztülhatolva abba könnyűszerrel belép. ||
41 ||
Íme a manónmaní (tudatosság nélküli tudat):
Mikor a levegő
a középső csatornában halad, létrejön az elme rögzült állapota.
Az elme igen szilárdan rögzült állapota a manónmaní. || 42 ||
Ennek megvalósítására
a megfelelő eljárások ismerői különféle kumbhakákat csinálnak.
A különböző kumbhaka-gyakorlatok révén a jógi csodás sikert ér el. || 43 ||
Íme a kumbhaka-fajták:
Szúrjabhédana
(a nap keresztüldöfése), uddzsájí (győzedelmes(?)), szítkárí (sziszegő), sítalí
(hűsítő), valamint
bhasztriká (fújtatós), bhrámarí (zümmögő), múrccshá (szédítő), pláviní (lebegő).
Ez a nyolc kumbhaka. || 44 ||
A belégzés végén a dzsálandhara nevű bandhát hajtsa végre.
A kumbhaka végén, a kilégzés kezdetén uddijána bandhát kell végezni.(38) ||
45 ||
Ha a végbelet,
a torkot és a hasat gyorsan összehúzza,
a levegő a brahma-nádíba (39) megy. || 46 ||
Az apánát emelje
fel, és vezesse a levegőt a torkban lefelé.
A jógi megszabadul az öregségtől, olyan, mintha tizenhat éves lenne. || 47 ||
Íme a szúrjabhédana:
A jógi vegyen
fel kényelmes ülőhelyzetet, és az ászanát végrehajtva
szívja be lassan a levegőt a jobb nádín. || 48 ||
Tartsa vissza,
míg a hajától a körme hegyéig át nem járja.
Aztán igen lassan, a bal nádín keresztül eressze ki a levegőt. || 49 ||
Koponya-tisztító,
elpusztítja a testszélből fakadó rendellenességeket, féregbaj-elhárító.
Újra meg újra végezze a kiváló szúrjabhédanát. || 50 ||
Íme az uddzsájí:
A szájat becsukva,
a két nádín keresztül a levegőt lassan szívja be,
hogy az hallható és érezhető legyen a toroktól a mellkasig. || 51 ||
Az előbbi módon
tartsa benn a levegőt, majd lélegezze ki a bal orrlyukon.
Eltünteti a toroklepedéket, s növeli a test tüzét. || 52 ||
Megszünteti
a vízkórt, a sipolyt és a testnedvek rendellenességeit.
Az uddzsájí nevű kumbhakát a jógi állva és járva is gyakorolhatja. || 53 ||
Íme a szítkárí:
Szívja be sziszegve
a levegőt résnyire nyitott szájon keresztül,
és eressze ki az orrán át. Ekképpen gyakorolva Kámadéva (40) másává válik. ||
54 ||

Szítkárí
Jóginíkörökben
(41) tisztelik, a teremtést és a teremtés visszavonását véghezviszi.
Nem lesz sem éhes, sem szomjas, nem lesz álmos, és nem ernyed el soha. || 55
||
Testének valós
lényege minden zavartól mentessé válik.
Ily módon valóban a földkerekség kiváló jógijává lesz. || 56 ||
Íme a sítalí:
A bölcs jógi,
szívja be nyelvén a levegőt, és az előzőkhöz hasonlóan
kumbhakát csinálva a két orrlyukon keresztül lassan lélegezzen ki. || 57 ||

sítalí
Ez a sítalí
nevű kumbhaka elpusztítja a hasnyálmirigy és a lép betegségeiből
fakadó problémákat, a lázat, az epebajt, az éhséget, a szomjat és a mérgeket.
|| 58 ||
Íme a bhasztriká:
Ha mindkét talpat
a két combra helyezzük - ez a padma-ászana.
Ez elpusztítja az összes bűnt. || 59 ||
Padma-ászanában megfelelően elhelyezkedve, a nyakat és a hasat azonos síkban
tartva
a bölcs, száját becsukva, erőteljesen, az orrán keresztül lélegezzen ki. ||
60 ||
Úgy, hogy az
hallható és érezhető legyen a mellkastól és a toroktól a koponyáig,
töltekezzen levegővel erőteljesen a szívlótuszig.(42)
|| 61 ||
Mint korábban,
ismét lélegezzen ki és be újra meg újra,
pont úgy, ahogy a kovácsmester működteti erőteljesen a fújtatót. || 62 ||
Ugyanígy mozgassa
odafigyeléssel a testében lévő levegőt.
Ha fáradtságérzet keletkezik a testben, a jobb orrlyukon lélegezzen be. || 63
||
Ahogy a has
megtelik levegővel, könnyedén
fogja be az orrát szorosan, a mutató- és a középső ujj használata nélkül. ||
64 ||
Ha a kumbhakát
megfelelően végrehajtotta, eressze ki a levegőt a bal orrlyukon.
Testszél-, epe- és váladék-eltávolító, növeli a test tüzét. || 65 ||
A Kundalinít
gyorsan felébreszti, megtisztít, boldogságot ad, és jótékony.
A brahma-nádí bejáratánál lévő nyálka- és más elzáródásokat elpusztítja. ||
66 ||
Ezt a bhasztriká nevű, a testben lévő három csomót (43) átfúró kumbhakát
pedig megfelelő módon, kiváltképp végezze. || 67 ||
Íme a bhrámarí:
A belégzés erőteljes,
hímdongó-hangú, a kilégzés igen lassú, nősténydongó-hangú.
Ekképp gyakorolva, a kiváló jógik elméjében egyfajta örömteli állapot jön létre.
|| 68 ||
Íme a múrccshá:
A belégzés végén
csináljon szoros dzsálandhara-bandhát, és lassan eressze ki a levegőt.
Az elme eközbeni boldogító kábulata a múrccshá.
|| 69 ||
Íme a pláviní:
Ha a jógi hasa
megtelik belül a szétáradt nemes lélegzettel,
még mély vízben is könnyedén felszínen marad, mint a lótuszlevél. || 70 ||
A pránájámát
háromrétűnek mondják: kilégzés, belégzés, kumbhaka.
A kumbhakát kétrétűnek tekintik: szahitának és kévalának.(44) || 71 ||
Addig gyakorolja
a szahitát, amíg sikert nem ér el a kévalában,
ami nem más, mint a kilégzés és a belégzés elhagyásával végzett könnyed lélegzetbenntartás.
|| 72 ||
Akkor nevezik
a kévala-kumbhakát pránájámának, amikor
kilégzés és belégzés nélkül sikerül végrehajtani. || 73 ||
Nincs semmi
nehezen elérhető a három világban (45) annak,
aki képes kévala-kumbhakával tetszés szerinti lélegzetbenntartásra. || 74 ||
A rádzsa-jóga
szintjét is kétségkívül eléri. A kumbhaka révén felébred a Kundaliní.
A Kundaliní felébredése által a szusumná szabaddá válik, és a hatha-jóga sikerrel
jár. || 75 ||
A hatha nélkül
a rádzsa-jóga, a rádzsa-jóga nélkül pedig a hatha nem sikerül,
ezért gyakorolja mindkettőt a végső eredményig. || 76 ||
A kumbhaka-lélegzetvisszatartás
befejeztével tegye üressé elméjét.
Ekképp gyakorolva a rádzsa-jóga szint felé halad.
|| 77 ||
Szép alak, karcsúság,
ragyogó arc, a belső hang megjelenése, igen tiszta szemek, egészség, a férfimag
feletti uralom,
az emésztő tűz fellobbanása s a nádík megtisztulása jellemzi a hatha-jógában
elért sikert. || 78 ||
Így szól a második tanítás a Hatha-jóga lámpásában.
Ahogy a sziklákkal
és erdőkkel borított földeknek a kígyókirály az alapzata,(46)
éppúgy az összes jóga-tantra alapja a Kundaliní-kígyó. || 1 ||
Miután a mester
kegyéből felébred az alvó Kundaliní,
az összes lótuszt (47) és csomót átfúrja. || 2 ||
Akkor az üresség
útja (48) a lélegzet királyi útjává válik,
az elme nem kötődik semmihez, és az elmúlás is kijátszható. || 3 ||
Szusumná (igen
kegyes), súnjapadaví (üresség útja), brahmarandhra (brahma-üreg), mahápatha
(nagy út),
smasána (halottégető), sámbhaví (sambhu-i), és madhjamárga (középső út): ezek
szinonimák. || 4 ||
Tehát minden
erőnkkel végezzünk mudrá-gyakorlatokat,
hogy fölébresszük a brahma-nyílás bejárata előtt alvó istennőt.(49) || 5 ||
Íme a mudrák felosztása:
Mahámudrá (nagy
mudrá), mahábandha (nagy zár), mahávédha (nagy átfúrás), khécsarí (égben járó),
uddijána (feszálló), múlabandha (végbél-zár), dzsálandharabandha (hálózat- ill.
víz-tartó [felhő] zár), || 6 ||
viparítakaraní
(fordított gyakorlat), vadzsrólí (50) és sakticsálana (erő-mozgatás): ez a tíz
mudrá.
Megszüntetik az öregséget, és eltörlik a halált. || 7 ||
Ádinátha nyilvánította
ki a szent mudrákat, melyek előidézik a nyolc természetfölötti képességet.(51)
Az összes sziddha számára kedvesek, és még a Marutok (52) is csak nehezen férhetnek
hozzájuk. || 8 ||
Gondosan elrejtve
kell őrizni őket, mint egy drágakővel teli ládikót.
Senkinek sem szabad feltárni őket, ahogy egy előkelő hölgy szerelmi életéről
sem beszélünk. || 9 ||
Íme a mahámudrá:
Bal sarkát a
gáthoz nyomva nyújtsa ki a jobb lábát,
és fogja meg erősen két kézzel. || 10 ||
A torokban zárat
képezve, felülről tartsa vissza a levegőt.
Miként a bottal agyonütött kígyó bot-alakúvá válik,
|| 11 ||
úgy egyenesedik
ki a Kundaliní-erő is hirtelen.
Ekkor a kettős üregben lakozó Kundaliní halott-szerű állapotba kerül. || 12
||
Engedje ki a levegőt nagyon lassan, semmiképpen sem hevesen.
Ekként tanították a mahámudrát a hatalmas sziddhák. || 13 ||
A nagy fájdalmak,
betegségek és a halál mind eltűnnek.
Ezért hívják hát a legnagyobb bölcsek ezt a mudrát mahámudrának. || 14 ||
A bal oldalon
való gyakorlás után gyakoroljon a jobb oldalon.
Akkor hagyjon fel vele, mikor mindkét oldalon egyenlő számú gyakorlatot végzett.
|| 15 ||
Nincs akkor
egészséges vagy ártalmas, ízes vagy ízetlen.
A halálos mérget és a nektárt is beveszi a gyomor.
|| 16 ||
A tüdőbaj, lepra,
székrekedés, lépbaj, emésztési zavar
és más betegségek megszűnnek, ha gyakorolja a mahámudrát. || 17 ||
A fentebb említett
mahámudrá nagy természetfölötti képességeket ad az embernek.
Gondosan elrejtve kell őrizni, nem szabad bárkinek felfedni. || 18 ||
Íme a mahábandha:
A bal láb sarkát
helyezze a gát tájékára,
a jobb lábat pedig helyezze a bal combra. || 19 ||
Lélegezzen be,
szorítsa az állát a mellkasra,
és a levegőt visszatartva koncentráljon középre. || 20 ||
Amíg bírja,
tartsa vissza a levegőt, majd lassan engedje ki.
Ha a bal oldalon már gyakorolt, gyakoroljon a jobb oldalon is. || 21 ||
E tekintetben
némelyek véleménye az, hogy kerüljük a torokzárat,
elégséges az elülső fogakhoz helyezett nyelv zára.
|| 22 ||
Ez gátolja az
összes nádíban a felfelé való mozgást.
A mahábandha bizonyosan nagy természetfeletti képességeket nyújt. || 23 ||
A halál hálójából
a mahábandha révén való megszabadulásban jártas jógi
a trivéní (53) egyesülését idézi elő, és elméjét a Kédárához (54) juttatja.
|| 24 ||
Ahogy a szép
és bájos nő férfi nélkül,
úgy a mahámudrá és a mahábandha is gyümölcstelen a védha nélkül. || 25 ||
Íme a mahávédha:
A mahábandhában
ülő jógi koncentrálva lélegezzen be,
és gátolja meg a test-levegők mozgását szilárdan, a torok-mudrá segítségével.
|| 26 ||
Mindkét kezét
tegye a földre, fenekét finoman üsse
a földhöz.(55)
A levegő elhagyja a két üreget, és középen feltör. || 27 ||
A Hold, a Nap
és a tűz összekapcsolódik, hogy eljöjjön a halhatatlanság.
Beáll a halott-állapot.(56) Ekkor engedjük ki a levegőt. || 28 ||
Ha ekként gyakoroljuk a mahávédhát, csodálatos képességeket nyerünk.
A legnagyobb gyakorlók mint ráncokat, őszülést, remegést megszüntetőt tisztelik.
|| 29 ||
Ez a három,
öregséget s halált legyőző nagy titok. Növelik a tüzet.(57)
Atomnyivá válást és más képességeket eredményeznek. || 30 ||
Nyolcszor gyakorolja
őket minden nap, háromóránként.
Érdemek sokaságát halmozzák fel, a bűn halmait eltörlik.
Akik megfelelő tanítást kaptak, kezdetben mértékletesen gyakorolnak. || 31 ||
Íme a khécsarí:
A szájüregben
a nyelv hátrahajlítva áll. A tekintet
a két szemöldök között. Ez a khécsarí-mudrá. || 32 ||
Bemetszéssel,
mozgatással és húzogatással addig nyújtsa a nyelvet fokozatosan,
míg el nem éri a két szemöldök közötti részt. Ekkor lesz csak sikeres a khécsarí.
|| 33 ||
Ezért egy sznuhí-levélhez
(58) hasonló, éles, sima,
tiszta eszközzel egy hajszálnyit vágja be. || 34 ||
Aztán összetört
tengeri sóval és pathjával (59) dörzsölje be.
Egy hét múlva megint vágja be egy hajszálnyit. || 35 ||
Így járjon el
hat hónapig, fokozatosan, állandó figyelemmel.
Hat hónap után a nyelv tövének ínköteléke (a nyelvfék) eltűnik. || 36 ||
A nyelvet hátrahajlítva illessze a három úthoz.(60)
Ez a khécsarí-mudrá. Azt (61) pedig égi körnek (vjómacsakra) hívják. || 37 ||
Ha a jógi akár
egy pillanatra is a nyelvét fölfelé hajlítja, és így marad,
túléli a mérgezéseket, megszabadul a betegségektől, haláltól, öregségtől. ||
38 ||
Aki a khécsarí-mudrát
ismeri, az nem betegszik meg, nem hal meg, nem fárad,
nem alszik el, soha nem lesz éhes, szomjas, soha nem ájul el. || 39 ||
Betegség nem
gyötri, tettek nem szennyezik be,
az elmúlás nem kínozza azt, aki a khécsarí-mudrát ismeri. || 40 ||
Az elme az égben
(khé) jár-kel, amíg a nyelv az üregben (khé) mozog.
Ezért alkották meg a sziddhák ezt a khécsarí nevű mudrát. || 41 ||
Aki a nyelvcsap
feletti üreget a khécsaríval lezárja,
annak nem folyik el a magja, ha gyönyörű nő öleli is. || 42 ||
Ha a mag el
is indul, és eléri a jónit,(62) visszatér,
ha a jóni-mudrával megállítva erősen megragadjuk.
|| 43 ||(63)
A jógamester,
aki felfelé álló nyelvvel szilárdan szómát (64) iszik,
két hét alatt legyőzi a halált, semmi kétség. || 44 ||
Ha a jóginak
állandóan szóma-cseppekkel telített a teste,
Taksaka (65) is megmarhatja, mérge hatástalan lesz. || 45 ||
A testet öltött
lélek nem hagyja el a testet, ha az szóma-cseppekkel telített,
miként a tűz sem hagyja el soha a tüzelőt, a mécses az olajat és a kanócot.
|| 46 ||
Egyen mindig
marhahúst! Igyon nektárbort! Aki így tesz, azt
tartom én előkelőnek, mindenki más csak a család szégyene. || 47 ||
A "marha"
szóval a nyelvre utaltunk. A nyelv szájpadláshoz való nyomása
a "marhahús-evés", ami semmissé teszi a súlyos bűnöket. || 48 ||
A Holdból folyó
nedű, mely a nyelv odanyomásakor
fellobbanó tűzből keletkezik: ez a "nektárbor". || 49 ||
Ha a nedvező
nyelv, miközben csípős, keserű, savanyú, tejhez, mézhez és ghíhez
hasonlatos ízeket érez, újra meg újra megérinti a nyelvcsap végét, a betegségek
eltűnnek, az öregség megszűnik, a jógira lesújtó fegyver eltérül, eljő a halhatatlanság
és a nyolc csodálatos képesség, és a jógi bármilyen bájos nőt elcsábíthat. ||
50 ||
Ha a jógi a
legfőbb erőre gondol, a hullámzó, tisztán hömpölygő,
a fejtetőről a tizenhatlevelű lótuszra (66) csöpögő Hold-cseppeket issza,
melyeket elért a lélegzet, és nyelvét az üregbe szorosan hátrafelé odanyomja,
egészséges marad, lótusz-finomságú testet nyer, és hosszan fog élni. || 51 ||
A Méru csúcsán (67) lévő üregből sebesen áramlik az olvadó hó.(68)
A bölcsek szerint ott van az igazság. Ez a folyók forrása.
A Holdból elfolyik az esszencia, ezért pusztul az emberi test.
Ezt akadályozza meg ez a kiváló módszer. Más módon nem lesz sikeres a fáradozás.
|| 52 ||
Az üregből áramló
öt folyó bölcsességet hoz.
Abban a folttalan ürességben helyezkedik el a khécsarí. || 53 ||
Egy a teremtő
mag. Egy mudrá van: a khécsarí. Csak egy, mindenek
felett álló Isten létezik. Egy állapot van: a manónmaní. || 54 ||
Íme az uddijánabandha:
Azért nevezték
el ezt a gyakorlatot a jógik uddijánának (felszállónak),
mert segítségével a megállított lélegzet felszáll a szusumnában. || 55 ||
Mint nagy madár
száll felfelé fáradhatatlanul a levegő az uddijána révén.
A bandha leírása a következő: || 56 ||
A hasat húzza
be, mégpedig a köldök fölött.
Az uddijánabandha a halál elefántját legyőző oroszlán. || 57 ||
Az uddijána
nagyon könnyű, ha mester felügyeletével végezzük.
Aki állandóan gyakorolja, ha öreg is, megfiatalodik.
|| 58 ||
A köldök alatt és fölött erősen húzza be a hasat.
Hathónapnyi gyakorlás után legyőzi a halált, semmi kétség. || 59 ||
Az összes bandha
között az uddijána a legjobb. Ha az uddijánát
szilárdan gyakorolja, a megszabadulás magától bekövetkezik. || 60 ||
Íme a múlabandha:
A sarkat a gáthoz
nyomva szorítsa össze a végbélnyílást.
Az apána-levegőt húzza fölfelé. Ez a múlabandha.
|| 61 ||
Azért hívják
a jógik múlabandhának (alsó bandhának), mert az összeszorítás révén
az alsó áramlatot, avagy apánát nagy erővel felfelé irányítja. || 62 ||
Sarkát a végbélnyíláshoz
nyomva tartsa erősen vissza a levegőt,
újra meg újra, hogy fel tudjon emelkedni. || 63 ||
Mikor a prána-
és az apána-levegő, a náda (69) és a férfimag a múlabandha
révén egyesülnek, elhozzák a jógában való sikert, semmi kétség. || 64 ||
Az apána és
a prána egysége a vizelet és a széklet csökkenését eredményezi.
Még ha öreg is a jógi, megfiatalodik, ha rendszeresen gyakorolja a múlabandhát.
|| 65 ||
Mikor az apána
elindul fölfelé, és eléri a tűzkört,(70)
a láng, amint a levegő beléütközik, megnyúlik. || 66 ||
Akkor a tűz és az apána eléri a természetétől fogva forró pránát.
Ez a testben lévő tüzet jelentősen felszítja. || 67 ||
Ez megperzseli
az alvó Kundalinít, aki ettől felébred.
Mint a bottal megütött kígyó, sziszegve kiegyenesedik. || 68 ||
Mintha kígyóüregébe
bújna, a brahma-nádíba kúszik.
Ezért kell a jógiknak mindig, rendszeresen múlabandhát végezniük. || 69 ||
Íme a dzsálandhara bandha:
Torkát összeszorítva
helyezze állát a mellkasra.
Ez a dzsálandhara nevű bandha. Eltörli az öregséget, a halált. || 70 ||
Lezárja a nádík
kötegét és a lefelé folyó égi vizet.(71)
Ezért dzsálandhara (hálózat- ill. víztartó [felhő]) bandha. Mindenfajta torokbajt
gyógyít. || 71 ||
Ha dzsálandhara
bandhát végzünk, melynek jellegzetessége a torok összeszorítása,
akkor nem hull nektár a tűzbe, és a lélegzet is megnyugszik. || 72 ||
A torok összeszorításával
kell a két nádít erősen lezárni.
Ez középső körként (madhjacsakra) ismeretes, és elzárja a tizenhat ádhárát.(72)
|| 73 ||
Az altestét
összeszorítva végezzen uddijánát.
Az idát és a pingalát elzárva irányítsa felfelé a levegőt a hátsó csatornán.
|| 74 ||

dzsálandhara bandha
E módszer révén
a levegő lecsillapszik, és nem
következik be a halál, nincs öregség, sem betegség.
|| 75 ||
Ez a három bandha
a legjobb, a nagy sziddhák is gyakorolják.
Az összes hatha-tantra jógik számára közismert gyakorlatai ezek. || 76 ||
Az isteni Holdból
ami nektár csak csöpög,
a Nap (73) az utolsó cseppig elnyeli. Ettől öregszik a test. || 77 ||
Létezik egy
kitűnő módszer, ami a Napot megakadályozza ebben.
Mester tanítása révén kell megismerni, és nem tankönyvek ezreit áttanulmányozva.
|| 78 ||
Íme a viparítakaraní:
Mivel a köldök
van fenn és a szájpadlás lenn, ezért van felül a Nap és alul a Hold.
A viparítának (fordítottnak) nevezett gyakorlat a mester tanításából érthető
meg. || 79 ||
A rendszeresen
gyakorló gyomortüzét fokozza.
Bőséges élelem álljon a rendelkezésére.
Ha keveset eszik, egy pillanat alatt elégeti a tűz. || 80 ||
Lent a fej és
fent a láb: első nap csak egy pillanatra.
Minden nap egy kicsit tovább gyakorolja. || 81 ||

viparítakaraní
Hat hónap
múlva a ráncok, ősz hajszálak eltűnnek.
Ha csak három órát gyakorol minden nap, legyőzi az elmúlást. || 82 ||
Íme a vadzsrólí:
Még ha
kénye-kedve szerint él, és a jóga által kiszabott kisebb szabályokat
figyelmen kívül hagyja is, a vadzsrólít ismerő jógi számíthat a sikerre. ||
83 ||
Ehhez
két dolog szükséges, melyek mindenki számára igen nehezen
megszerezhetőek. Az egyik: tej.(74) A másik: egy engedelmes nő. || 84 ||
A hímvesszővel
lassan, megfelelő módon gyakoroljon fölfelé húzást.(75)
A férfi és a nő is sikeres lehet a vadzsrólíban. || 85 ||
Fújjon
lassan, határozottan a húgycsőbe
egy arra alkalmas csővel, úgy hogy a levegő behatoljon. || 86 ||
A hüvelybe
hullott magot gyakorlással visszaszívhatja.
Elfolyt magját visszaszívás után őrizze meg. || 87 ||
Aki a
jógában járatos, és így megőrzi magját, az legyőzi a halált.
A mag elhullajtása maga a halál, megtartása az élet.
|| 88 ||
A mag
megtartása révén kellemes illat képződik a jógi testében.
Míg a mag szilárdan a testben van, miért félnénk az elmúlástól? || 89 ||
A férfi
magja az elméjétől függ, az élete pedig a magjától.
Ezért a magot és az elmét minden erővel óvni kell.
|| 90 ||
A menstruációs
vért és a magot is őrizze meg.
A pénisszel térítse vissza, ez a jóga gyakorlásának helyes módja. || 91 ||(76)
Íme a szahadzsólí:
A szahadzsólí
és az amarólí tulajdonképpen a vadzsrólí két fajtája.
Szórja vízbe eltüzelt tehéntrágya hamuját. || 92 ||
A kényelmesen
ülő, megpihenő férfi és nő saját testének bekenése
a vadzsrólí-közösülés után közvetlenül: || 93 ||
ez a szahadzsólí.
A jógik feltétlen bizalommal lehetnek iránta.
Ez a jótékony jóga - bár élvezethez kötődik - megszabadulást eredményez. ||
94 ||
Ez a jóga
az érdemeket szerzett, erős, az igazságot látó,
irigységtől mentes embereknek sikerülhet, az irigykedőknek nem. || 95 ||
Íme az amarólí:
A túl
sok epe miatt az első vízfolyamot (77) és hígsága miatt a végét kihagyva, a
középső,
hűvös folyamot mint amarólít használják a Khanda-féle kápálika (78) közösségben.
|| 96 ||
Aki állandóan
amarít (vizeletet) iszik és szippant minden nap,
az helyesen gyakorolja a vadzsrólít, és amarólísnak mondják. || 97 ||
A gyakorlás
közben kiáramlott csándrít (79) tehéntrágya hamujával keverje össze,
és rakja a felső testrészekre.(80) Isteni látás születik így. || 98 ||
Ha a férfi magját a nő helyes gyakorlással, ügyesen összegyűjti, és a
vadzsrólí segítségével a menstruációs vérét is megőrzi, jóginínak nevezhetjük.
|| 99 ||(81)
A nő menstruációs
véréből egy csöpp sem tűnik el, semmi kétség.
Testében a náda pedig mag-szerűvé válik. || 100 ||
A mag
és a vér az emberi testben eggyé válva a vadzsrólí-gyakorlat
jógájának segítségével minden csodálatos képességet megad. || 101 ||
Ha a nő
a visszaszívás után a vért megőrzi, jóginínak nevezhetjük.
Megismeri a múltat, a jövőt, rendíthetetlenül jár az égben, || 102 ||
és teste
természetfeletti tökéletességét nyeri el a vadzsrólí-gyakorlat jógája révén.
Ez a megtisztító jóga még élvezetek közepette is megszabadulást hoz. || 103
||
Íme a sakticsálana:
Kutilángí
(hajladozó testű), Kundaliní (gyűrűs), bhudzsangí (kígyó), sakti (erő), ísvarí
(istennő),
kundalí (gyűrűs) és arundhatí (inda): ezek a szavak szinonimák. || 104 ||
Ahogyan
az ember kulccsal nyitja az ajtót, úgy a jógi
a Kundaliníval tárja szélesre a megszabadulás kapuját. || 105 ||
A brahman
betegségektől mentes lakhelyére vezető út kapuját
szájával befedve alszik a legfőbb istennő. || 106 ||
A gumó
(82) felett alszik a Kundaliní-erő, a jógik megszabadulására
az ostobák megkötésére. Aki őt ismeri, az ismeri a jógát. || 107 ||
A feltekeredett
Kundalinít kígyó-szerűnek írják le.
Aki ezt az erőt mozgásra bírja, az megszabadul, semmi kétség. || 108 ||
Meg kell
ragadni erősen a Gangá (Gangesz) és a Jamuná találkozásánál lévő
kis boszorkát. Ez Visnu legfelső ege. || 109 ||
A Gangá
az idá. A Jamuná-folyó a pingalá. Az idá és a pingalá
találkozásánál lévő kis boszorka pedig a Kundaliní.
|| 110 ||
A farkánál
kapja el az alvó kígyót, és ébressze fel.
Az erő, álmát lerázva hirtelen felkel. || 111 ||
Az alul
elhelyezkedő kámzsás kígyót megragadva reggel és este másfél óráig
mozgassa folyamatosan a jobb orrlyukon belélegezve, ágyékkötőt öltve. || 112
||
Hosszúsága
egy arasz,(83) szélessége négy ujj.(84)
Puha és fehér legyen öltözéke, úgy mondják. || 113 ||
Vadzsra-ászanában
(85) a két lábat két kézzel fogja meg erősen.
A boka közelében lévő gumót nyomja meg. || 114 ||
Amikor
a jógi vadzsra-ászanában ül, és mozgatja a Kundalinít,
végezzen folyamatosan bhasztrikát:(86) így gyorsan felébreszti a Kundalinít.
|| 115 ||
A Napot
szorítsa össze, aztán mozgassa a Kundalinít.
Miért félne az elmúlástól, ha a halál torkában van is? || 116 ||
Ha két
muhúrtáig (87) rendületlenül mozgatja,
felkúszik kissé, és feljön a szusumnában. || 117 ||
Ezáltal
a Kundaliní a szusumná bejáratát mindenképpen elhagyja,
és a lélegzet magától beáramlik a szusumnába. || 118 ||
Ezért
állandóan ösztökélje a békésen alvó arundhatít.
Mozgatása révén a jógi megszabadul a betegségektől. || 119 ||
Ha a jógi
megmozdítja a saktit, a siker letéteményese ő.
Röviden szólva: játszva legyőzi a halált. || 120 ||
Aki önmegtartóztatásban
él, mindig helyesen és mértékletesen táplálkozik,
és a Kundaliní-gyakorlatot alkalmazza, az a jógi egy mandala múlva (88) sikerre
számíthat. || 121 ||
Ha pedig
a Kundalinít megmozdította, mindenképpen végezzen bhasztrikát.
Az így gyakorló, magát megfékező jógi miért is félne Jamától, a halál istenétől?
|| 122 ||
Ha nem
lenne a Kundaliní-gyakorlat, honnan vennénk más tisztító eljárást,
ami megtisztítja a hetvenkét ezer nádít a szennyeződésektől? || 123 ||
A középső nádí a jógik számára a kitartó gyakorlás eredményeképp,
ászanák, lélegzet-szabályozás és mudrák segítségével kiegyenesedik. || 124 ||
Aki lankadatlanul
gyakorol, és elméjét a szamádhival (89) féken tartja,
annak a rudrání (90) vagy más mudrá tökéletes sikert nyújt. || 125 ||
Királyi
kormányzás nélkül a föld, királyi csillagzat nélkül az éj,
királyi jóga nélkül a mudrák: lehetnek bár szépek, nem ragyognak.(91) || 126
||
A levegő-gyakorlatokat
nagy odafigyeléssel végezze.
A bölcsnek ne kalandozzon el a figyelme. || 127 ||
Ezt a
tíz mudrát Sambhu, a legfelsőbb úr (Siva) tanította. Mindegyik önmagában is
nagy csodás képességeket nyújt a magát megfékezőnek. || 128 ||
A mudrák
hagyománynak megfelelő tanítását a tiszteletreméltó
mestertől kaptuk, aki maga az Úr, a testet öltött Isten. || 129 ||
Az ő szavait
követve, és a mudrákat gyakorolva atomnyivá válást
és más csodás képességeket szerezhetünk, és legyőzhetjük az elmúlást. || 130
||
Így szól a harmadik tanítás a Hatha-jóga lámpásában.
Hódolat
Sivának, a mesternek, aki maga a náda, a bindu és a kalá.(92)
Ki állandóan neki szentelődik, eljut az ő tiszta lakhelyére. || 1 ||
Most pedig
elmondom a szamádhihoz vezető legtökéletesebb utat,
mely legyőzi a halált, könnyen elsajátítható és a brahman-boldogság (93) legfőbb
létrehozója. || 2 ||
Rádzsa-jóga,
szamádhi, unmaní, manónmaní, amaratva (halhatatlanság), laja (feloldódás),
tattva (igaz valóság), súnjásúnja (üresség és nem-üresség), para pada (legfőbb
szint), || 3 ||
amanaszka
(tudatosság nélküli), advaita (kettősség nélküli), nirálamba (nem függő),
niranydzsana (folttalan), dzsívanmukti (még az életben történő megszabadulás),
szahadzsá (természetes, veleszületett), és turjá (negyedik [tudatállapot]):
ezek szinonimák. || 4 ||
Ahogyan
a só vízbe keverve azzal eggyé válik,
úgy válik eggyé a lélek és az elme - ezt nevezik szamádhinak. || 5 ||
Amikor
a lélegzet megszűnik, és az elme feloldódik,
akkor létrejön az egykedvűség - ezt is szamádhinak nevezik. || 6 ||
Hasonlóképpen,
mikor létrejön az egyéni lélek és a legfőbb lélek egysége -
azt nevezik szamádhinak, ahol minden képzet megszűnik. || 7 ||
Ugyan
ki ismeri valójában a rádzsa-jóga nagyszerűségét?
A tudás, a megszabadulás, a [szinten]maradás és a beteljesülés csak a mester
tanítása révén érhető el. || 8 ||
Nehezen
megvalósítható az érzéktárgyak elhagyása, az igaz valóság szemlélete
és a szahadzsá állapota az igaz mester könyörületessége nélkül. || 9 ||
Amikor
a különféle ászanák, változatos kumbhakák és karanák (94) révén
a nagy sakti felébred, a lélegzet feloldódik az ürességben. || 10 ||
Ha a jógiban
a sakti felébredt, és minden karmájától (95) maradéktalanul megszabadult,
akkor önmagától létrejön számára a szahadzsá állapota. || 11 ||
Amikor a szusumnán átárad a lélegzet, és az elme belép az ürességbe,
akkor a jógában jártas az összes karmáját maradéktalanul kitépi. || 12 ||
Hódolat
néked, ó, Halhatatlan! Még az elmúlás is legyőzetett általad,
ami pedig felfal minden élőt s élettelent. || 13 ||
Amikor
az elme nyugalomba jut, és a lélegzet középen jár,
létrejön az amarólí, a vadzsrólí és a szahadzsólí. || 14 ||
Hogyan
keletkezhet tudás az elmében addig,
amíg a lélegzet is él, s az elme sem halott?
Aki a lélegzet és az elme kettősét semmivé oldja,
az éri el a megszabadulást, más sehogyan sem. || 15 ||
Ismervén
a szusumná helyes átfúrását, irányítsa a lélegzetet középre.
Állandóan a megfelelő állapotban maradva tartsa azt a brahmarandhrában.(96)
|| 16 ||
A nap
és a hold (97) az időt nappalra és éjszakára osztják.
A szusumná felfalja az időt: ez a felfedett titok. || 17 ||
Hetvenkét
ezer nádí-kapu van a "lélek börtönében".
A szusumná maga a Sámbhaví sakti - a többi jelentéktelen, || 18 ||
mivel
a lélegzet ha összegyűlik, a tűzzel együtt a Kundalinít
felébresztve akadálytalanul beléphet a szusumnába.
|| 19 ||
Amikor
a lélegzet a szusumnában áramlik, a manónmaní sikeresen létrejön.
Máskülönben a többi gyakorlat csak küszködést jelent a jógik számára. || 20
||
Aki uralja
lélegzetét, az megzabolázza elméjét,
aki megzabolázza elméjét, az uralja lélegzetét. || 21 ||
Az elmeműködésnek
két kiváltó oka van: a létesülés indítékai (vászanák)(98) és a lélegzet.
Ha az egyik elpusztul közülük - mindkettő elpusztul. || 22 ||
Amikor
az elme megszűnik, megszűnik a lélegzet,
amikor megszűnik a lélegzet, megszűnik az elme is.
|| 23 ||
Az elme
és a lélegzet tevékenysége eggyé válik, mint a tejjel összekevert víz:
ha működik az elme, működik a lélegzet is, ha működik a lélegzet, működik az
elme is. || 24 ||
Azért,
ha az egyik megszűnik, megszűnik a másik is, s ha az egyik működik, működik
a másik is. Ha nem szűnnek
meg, akkor működésbe lépnek az érzékek, ha megszűnnek, létrejön a megszabadulás
(móksa) állapota. || 25 ||
A férfimag
és az elme természetüktől fogva mozgékonyak.
Férfimagját és elméjét mozdulatlanná téve mi az, mit e földön nem érhet el?
(99) || 26 ||
Ó, Párvatí!
(100) A férfimag és a lélegzet ha gátoltak, elpusztítják a betegségeket,
holtan életet adnak, s megzabolázva eljuttatnak az égbe. || 27 ||
Ha az
elme mozdulatlan, a lélegzet is mozdulatlan. Ettől válik mozdulatlanná a férfimag.
A férfimag mozdulatlansága révén minden esetben létrejön a szattvikus állapot,
a test szilárdsága.
|| 28 ||
Az elme
az érzékek ura, az elme ura pedig a lélegzet.
A lélegzet ura a feloldódás, a feloldódás pedig a belső hangon alapul. || 29
||
Éppen
azt hívják megszabadulásnak - bár más szekták ezzel nem értenek egyet -,
mikor az elme és a lélegzet feloldódik. Akkor egyfajta boldogság keletkezik.
|| 30 ||
Az a feloldódás
üdvös a jógi számára, melynek során megszűnik a ki- és belélegzés,
az érzéktárgyak felfogása, mindennemű mozgás és [elmebéli] módosulat. || 31
||
Amikor
minden képzetével felhagyott, és teljesen mozdulatlan, akkor létrejön a feloldódás,
mely szavakkal kifejezhetetlen, és csak önmagában megismerhető. || 32 ||
Ha a tekintet
örökösen az érzékekre és az elemekre irányul, létrejön a feloldódás állapota.
Ez az élőlények saktija. Mindketten, jellegzetesség nélkülien feloldódnak. ||
33 ||(101)
"Feloldódás,
feloldódás", mondogatják, de mi is a feloldódás ismérve?
Mivel a létesülés indítékai nem keletkeznek újra, ezért a feloldódás az érzéktárgyak
elfeledése. || 34 ||
Íme a sámbhaví mudrá:
A Védák, a sásztrák és a puránák (102) olyanok, mint egy közönséges nő.
Egyedül csak a titkos sámbhaví mudrá olyan, mint egy jó családból származó asszony.
|| 35 ||
Külső
tárgyra irányuló, de a belsőre összpontosító, rezzenéstelen tekintet:
ez a sámbhaví mudrá, ahogyan azt a Védák és a sásztrák őrzik. || 36 ||
Amikor
a jógi elméje és lélegzete a belsőre összpontosítva lenyugszik,
mozdulatlan tekintettel, még ha néz is, semelyik irányba sem lát semmit.
Ez a sámbhaví mudrá, mely a mester kegyelméből sajátítható el.
Azt elérve létrejön a jellegzetességektől mentes súnjásúnja-állapot, amely Siva
valós állapota. || 37 ||
A sámbhaví
és a khécsarí állapotok eredetének különbsége szerint
jön létre az elme feloldódásának gyönyöre, a tudatgyönyör formáját öltő ürességben.
|| 38 ||
Pupilláit
a fényre irányítva vonja föl kissé a szemöldökét.
Aki a korábbiakban leírt módon rögzíti elméjét, az egyszerre létrehozza az unmaní
állapotát. || 39 ||
Némelyek
az ágamák (103) hálójába, mások a nigamák (104) sokaságába,
megint mások a logikába belebonyolódva nem ismerik a megszabadítót. || 40 ||
Aki félig lehunyt szemmel, szilárd elmével, orrhegyre szegezett tekintettel,
a napot
és a holdat (idá, pingalá) teljesen lenyugosztva mozdulatlanul ül,
az eléri az igaz valóság állapotát, a legfőbb dolgot, mely állandóan fénylő,
teljes, ragyogás-természetű és mindennek a forrása - mi többet lehet elmondani?
|| 41 ||
Ne tisztelje
a lingát sem nappal, sem pedig éjjel.
Miután uralma alá hajtotta az éjjelt és a nappalt, tisztelje a lingát állandóan.(105)
|| 42 ||
Íme a khécsarí:
Az a khécsarí
mudrá, amikor a jobb és a bal nádíban
lévő lélegzet középre megy, semmi kétség. || 43 ||
Nyomja
bele a lélegzetet a súnjába (szusumnába), az idá és a pingalá között,
újra meg újra: valóban ott van a khécsarí mudrá. || 44 ||
Ami pedig
a Nap és a Hold között, a támasz nélküli égi körben van,
azt a mudrát hívják khécsarínak. || 45 ||
Ha a Holdból
előtör a folyam, az Sivának valóban kedves.
Megtölti az egyedülálló, isteni szusumnát a száj hátsó részében. || 46 ||
És elölről
is megtelhet - kétségtelenül ez is a khécsarí.
Ha gyakorolják a khécsarí mudrát, létrejön az unmaní állapota. || 47 ||
A két
szemöldök között van Siva lakhelye, ahol az elme feloldódik.
Ez az állapot turja néven ismeretes - nincs ott elmúlás. || 48 ||
Addig gyakorolja a khécsarít, amíg el nem éri a jóga-alvás állapotát.(106)
Aki eléri a jóga-alvás állapotát, annak nem létezik többé az elmúlás. || 49
||
Az elmét
kötődés nélkülivé téve ne gondoljon semmire.
Szilárdan üljön, mint a korsó, melyet kívül-belül körbevesz és betölt az űr.
|| 50 ||
Ahogyan
a külső lélegzet megszűnik, úgy a belső is, semmi kétség.
A levegő s vele együtt az elme is saját helyükön mozdulatlanná válnak. || 51
||
Aki ekként
gyakorol, a lélegzet útján, éjjel-nappal, annak számára
a gyakorlás révén megszűnik a lélegzet, majd az elme is feloldódik. || 52 ||
Fürdesse
testét nektárral, tetőtől talpig:
nagyszerű testre tesz szert, hatalmas erejű és bátor lesz. || 53 ||
Irányítsa
elméjét a sakti közepére, a saktit pedig az elme közepére.
Az elmét elméjével szemlélve tartsa fönn a legfőbb állapotot. || 54 ||
Helyezze
magát az űr közepére, az űrt pedig önmaga közepére.
Az űrrel mindent áthatottá téve ne gondoljon semmire. || 55 ||
Belül
semmi, kívül semmi: mint üres korsó a levegőben.
Belül teli, kívül teli: mint teli korsó a vízben. || 56 ||
Ne gondoljon sem a külsőre, sem a belsőre.
Elhagyván minden gondolatot, ne gondoljon semmire. || 57 ||
Az egész
világ csupán képzetek szülötte,
az elme játéka is csupán képzetek szülötte.
Felhagyván e képzetekkel,
feltétlenül érd el a békét, ó, Ráma!(107) || 58 ||
Ahogyan
a kámfor a tűzben,(108) ahogyan a só a vízben,
úgy az elme a szamádhi állapotában feloldódik az igaz valóságban. || 59 ||
Elmének
nevezik mind a megismerendőt, mind a megismertet, s a tudást is.
A megismerendő és a tudás elpusztult: nincs más út. || 60 ||
Elmének
tekintendő ez az egész élő és élettelen világ.
Ha az elme az unmaní állapotába kerül, nem észlelhető kettősség. || 61 ||
A megismerendő
dolgokat elhagyva az elme feloldódik.
Amikor az elme feloldódik, akkor csak az egyedülvalóság (kaivalja) állapota
marad. || 62 ||
A régmúlt
nemes lelkű tanítói ilyen különféle eszközöket alkalmazó, megfelelő,
saját megtapasztalással kísért szamádhi-módozatokat tanítottak. || 63 ||
Hódolat
néked szusumná, Kundaliní, holdbéli nektár!
Hódolat, ó manónmaní, mahásakti, tiszta tudat! || 64 ||
Ezennel
elmondatik a Góraksanátha által kinyilvánított belsőhang-meditáció,
mely a tudatlanok számára is megfelelő, akik képtelenek ráébredni az igaz valóságra.
|| 65 ||
A tiszteletreméltó
Ádinátha által tanított végtelen sok (109) feloldódási módozat mind győzedelmes.
Úgy gondoljuk
azonban, hogy amelyik a belső hangra irányul, az egyedülálló, s a feloldódások
közül a legfőbb. || 66 ||
A jógi
mukta-ászanában ülve, a sámbhaví mudrát fölvéve,
összpontosított elmével a jobb fülében hallja a belső hangot. || 67 ||
Zárja
le hallójáratait, szemét, orrát és száját. A megtisztult
szusumná-csatornában határozottan kivehető, tiszta hang hallatszik. || 68 ||
Mindegyik
jógában négy szint van: árambha (kezdet),
ghata (korsó),(110) valamint paricsaja (fölhalmozás) és nispatti (betetőzés).
|| 69 ||
Íme az árambha-szint:
Ha a Brahma-csomó
átfúrása bekövetkezik, létre jön az űrből eredő boldogság.
A testben különféle hangok szólalnak meg, s az anáhata-hang (111) hallatszik.
|| 70 ||
A jógi
az árambha-szinten ragyogó, fenséges illatú, egészséges,
isteni testet nyer, és szíve megtelik az ürességben.
|| 71 ||
Íme a ghata-szint:
A második
szinten a korsóvá tett lélegzet középen halad.
A jógi testhelyzete szilárd, s oly bölccsé válik, mint egy isten. || 72 ||
A Visnu-csomó
átfúrásától aztán a legnagyobb boldogság hírnöke,
a dörzsöléses üstdobhang hangzik fel a teljes űrben.
|| 73 ||
Íme a paricsaja-szint:
A harmadik
szinten pedig a légtérből dobhangot hall.
Akkor a nagy űrbe (112) jut a lélegzet, az összes csodás képesség lakhelyére.
|| 74 ||
Akkor
az elme boldog állapotán felülkerekedve, a szahadzsából (113) fakadó boldogság
jön létre,
mely hibától, szenvedéstől, öregségtől, betegségtől, éhségtől, alvástól mentes.
|| 75 ||
A Rudra-csomót
átfúrva, a Nyilas (Siva) székhelyére jut a lélegzet.
Eme nispatti-szinten lantzengés és nádfuvola-hang keletkezik. || 76 ||
Amikor
az elme eggyé vált, azt rádzsa-jógának nevezik.
A jógi a teremtést és a teremtés visszavonását végrehajthatja, és Istennel egyenlővé
válik. || 77 ||
Akár van
megszabadulás, akár nincs, töretlen boldogság jön létre ekkor.
Ez a feloldódásból eredő boldogság a rádzsa-jóga által érhető el. || 78 ||
Vannak,
akik a rádzsa-jógát nem ismerik, csupán a hathával foglalkoznak.
Ezek a gyakorlók, úgy vélem, megfosztattak a fáradozás gyümölcsétől. || 79 ||
Az unmaní
állapot gyors elérésére véleményem szerint a szemöldökök közé való összpontosítás
a legjobb.
A gyenge szellemi képességűek számára a rádzsa-jóga szintje így egyszerű módszerrel
érhető el.
Nyomban létrejön a bizonyosságot nyújtó, belső hang általi feloldódás. || 80
||
A hangra
való összpontosítás révén szamádhiban részesülő kiváló jógik szívében növekvő
egyedülálló boldogság
szavak számára megközelíthetetlen. Csupán a tiszteletreméltó nátha-mester ismeri
azt. || 81 ||
A bölcs
fülét befogva rögzítse elméjét abban a hangban,
amelyet meghall, míg szilárddá nem válik benne. || 82 ||
Ez a hang
a gyakorlás során a külső hangot elnyomja.
Egy paksa (114) után az összes szétszórtságot legyőzve a jógi boldoggá válik.
|| 83 ||
A gyakorlás
kezdetén a hang sokfélének és erőteljesnek hallatszik.
Később, a gyakorlás előrehaladtával egyre finomabb lesz. || 84 ||
Kezdetben
óceán, égzengés, üstdob és dzsardzsaradob hangjához hasonlít. A középső szakaszban
mardaladob-, kagylókürt-, valamint csengettyű- és káhaladob-hanghoz hasonlatos.
|| 85 ||
Az utolsó
szakaszban pedig csengettyű-, nádfurulya-, lant- és méhzümmögés-szerű.
Ilyesféle hangok hallatszanak a testen belül. || 86 ||
Még ha
erős égzengés-, üstdob- és más hangok hallatszanak is,
csak a legfinomabb hangra összpontosítson. || 87 ||
Az erősebbet
elhagyván a finomabba belefeledkezve, vagy a finomabbat elhagyván
az erősebbe belefeledkezve, az elmét szétszórva ne irányítsa másfelé. || 88
||
Bármely
hanghoz is kötődik az elme elsőként,
abban az egyben rögzülve, azzal együtt oldódik fel.
|| 89 ||
Ahogy
a nektárt ivó méh nem törődik az illattal,
úgy a belső hangban elmerült elme sem vágyódik az érzéktárgyakra. || 90 ||
Az érzéki
örömök kertjében kóborló elme olyan, mint a megvadult elefántkirály.
A belső hang, mint hegyes elefántösztöke, képes csak megfékezni. || 91 ||
A belső
hang kelepcéjével foglyul ejtett, megnyugodott elme
igen könnyen mozdulatlanná lesz, mint a lemetszett szárnyú madár. || 92 ||
Az összes
gondolatot elhagyva, figyelmes elmével csupán a belső hangra
összpontosítson az, aki a jóga fölötti korlátlan uralomra áhítozik. || 93 ||
A belső
hang az elme-antilop befogására szolgáló kelepce,
valamint az elme-antilopot elejtő vadász is. || 94 ||
Karám az önmagát megfékező gyakorló elme-paripája számára.
Ezért a jógi állandóan összpontosítson a belső hangra. || 95 ||
A hang-kén
oxidáló hatása által rögzített és megszilárdult elme-higany
felszáll a támaszték nélküli égbe. || 96 ||
A belső
hang meghallása miatt az elme-kígyó hirtelen,
mindent elfeledve, egyhegyűvé lesz, és nem mozdul semerre. || 97 ||
A tűz,
melyet a tűzifa táplál, a fa fogytával kialszik.
A belső hangra irányított elme a belső hanggal együtt oldódik fel. || 98 ||
Könnyű
a csengettyű- és más hangokba belefeledkezett és mozdulatlan elme-gazella
elejtése is, ha valaki a nyíllal való célzás mestere.
|| 99 ||
Az anáhata
zúgása hallatszik. A hangba beleolvadt
a megismerendő, s a megismerendőbe beleolvadt az elme.
Az elme a hangban feloldódik. Az Visnu legfelsőbb ege. || 100 ||
Amíg a
hang hallatszik, addig fennáll az ákása (115) képzete. Ha már nem szól,
legfőbb Brahmanként, Paramátmanként (Legfelsőbb Lélekként) magasztalják. ||
101 ||
Akármi
is hallatszik a belső hang formájában, az a sakti.
Ami a végső forma nélküli igazság, az a legfőbb istenség (paramésvara). || 102
||
A hatha összes feloldódásra irányuló módszere a rádzsa-jóga sikerét szolgálja.
A rádzsa-jógához eljutó ember kijátssza az elmúlást. || 103 ||
Az igazság
a mag, a hatha a szántóföld, az egykedvűség az öntöző víz.
E három révén az unmaní-csodainda gyorsan fejlődik. || 104 ||
A belső
hangra való állandó összpontosítás miatt a felhalmozódott bűnök elpusztulnak.
Az elme és a test-levegők biztosan feloldódnak a folttalanban. || 105 ||
Kagylókürt-
és dundubhidob-hangot sem hall már.
Az unmaní állapot miatt fadarabhoz hasonlóvá, rendíthetetlenné válik a teste.
|| 106 ||
Minden
(tudat)állapottól megszabadult, minden gondtól mentes.
A jógi halotthoz hasonlatos, kétségtelenül megszabadult. || 107 ||
Az elmúlás
nem falja föl, karma nem gyötri.
A szamádhiban elmerült jógit senki sem győzi le.
|| 108 ||
A szamádhiban
elmerült jógi nem érzékel sem illatot, sem ízt, sem formát,
sem érintést, sem hangot, nem érzékeli sem magát, sem mást. || 109 ||
Akinek
elméje nem alvó, s nem ébren lévő, emlékezéstől és feledéstől mentes,
akinek elméje nem tűnik el, és meg sem jelenik, bizton megszabadult az. || 110
||
A szamádhiban elmerült jógi nem érzékel hideget és meleget,
szomorúságot és boldogságot, tiszteletet és tiszteletlenséget. || 111 ||
Aki ébrenléti
állapotban, összeszedetten, mint alvó elmerült,
kilégzéstől és belégzéstől ment, az kétségkívül megszabadult. || 112 ||
A szamádhiban
elmerült jógit semmiféle fegyverrel nem lehet megölni, nem uralható senki által,
nem vonható varázsige (mantra) vagy mágikus erejű ábra (jantra) hatalma alá.
|| 113 ||
Amíg a
levegő nem lép be és nem mozog a középső csatornában,
amíg a férfimag nem válik megkötötté a test-levegő
s a lélegzet uralása révén,
amíg az elmélyedés során nem jön létre a szahadzsa, az igaz valóság állapota,
addig bölcsességről beszélni színlelt, hamis fecsegés csak. || 114 ||
Így szól a "Szamádhi leírása" című negyedik tanítás a Hatha-jóga lámpásában.
Így végződik a Hatha-jóga lámpása.
1) Siva
neve, a jóga-hagyomány őt tartja az első (ádi) náthának, azaz védelmező úrnak.
2) A rádzsa (királyi)-jóga a meditáció jógája, a legmagasabb tudatállapot.
3) Tökéletessé vált jógik.
4) A tejtenger kiköpülésének legendájában Visnu isten teknős alakjában tartotta
meg hátán a köpülőfának használt Mandara-hegyet.
5) Mértékegység, kb. 183 cm.
6) A szövegben kétszer szerepel a tapasz (vezeklés) szó. Az egyik feltételezhetően
helyesen dzsapa (mantrák, azaz szent szövegek, imák recitálása).
7) Azaz: üljön rá a bal lábszárára, és a jobb lábát helyezze a bal combjához.
8) Lásd: I. 46.
9) A Kundaliní egy kígyóval szimbolizált energia, mely a központi csatorna (szusumná)
bejáratát elzárva szunnyad. A jógi célja ezen energia felébresztése, s a központi
csatornán át a fejtetőig való emelése.
10) A csandra (hold) itt jelentheti a férfimagot vagy a fej egy meghatározott
pontját, amelyből "nektár" csöpög (lásd: III. fejezet).
11) Szusumná: a központi testvezeték, csatorna (nádí). A jógi célja, hogy a
Kundalinít ezen a csatornán fölfelé áramoltatva a koponyatetőig juttassa, ily
módon elérve a megváltást.
12) Az I. 18. versben Szvátmáráma a nem-ártást a főbb szabályok között említi.
13) A nádík a hindu elképzelés szerint a testet behálózó finom energia-csatornák,
melyekben a testlevegők áramlanak. Legfontosabbak a szusumná, az idá és a pingalá.
14) A testben áramló öt levegő (prána, apána, udána, vjána és szamána) egyike.
15) A kumbhakákról (lélegzet-benntartásról) lásd a II. fejezetet, a 43. verstől.
16) Az unmaní (tudatosság nélküli)-állapotról lásd a II. 42. verset, ahol az
unmaní szinonimájaként a manónmaní (tudatosság nélküli tudat) szó szerepel.
17) A három bandha (zár) a torok, a has, illetve a végbél összeszorítása a célból,
hogy a testlevegők a szusumnába áramoljanak. Lásd a III. 10-31. verseket.
18) A khécsarí (égben járó) nevű mudráról (jelképes testtartásról) lásd: III.
32., a nádáról (belső hangról), valamint a lajáról (feloldódásról) pedig IV.
64.
19) Egyes kommentárok szerint a legfőbb istenségre.
20) A sakti (erő, energia) a Kundaliní szinonimája is.
21) A mudrákról lásd a III., a tisztító gyakorlatokról pedig a II. tanítást.
22) Kínai datolya (Zizyphus jujuba).
23) Aszat vagy bűzaszat (Asa foetida). Gyantájából hagymához, fokhagymához hasonló
ízű fűszert készítenek.
24) Olvasztott vaj.
25) Uborkaféle.
26) Pránájáma: lélegzet-szabályozás, megnyújtás illetve visszatartás.
27) Azaz a szusumnában.
28) Tiszta tulajdonságokkal rendelkező elmével.
29) A kumbhakákról (lélegzet-benntartásról) lásd a II. fejezetet, a 43. verstől.
30) A három testnedv (dósa) az epe, a testszél és a nyálka.
31) Kb. 7,5 cm.
32) Kb. 7 méter.
33) Ebben az ászanában a jógi guggolva a sarkain ül, térdeit messze tartva egymástól.
34) Kb. 22,5 cm.
35) Pl. olajjal vagy méhviasszal.
36) Szanszkritul divjadristi (tisztánlátás, clairvoyance).
37) Az istenek száma bizonytalan, de gyakrabban mondják harmincháromnak.
38) Dzsálandhara bandha (torok-zár) és uddijána bandha (has-zár): lásd a III.
tanítást.
39)Azaz a szusumnába.
40) Kámadéva az ind szerelemisten.
41) A jóginí női jógi, varázslónő.
42) A szívlótusz, más néven anáhata-csakra, energiaközpont a finomtestben, a
szív tájékán.
43) Csomók a test energiahálózatában: a brahma-csomó a mellkasban, a visnu-csomó
a torokban, a rudra-csomó a két szemöldök között helyezkedik el.
44) szahita: együttes, együtt járó, kévala: magában álló, egyedüli.
45) Az égi, földi és földalatti világ.
46) A hindu mitológiában az ezerfejű Sésa kígyódémon testén nyugszik a hét pokol
és a hét felsőbb régió - az egész világ.
47) A lótuszvirágokkal szimbolizált csakrák (lásd a szójegyzéket).
48) A szusumná.
49) A Kundalinít.
50) A szóösszetétel első tagja a vadzsra (itt valószínűleg a hímvesszőt jelenti),
a második jelentése azonban bizonytalan.
51) A nyolc természetfölötti képesség Bhódzsa Jógaszútra-kommentárja szerint:
atomnyivá-, könnyűvé-, súlyossá- illetve határtalanná válás, ellenállhatatlan
akarat elnyerése, uralom
a test és az elme fölött, uralom az elemek fölött és a vágyak beteljesedése.
52) Szélistenek.
53) A trivéní (hármas összefolyás) a Gangesz, a Jamuná és a Szaraszvatí folyók
találkozása, itt az idát, a pingalát és a szusumnát szimbolizálja.
54) A Himálaja egy szent magaslata a Gangesz forrásához közel, Siva isten lakhelye.
A fenti szövegben a két szemöldök közötti pontot, az ádnyá-csakra helyét jelöli,
ami gyakori koncentrációs pont a jóga-gyakorlatok során.
55) Vagy: "farpofáit üsse össze finoman."
56) A Kundaliní halott-szerű állapota, azaz kiegyenesedése.
57) Az emésztés tüzét.
58) Euphorbia antiquorum.
59) Terminalia citrina.
60) A három út a nyelőcső, a légcső és a nyelvcsap, avagy a garat, az orrüreg
és a szájüreg. Ezek találkozásához, vagy egymás után mindegyikhez kell odailleszteni
a nyelvet.
61) Kissé homályos utalás, valószínűleg a nyelv odaillesztésére vonatkozik.
62) Hüvely, méh.
63) Ez a vers csak a Bihar School of Yoga által kiadott szövegváltozatban szerepel.
64) A szóma a védikus kor szent, rituális itala. Itt a "Holdból" csöpögő
nektárra utal.
65) Mitológiai kígyóalak.
66) A tizenhatlevelű lótusz a visuddha-csakra szimbóluma.
67)A Méru az istenek szent hegye, egyben a gerincoszlop szimbóluma.
68) A "Holdból" csöpögő nektár.
69) A náda itt talán a radzsaszt (a menstruációs vér illetve a női nemi szervek
váladéka) jelenti.
70) A manipúra-csakra tájéka.
71) A "Holdból" folyó nektárt.
72) Az ádhárák (támasz, alap) a csakrákhoz hasonló központok a testben.
73) Napnak a köldök feletti tájékot nevezik.
74) Lehetséges, hogy a nektár szimbóluma.
75) Jelenthet izomösszehúzást is.
76) Ez a vers csak a Bihar School of Yoga által kiadott szövegváltozatban szerepel.
77) Talán a vizeletet jelenti.
78) A kápálika (koponyás) egy koponyacsészével kolduló saiva szekta, illetve
követőinek neve.
79) A csándrí (holdas, holdfény) szó itt talán a férfimagot jelenti.
80) A Brihadáranjaka-upanisad VI. 4. 4-5. része szerint a mellkasra és a szemöldökre.
81) A 99-103. versek csak a Bihar School of Yoga által kiadott szövegváltozatban
szerepelnek.
82) Gumó, (szanszkritul kanda), a prosztata közelében lévő szerv, minden nádí
kiindulópontja.
83) Kb. 23 cm.
84) Kb. 7,5 cm.
85) Más néven sziddha-ászanában (ld. I. 39).
86) Lásd II. 59-67.
87) Kb. másfél óráig.
88) A mandala (kör, ciklus) szót ebben a kontextusban általában negyven nap
időtartamnak fordítják.
89) Szamádhi (összerakás, egyesítés): a legfőbb tudatállapot, minden jóga-gyakorlat
végcélja. Lásd a IV. tanítást.
90) Rudrání Rudra (Siva) felesége. Itt valószínűleg a sámbhaví-mudrá szinonimájaként
szerepel.
91) A vers szójáték a rádzsa (királyi)-jóga lehetséges jelentéseivel.
92) Itt valószínűleg a menstruációs vért, a férfimagot és a "Holdból"
csöpögő nektárt jelölik.
93) A brahmannal (személytelen világlélekkel) való eggyé válásból fakadó boldogság.
94) A karana (gyakorlat) szó itt valószínűleg a mudrákra utal.
95) Karma (tett, cselekedet): ok-okozati törvény, mely szerint minden cselekedetünk
jövőbeni sorsunkat határozza meg.
96) Brahmarandhra: a szahaszrára-csakra másik neve.
97) Utalás az idá és a pingalá csatornákra.
98) Az elmében lappangó hajlamok, emléknyomok, ösztönök, motívumok: tkp. karmikus
(eredetű és hatású) csírák.
99) Más fordítók a rasza szónak férfimag helyett egy másik lehetséges megfelelőjét,
a higanyt használják. Ennek oka valószínűleg a fém különös tulajdonsága (az
egyetlen szobahőmérsékleten cseppfolyós, "mozgékony" fém), valamint
az ind alkímiában és ájurvédikus orvoslásban betöltött fontos szerepe lehet.
Mindazonáltal a fenti szövegösszefüggésben nem teljesen indokolt a használata.
100) Siva isten párja, hitvese.
101) Nehezen értelmezhető vers. Csak a Bihar School of Yoga által kiadott szövegváltozatban
szerepel. Az "élőlények saktija" kifejezés valószínűleg a Kundaliníra
utal. Az utolsó mondat az érzékekre és a testet alkotó elemekre vonatkozik.
102) Védák: az ind kultúra legrégibb szent szövegei. Sásztrák: tankönyvek. Puránák:
mitológiai történetek.
103) Tantrikus művek, illetve tradicionális tanítások, szent szövegek.
104) A Védákban szereplő vagy azokhoz tartozó szent szövegek.
105) A linga (férfi nemi szerv, fallikus jelkép) Siva szimbóluma, Indiában vallásos
tisztelet tárgya. Egyes kommentárok szerint ebben a versben a tisztelni ige
a koncentrálni, a linga az átman (lélek, önvaló), az éjjel és a nappal pedig
az idá és a pingalá szimbóluma. Ezek szerint a mondat jelentése: "Ne koncentráljon
a lélekre, amíg a jobb és bal csatorna működésben van." Lehetséges azonban,
hogy a linga szó a szusumnára utal. Ekkor a mondat jelentése: "Ne foglalkozzunk
a szusumnával, amíg a jobb és bal csatorna működésben van."
106) A jóga-alvás során a gyakorló alvónak tűnik, tudatossága azonban az éberség
egy mélyebb szintjén működik.
107) Ráma Visnu isten egyik megtestesülése, a Rámájana című ind eposz főhőse.
108) A szövegben az anala (tűz) szó szerepel, de a mondat értelme szempontjából
helyesebb volna az anila (levegő) használata.
109) Szó szerint 1,25x10 millió.
110) A szövegben szereplő ghata szónál szerencsésebb volna a ghatá (erőfeszítés,
szorgalmas gyakorlás) használata, amely által a 72. vers is új értelmet nyerne.
111) Anáhata (nem megütött), azaz magától szóló hang, a náda (belső hang) szinonimája.
112) A nagy űr (mahásúnja) a két szemöldök közötti területet jelenti.
113) Azaz a szamádhi állapotából.
114) A holdhónap fele, azaz tizennégy nap.
115) Üres, nyílt tér: a hang hordozó közege.
Ádinátha - 'első nátha', Siva nátha-jógik által adott neve.
anáhata náda - 'nem megütött morajlás/hang', ld. náda.
apána - ld. testlevegők.
ászana - 'ülés', a jógában: 'testhelyzet'.
átman - 'önmaga, önvaló, lélek'.
bandha - ld. zár.
belső hang - ld. náda.
bindu - 'pont, pötty, csöpp', [férfi]mag. A jóga-tantrában igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a férfimagnak, a mag feletti uralom a jóga egyik fő célja.
Brahman - 'növekvés, kiáradás, ige, gyarapodás, varázs', az abszolút, örökkévaló, személytelen világszellem, az isteni forrás, amiből minden kiárad, s amibe minden visszatér.
brahma-nádí
- a középső testvezeték (ld. szusumná) egyik elnevezése.
brahma-nyílás - (sz. brahma-randhra) a koponyatetőn lévő nyílás, a szusumná
legfelsőbb pontja. A jóga célja a Kundaliní-energia e pontig való emelése.
csakra - 'kerék, kör', meghatározott szirom-számú lótuszokkal szimbolizált energiacentrum a finomtestben. Hét ilyen csakra van: a múládhára-csakra a végbélnyílás és a nemi szerv között, a szvádhisthána-csakra a nemi szerv és a gyomor között, a manipúra-csakra a köldöktájon, az anáhata-csakra a szívnél, a visuddha-csakra a toroktájékon, az ádnyá-csakra a két szemöldök között és a szahaszrára-csakra a koponyatetőn.
csandra - 'hold', többjelentésű szó: a bal orrlyuk (idá); a fej egy meghatározott pontja (ld. Hold); ill. a férfimag (?).
csodás (természetfölötti) képességek - ld. sziddhi.
csomó
- (sz. granthi) meghatározott csomók a finomtestben:
a brahma-csomó a mellkasban, a visnu-csomó a torokban és a rudra-csomó a két
szemöldök között. A Kundaliní-energia felfelé haladtában ezt a három csomót
átfúrja.
dhátu - 'testelem', azaz hús, vér, zsír, nyálka, vizelet, epe, férfimag. A klasszikus ind gyógyászat, az ájurvéda egyik kategóriája.
dósák - 'testnedvek', a testlevegők (sz. váta), az epe (sz. pitta) és a nyálka (sz. kapha). A klasszikus ind gyógyászat, az ájurvéda egyik kategóriája.
elmúlás - (sz. kála) a szanszkrit szó egyszerre jelent 'időt' és 'halált' is.
gumó - (sz. kanda) a nádík kiindulási pontja a finomtestben, a múládhára csakra tájékán.
guru - a jógában járatos tanítómester.
hatha-jóga
- 'az erőkifejtés jógája', a jóga egyik irányzata,
a rádzsa-jógához vezető út.
Hold - a fej egy bizonyos pontja, melyből a nektár csöpög, de jelenti a bal oldalt vagy a bal orrlyukat (idá) is.
idá - 'felfrissítő', a bal orrlyuk, a baloldali fő testvezeték.
igaz valóság
- (sz. tattva) szó szerint 'az-ság, valóság', csak a szamádhit megvalósító jógi
által megtapasztalható valóság.
isteni látás - (sz. divjadristi) egyfajta csodás képesség, amikor az ember a
dolgokat a maguk valóságában képes látni.
jóga - 'igázás', az elme leigázása.
jóga-alvás - a jóga-alvás során a gyakorló alvónak tűnik, tudatossága azonban az éberség egy mélyebb szintjén működik.
jóga-tantra - a jóga mágikus-misztikus ága, ill. az ilyen tartalmú szövegek neve.
jógi - 'igázó', elméjét és testét leigázó jóga-gyakorló.
jóginí - női jógi, varázslónő.
jóni - 'hüvely, méh, női nemi szerv'.
karma - 'tett, cselekedet', ok-okozati törvény, mely szerint minden cselekedetünk jövőbeni sorsunkat határozza meg.
kévala-kumbhaka - 'magában álló lélegzet-visszatartás', kilégzés és belégzés nélküli könnyedén történő lélegzet-benntartás.
kumbhaka - 'fazék, edény', lélegzet-benntartás, az egyik pránájáma-gyakorlat.
Kundaliní - 'összetekeredett', a gerinccsatorna alján szunnyadó kígyó-istennővel szimbolizált energia. A jógi célja, hogy ezt az energiát a szusumnában a fejtetőig áramoltassa.
laja - 'feloldódás, megszűnés', meditációs elmélyedés.
létesülés-indíték - (sz. vászaná) létcsíra a tudatalattiban, melyből a tudatfolyamatok keletkeznek.
linga - 'jel, jelkép', fallosz, fallikus szimbólum, melyben Sivát tisztelik.
lótusz - ld. csakra.
mag - ld. bindu.
manónmaní - 'tudatosság nélküli tudatállapot', a szamádhi egyik szinonimája.
mantra
- 'a gondolat hordozója, beszéd, ima', mágikus hang, hangsor, szó vagy mondat.
Méru - az istenek szent hegye, a gerincoszlop szimbóluma.
mester - ld. guru.
móksa - megszabadulás az újjászületések körforgásából.
mudrá - 'pecsét, lezárás, kéztartás, testhelyzet'. Olyan összetett jóga-gyakorlat, melynek során a jógi ászanát, pránájámát, továbbá különféle tantrikus praktikákat végez.
mukti - ld. móksa.
náda - a testben megszólaló misztikus hang. A nádán való koncentráció segítségével éri el a jógi a laja állapotát.
nádí - energiavezeték a finomtestben, a hagyomány szerint hetvenkétezer nádí hálózza be a testet. Ezekben áramolnak a testlevegők.
Nap - a köldöktájék egy bizonyos pontja, ami elnyeli a Holdból csöpögő nektárt. Ezen felül jelentheti a jobb oldalt vagy a jobb orrlyukat (pingalá) is.
nátha - 'védelmező úr', kiemelkedő jógi, a kilenc nátha tanítványi közösségének tagja.
nektár - (sz. amrita) a jóga-tantra célja e nektár Holdból való csöpögésének megállítása.
Paramátman - a Legfőbb Lélek.
Párvatí - 'a hegy leánya', Siva isten hitvese.
pingalá - 'sárgás', a jobb orrlyuk, a jobb oldali fő testvezeték.
prána - ld. testlevegők.
pránájáma - 'lélegzet-szabályozás, -megnyújtás, -visszatartás', a hatha-jóga egyik fontos lépcsőfoka.
rádzsa-jóga - 'királyi-jóga', a jóga legmagasabb szintje, a szamádhi egyik szinonímája.
radzsasz - e szövegben menstruációs váladék.
Ráma -
Visnu isten egyik megtestesülése, a Rámájana című eposz főhőse.
sakti - 'erő, energia, természet, anyag, Siva felesége', a Kundaliní szinonimájaként
is szerepel.
Siva - 'kegyes, áldásos', az egyik legjelentősebb hindu isten, akit a jóga urának is tartanak.
szahita-kumbhaka - 'együttes lélegzet-benntartás', erőfeszítéssel végrehajtott lélegzet-benntartás.
szamádhi - 'összerakás, egyesítés', a legfőbb tudatállapot, minden jóga-gyakorlat végcélja.
szattvikus - igaz szellemi lényegű, az igazság, jóság, tisztaság, harmónia és állandóság minőségét hordozó.
sziddha - tökéletessé vált jógi, félisteni rangú lény, aki rendelkezik a nyolc csodás képességgel.
sziddhi - 'siker, beteljesülés, (a nyolc) csodás képesség', úm. atomnyivá, könnyűvé, súlyossá valamint határtalanná válás, ellenállhatatlan akarat elnyerése, uralom a test és az elme fölött, uralom az elemek fölött és a vágyak beteljesedése.
szusumná - 'igen kegyes', a középső testvezeték, a legfőbb nádí. A gyakorló célja, hogy a Kundaliní-energiát e vezetékben fölfelé áramoltatva a koponyatetőig juttassa, ily módon elérve a megváltást.
testlevegők - többféle szanszkrit elnevezés fordul elő a szövegben (prána, váta, váju, máruta, pavana, szamírana) a nádíkban áramló levegők, energiák: prána, udána, apána, szamána, vjána.
unmaní kalá - a manónmaní szinonímája.
Visnu - 'tevékeny, mindent átható', az egyik legfontosabb hindu isten.
zár - (sz. bandha) a torok, a has és a végbél összeszorítása (dzsálandhara-, uddijána- és múlabandha), hogy a testlevegők a középső vezetékbe áramoljanak.