Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Benedek István
160 TIBETI GYÓGYNÖVÉNY

Forrás: http://www.tar.hu/frameset.phtml?path=/vt6605/
Tibeti orvoslás és varázslás című művének függeléke 307-334. o. (Gondolat, Bp., 1987)

Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Orv. = orvosilag ma így alkalmazzák
Népi = népi orvoslásban így használják vagy használták
Tib.= tibeti felhasználása, a jelzett források szerint
haszn. = használatos, használják
(Gy) = a Négy gyökér (Gyü-si) Kunszangtól fordított fejezete
(K) = Kunszang történeti bevezetése
(J) = Jutogpa legendája
(H) = Hübotter könyve
(B) = Burang könyve

1. Abutilon theophrasti
- sugármályva (Malvaceae), ólomecetet, vaskloridot, tannint tartalmaz. Nálunk nem haszn. Több változata az indiai, arab és perzsa gyógynövények közt szerepel összehúzó (adsztringens) hatása miatt. Tib.: gyümölcse szirupösszetételben tüdőbaj és idült láz ellen, olaj formájában lepra, köszvény és reuma ellen (Gy).

2. Aconitum fischeri

3. Aconitum napellus - sisakvirág (Ranunculaceae), hatóanyaga az aconitin, erős idegméreg, az idegvégződéseket előbb izgatja, majd bénítja. Keleten ősidőtől fogva kiterjedten használják, nálunk orv.: idegfájdalmak ellen óvatosan (0,0001-5 g-os adagolásban), népi: nem haszn. Tib.: tüdőbajok, epe-diszkrázia, fejfájás elleni szirup alkatrésze, por alakban fertőző és bélbajok ellen, főzetben vesebaj ellen, phlegma és levegő betegségei, idegesség, elmebajok, hátfájás gyógyszere (Gy); erős mérgek ellenszere, himlő, kolera, szamárköhögés, bélbénulás, reuma, derékfájás, hideg betegségek gyógyszere, vizelet- és székhajtó, férfiprincípiumot erősíti, démonokat elűzi (H).

4. Acorus calamus - orvosi kálmos (Araceae), fő hatóanyaga az acorin, cseranyagot és illóolajat is tartalmaz. Indiában ókortól hánytató, nyákoldó, idegerősítő, vízhajtó, afrodiziákum (potenciafokozó, szerelmi gerjesztő). Orv.: étvágyfokozó, ízesítő, bélműködést rendező; likőralkatrész, "aperitif"'. Népi: ugyanez; görög-rómaiak és keleti népek régtől használják. Tib.: fájdalomcsillapító, féregirtó (H), sebkezelő (Gy).

5. Aesculus sinensis - kínai lógesztenye (Hippocastanaceae). Nálunk nem haszn. Indiában egy változatát (A. indica) reuma ellen bedörzsölik, gyümölcse marhatáplálék. Tib.: hánytató (B).

6. Akebia quinata - (Lardizabalaceae) kínai és japán díszcserje, orv. nálunk nem haszn. Tib.: törzse lázas bélbajok, máj, epe és phlegma zavarai elleni porok alkatrésze (Gy).

7. Allium anisopodium

8. Allium sativum - hagyma-féle, fokhagyma (Liliaceae); kéntartalmú illóolajokat, allünt, allicint, vitaminokat, enzimeket, cukrot tartalmaz, erős szagú, csípős ízű, világszerte közkedvelt ételízesítő, ókortól mindenütt népi gyógyszer és babonás szelleműző. Indiában láz, gyulladások, kankó, aranyér, lepra, bélgörcs, reuma, sőt bénulások gyógyítására is haszn. Nálunk orv.: baktericid (baktériumölő), és vérnyomáscsökkentőnek tartják. Népi: étvágygerjesztő, görcsoldó, köptető, vizelethajtó, légutak tisztítója, vérnyomáscsökkentő, érelmeszesedés megelőzője, bélféreghajtó. Tib.: "a máj hideg betegsége" és daganat ellen, a fokhagyma szívbajok, elmezavar, kimerültség, fájdalmak elleni labdacs része (Gy).

9. Aloë capensis - áloé (Liliaceae), gyanta és illóolaj tartalmú drasztikus hashajtó, régen sok népi keverék alkatrésze, ma csak állatgyógyászatban. Tib.: mindenható ősi szer (J), gyökere láz, különösen "szívláz" ellen (Gy), a fekete áloé törzse görcsök, kolera, gyulladás, bórfarkas, idegbajok és vérbaj ellenszerének alkatrésze (K).

10. Amomum amaruml

11. Amomum medium - keserű fűszer (Zingiberaceae), nálunk nem ismert. Tib.: vesegyógyszer, elmebajok, lép, gyomor, máj, levegő, phlegma zavarainak gyógyítója, fájdalomcsillapító, "szívdaganat" gyógyszere (Gy), diftéria és magas vérnyomás ellen is hatásos (K).

12. Amomum cardamomum - kardamom (Zingiberaceae), Elettaria cardamomum néven jobban ismert likőralkatrész. Illó- és zsírosolajat, keményítőt, cukrot tartalmaz. Indiában és Kínában ősi gyógyszer a légutak és húgyutak hurutja ellen. Csípős-fűszeres íze miatt nálunk orv. és népi ízjavító, étvágygerjesztő. Tib.: legendás gyógyszer (J), "a hőcsökkenés ellenszere gyomor- és lépbajnál, himlőnél" (H). Veseláz, húgyúti zavarok, máj- és epebaj, gyomorés szívbaj, tüdőbaj, phlegma betegségei, emésztési zavar, vérhas, gyulladások, daganatok, mindhárom életnedv betegségei ellen (Gy).

13. Anemone silvestris - kökörcsin (Ranunculaceae), csersavat, szaponint, gyantát, illó anyagokat tart. Orv.: nem haszn. Népi: az A. pulsatilla vese- és hólyagzavarok, csúz és köszvény ellen, az A. hepatica (májfű, májvirág) epe- és májzavaroknál. Tib.: csont és velő gyógyszere, "vérhűtő" (H).

14. Angelica archangelica - angyalfű, orvosi angyélika (Umbelliferae), angelicint, valeriánsavat, köptető, keserű, cser- és aromás anyagokat tartalmaz. Kínában és Japánban menstruációs zavarok, szülés utáni vérzés, agyvérzés gyógyszere, görcsoldó, fogamzóképesség fokozója. Nálunk régen orv.: emésztő- és légzőszervi betegségek, idegbajoknál használták. Népi: izzasztó, idegerősítő, vizelethajtó, görcsoldó, légcsőhurut, gyomor-, bélhurut, epebaj, reuma, idegbaj, epilepszia ellen. Tib.: emésztést "melegíti", szél- és vízhajtó, vértisztító, "diftéria és szibériai láQ" gyógyszere, sebgyógyító (H).

15. Anisum vulgare - ánizs, Pimpinella anisum (Umbelliferae), illóolajokat, zsírokat, fehérjét tartalmazó háztartási és ipari fűszer. Indiában a mohamedánok honosították meg Perzsiából. Orv.: bélgörcs ellen, gyógyszerek ízjavítója. Népi: szélhajtó, görcsoldó, nyákoldó, étvágygerjesztő, epeműködést serkentő. Tib.: "daganatbetegségek", szívbaj, idegzavarok, fáradtság, fájdalmak ellen (GY).
Antitoxicum - lásd Vincetoxicum

16. Aquilegia parvitlora - harangláb (Ranunculaceae), dísznövény, orv. és népi haszn. nálunk nem ismert. Tib.: tüdő betegségei, "májláz", phlegma- és szélbetegségek, vérhas, emésztési zavar, szédülés, elmezavar, némaság ellen (GY).

17. Arctostaphylos uva ursi - medveszőlő (Ericaceae), arbutint és cserzőanyagokat tartalmaz, levele dezinficiens, összehúzó, vizelethajtó. Orv. és népi: hólyag- és vesepanaszoknál, Tib.: epediszkráziára (Gy).

18. Areca catechu - beteldió (Palmae), arekolint és más alkaloidokat, zsíros és illóolajokat, gyantát, cseranyagot tart. Főként élvezeti cikk. A "bételrágás" euforizál (felhangol), ezért az ókortól Ázsiában nagyon elterjedt. Orv.: alkaloidáját az állatgyógyászatban féregűzőnek, hashajtónak haszn., káros mellékhatásai miatt embereknél csak a szemészetben mint pupillaszűkítőt, régebben mint féregűzőt. Népi:, nálunk nem haszn. Tib.: szél betegségeit tisztítja, nedvességet eltávolítja, kelést felfakasztja, székrekedést szünteti (H), elmezavart, idegességet, süketséget, szívbajt, "szívlázat" gyógyítja (Gy).

19. Aristolochia indica - indiai farkasalma (Aristolochiaceae), mérgező savat, baktériumölő anyagot, C-vitamint, cser-, illó- és keserűanyagokat tart. Indiában gyomorpanaszok, vérbaj, kankó ellen haszn., tejelválasztást és méhösszehúzódást fokozza. Nálunk orv.: idegesség, étvágytalanság, menstruációs fájdalmak ellen használták, külsőleg sömör, ótvar, ekcéma, fekélyes gyulladás ellen. Népi: ugyanez, de belső alkalmazása mérgező hatása miatt ellenjavalt. Tib.: "vér és szél hőségét csökkenti" (H).

20. Artemisia vulgaris és capillaris - üröm (Compositae), illóolajokat, gyantát, cseranyagot, absintin bódító anyagot tart. Ókortól mitikus gyógyszer világszerte (neve Artemisz görög holdistennőről), ördögűző, nyugtató, görcsoldó, féregűző, menstruációs zavar és hisztéria gyógyszere. Nálunk orv.: csupán az étvágygérjesztő keserű cseppek alkatrésze; valaha az abszint alapanyaga volt, de züllesztő hatása miatt gyártását betiltották; ürmösök és likőrök kis mennyiséget ma is tartalmaznak. Népi: gyomorerősítő, vizelethajtó, májbaj, epegörcs, savtúltengés, váltóláz, köszvény, bedörzsölve reuma ellen. Tib.: "tüdő meleg betegségei ellen" (B), havivérzés-szabályozó, vérköpés, vérfolyás, hányás, kolera ellenszere; mint a moxa égő anyaga száz betegség gyógyszere (H).
Arura - lásd Myrobalan, ill. Terminalia chebula
Asa foetida lásd Ferula

21. Asparagus officinalis - spárga (Liliaceae), élelmiszer és dísznövény, nitrogénben gazdag aszparagint tartalmaz. Görögöknél enyhe hashajtó, vizelethajtó, szerelemgerjesztő, méh-fájdalomcsillapító, kőoldó, elephantiasis ellenszere volt, franciák szívnyugtatóul, szívbetegek vízhajtójaként és köszvény ellen haszn. Nálunk orv.: nem haszn. Népi: vizelethajtó, hányingert szüntet, vese-, hólyag-, gyomor- és szívpanaszok ellen, afrodiziákum (szerelmi bájitalok része). Tib.: "eltünteti a tüzet a tüdőből", vesét és hólyagot gyógyítja, heves köhögést szünteti (H).

22. Athyrium crenatum - fodorka (Polypodiaceae), páfrányféle, feltehetőleg féregűző hatással. Orv. és népi: nem haszn. Tib.: méregtelenítő (K).

23. Bamboo Manna - bambusz, Bambusa arundinacea (Gramineae), gazdag szilikáttartalmú fa, gyümölcsét eszik. Főzetét Indiában méhösszehúzó, gyulladáscsökkentő, tonizáló és görcsoldó hatásáért szülés után, tüdővérzésnél, asztmás légzőgörcsnél, testi legyöngülésnél ajánlják, az arabok gyomor- és szívpanaszokra, bőrbajokra, Kínában köhögés ellen és féregűzőnek; a hosszú élet és hűség jelképe. Nálunk nem haszn. Tib.: tüdő, szíj, vese, lép, máj, belek lázas betegségei, elme- és idegzavarok, kimerülés ellen, a sebkezelés legfőbb szere (K).

24. Berberis sibirica - szibériai sóskaborbolya (Berberidaceae), alkaloidákat, csersavat, gyantát tartalmaz. Indiában sok változata használatos lázcsillapítóként, erősítőül, malária ellen. Orv.: nem haszn., csak a homeopata gyógyításban köszvény, aranyér, reuma ellen. Népi: hashajtó, máj- és epegyógyszer. Tib.: orrvérzés ellen (Gy).

25. Bergenia crassifolia

26. Bergenia saxifraga - kőtörő (Saxifragaceae), erős csersavtartalma miatt a gyökerét bőr cserzéséhez haszn. Orv.: nem haszn. Népi: leveléből néhol összehúzó teát főznek. Tib.: édesgyökérrel együtt tüdőbaj, sisakvirággal bél- és veseláz, porösszetételben idegbajok, pilulában szívbaj, szirupban tüdőgyulladás és -gennyesedés ellen (Gy).

27. Bombax malabaricum - gyapotfa (Malvaceae), összehúzó (adsztringens) hatásáért Indiában a fiatal fa gyökerét súlyos betegek erősítésére, nemi erő fokozására, vérhas, hasmenés, női vérzés ellen. Nálunk nem haszn. Tib.: "minden betegséget fölfelé húz", legjobb hánytató,(H).

28. Boswellia carteri - tömjén, olibanum (Burseraceae), illatos olaja és gyantája miatt már az Ótestamentumban szerepel, főként füstölőben haszn. Indiában tüdő-, hörgő- és garatgyulladásnál belsőleg és belélegezve, kenőcsben sebekre, gyulladásra, fekélyre. Nálunk nem haszn. Tib.: mell- és májbajok, szívbaj, lepra, reuma ellen (Gy), idegbajok és melankólia ellen (K).

29. Caesalpinia sappan

30. Caesalpinia sepiaria - szappanfa (Leguminosae), vörös színét a brasilin okozza, erről Brazília neve. Indiában vallási ceremomáknál szerepel, sebgyogyító, tüdővérzést csillapító, tejtermelő hatást tulajdonítanak neki, Japánban és Vietnamban is gyógyítanak vele. Festék. Orv.: antihisztamin hatású belső dezinficiens, érfalak áteresztő képességét csökkenti. Népi: nem haszn. Tib.: "vért hűti és mozgásba hozza", izzasztó (H), szív- és idegbajok, levegőbetegségek gyógyszere (Gy).

31. Calamus Draco - sárkányvér (Palmae), festék, gyógyszerként nem haszn. Tib.: "vért harmóniába hozza, fekélyt összehúzza" (H).

32. Campanula glomerata - harangvirág (Campanulaceae) dísznövény és főzelék, gyógyszerként nem haszn. Tib.: nemi szervek és epe meleg betegségei ellen (H).
Camphor - lásd Cinnamomum camphora

33. Canavalia gladiata - jakbab, tőrbab (Leguminosae), mérgező hatású (canavanin) magvát főzelékként eszik, gyógyszernek nem haszn. Tib.: levegő-betegségek, idegbajok ellen, vese- és húgyutak, derékfájás, járászavarok gyógyszere (GY).

34. Cannabis sativa - hasis, indiai kender (Moraceae), már az Atharvavédában csodaszerként szerepel derű- és gyönyörkeltő hatásáért, Kínában is ősi gyógyszer. Izgató, étvágygerjesztő, összehúzó hatású, az elmét élesíti és euforizál (derűs hangulatot kelt), de nagy adagban fogyasztva kábulatot, látomásos mámorállapotot okoz, a megszokás veszélye folytán destruálja az idegrendszert. Orv.: sok betegség ellen adták, reuma, tetanusz, asztma, kolera ellen, vizelethajtónak, görcsoldónak stb. Az a nézet, hogy az ősi sebészetben bódítóként szerepelt, nem látszik igazoltnak. Népi: idegfájások, köszvény, reuma, váltóláz, migrén, görcsök, bélpanaszok; káros mellékhatása miatt mind kevésbé használják. Tib.: "bőr és nyirokbajok gyógyszere" (H).

35. Capsicum annuum - paprika (Solanaceae), kapszaicint és vitamint tart. fűszer, eledel. Orv.: értágító, emésztésjavító, bőrizgató, bedörzsölve reuma és idegbántalmak ellen. Népi: ugyancsak. Tib.: "a szervezet minden ártalmát gyógyítja", aranyér, parazitás betegségek és rák gyógyszere (H). Emésztési zavarok, vérhas, szédülés, daganat, levegő és phlegma betegségei, szívzavarok, étvágytalanság, bordafájás ellen (Gy).

36. Caragana microphylla - borsócserje (Leguminosae), termését eszik, Nepálban a gyökerét lázcsillapítónak tartják, orv. nem haszn. Tib.: lepra, köszvény és reuma elleni por része (Gy).
Cardamomum - lásd Amomum (Elettaria cardamomum)

37. Carduus crispus - bodros bogáncs (Compositae), egy válfaja lázcsillapító, egyébként nem haszn. Tib.: része a három életnedv betegségei elleni pilulának (GY).

38. Carthamus tinctorius - pórsáfrány (Compositae), piros és sárga festékanyaga miatt élelmiszeripari cikk. Indiában hashajtó, külsőleg bedörzsölve reumára, bénulásra, rosszindulatú fekélyre alkalmazták, ugyanígy a görögök és rómaiak is. Orv.: magzatelhajtó, de nagy adagban halálos. Népi: nyákoldó tea. Tib.: "vért hűti, mozgatja, fájdalmat csillapít, májbajt, erek eltömődését, székelési nehézséget, fehér ájulást, étvágytalanságot gyógyít, magzat elhalását akadályozza, szívben új vért termel" (H), fertőző lázas betegségek ellenszerének egyik hatóanyaga (Gy).

Castor olaj - lásd Ricinus communis

39. Celosia argentea - kakastaréj, amarantusz-féle (Amarantaceae), Indiában hasmenés ellen és nemi ingerlőként ismeretes, nálunk főzelék, takarmány, trágya és festék. Tib.: máj- és szélbetegségek, zöldhályog, szaruhártyafekély, rosszindulatú fekélyek, rüh ellen (H).
Chiretta - lásd Swertia chirata

40. Chrisanthemum sinense - kínai aranyvirág (Compositae), hazai változata, a Tanacetum vulgare, erős csersavtartalma, tanacetin, illóolajok stb. miatt növényvédő és rovarirtó szer. - Kínában a vérkeringés legfőbb rendezője, "életenergia megőrzője", emésztési és idegzavarok specifikuma, kopaszodástól és őszüléstől is megóv. Indiában kankó ellen használták. Nálunk orv. nem haszn., népi: görcsoldó, gyomorerősítő, féregtelenítő, idegnyugtató, külsőleg reuma ellen. Mérgező hatása miatt óvatosan. Tib.: "mérgezés és láz ellenszere" (H), görcsök, daganatok és bőrfarkas gyógyszere (K).

41. Cicer arietinum - csicseriborsó (Leguminosae), hüvelyes vetemény, szegények étrendjében szerepelt, nagy savtartalma miatt üdítő ital is. Indiában hasmenés, emésztési zavar, rendetlen havi vérzés háziszere. Orv. és népi: nálunk nem haszn. Tib.: a legendás gyógyszerek közt szerepel, közelebbi indikáció nélkül (J).

42. Cinnamomum camphora - kámfor (Lauraceae), illóolaja a központi idegrendszer ingerlékenységét fokozza, köptető, görcsoldó. Kínából és Japánból származik, az arabok terjesztették el. Orv.: tüdőgyulladás, fertőző betegségek, gyomorgörcs ellen, szíverősítő, bedörzsölve bőrpirosító, ingerlő, reumaellenes szer. Népi: ugyanez, izzasztószer, fagyellenes kenőcs. Tib.: görcsök, gyulladás, tbc és bőrfarkas ellen (K), nehézlégzés, hátfájás, fehérfolyás, hányás, daganatok, magas vérnyomás, gyomorpanaszok, sárgaság, mindhárom életnedv betegségei ellen (Gy), legendás mindenható gyógyszer (J).

43. Cinnamomum cassia - fahéj (Lauraceae), illóolajas, csersavas nyálka- és keményítőtartalmú fűszer, illatszer és likőralkatrész. Kínában és Japánban régi gyógyszer a hosszú élet elnyerésére, a görögök, föníciaiak és zsidók is használták az ókorban. Indiában közkeletű szer; az arabok világszerte terjesztették. Orv.: hatása nincs, csak ízjavítónak használják, népi orvoslásban is. Tib. "gyomorban és májban a gázok ellenszere" (H), emésztési zavarok, daganatok, gyomordaganat, menstruációs zavar, szív- és vesebaj, levegő-phlegma-epe okozta valamennyi betegségnél (Gy).

44. Citrullus lanatus - görögdinnye (Cucurbitaceae), hashajtó hatású gyümölcs, gyógyszerként nálunk nem haszn. Tib.: levegő és phlegma betegségei, vérhas, emésztési zavar és szédülés elleni pilula alkatrésze. (Gy).

45. Clematis nepalensis - nepáli iszalag (Ranunculaceae), nálunk dísznövény, Indiában lepra, vér betegségei és lázas bajok ellen haszn. Tib.: sebgyógyításra, gennyedés ellen (H).

46. Conioselinum qaginatum - kézikönyveimben nem található, de Linné rendszertanában egymás mellett szerepel a bürök = Conium, és a derezle = Selinum (Umbelliferae), feltehetően ezek változatáról van szó. A bürök ősidő óta használt méreg komin és más mérgező alkaloida tartalommal, Athén hivatalos kivégzési eszköze volt. Orv.: idegfájdalmak csillapítására és nyugtatóként használták, homoeopaták ma is használják. Népi: nem haszn., de sok szándékos vagy véletlen mérgezés történik vele. Tib.: a Conioselinum gyomorpanaszok, meghűlés, levegő és phlegma betegségei, valamint "daganatbetegségek" ellen haszn. (Gy), Dász szótárában: hasmenés és kankó ellen.

47. Costus speciosus - koriander, bolhapor (Umbelliferae), illóolajat, zsírokat, cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz. Ősidők óta kedvelt gyógyszer Indiában is, Európában is, mint szélhajtó, vizelethajtó, erősítő, potencianövelő, sőt gyermekágyi láz megelőzésére is. Orv.: régebben ízjavító, emésztést rendező, ma már csak fűszer és likőralapanyag. Népi: előbbiek és görcsoldó, felfúvódást szüntet, bőrgyulladást oszlat, vértisztító. Tib.: gyomorpanaszokra, gyulladásra, görcsökre, daganatok és bőrfarkas ellen (K, H).

48. Coriandrum sativum - gyömbér-szerű kelet-indiai dísznövény (Zingiberaceae), enyhe potenciafokozó. Orv. és népi: nem haszn. Tib.: görcsoldó, gyulladáscsökkentő, magas vérnyomás ellen, daganat, sárgaság és láz gyógyszere, tbc, melankólia és idegbajok ellen is (K).

49. Cotoneaster melanocarpa - manna (Rosaceae), egy a sok különböző "manna" közt, bőséges cukortartalommal, feltételezett máj-, gyomor- és bélerősítő hatással. Nálunk nem haszn. Tib.: szél és phlegma betegségeire, vérhas, emésztési zavar, szédülés ellen (Gy).

50. Crataegus pinnatifidal

51. Crataegus sanguinea - galagonya-félék (Roseaceae), szaponinokat, sztearint, adenozint, kolint, acetilkolint, glikozidát, illóolajat és cseranyagot tartalmazó díszcserje ill. gyümölcs. Orv.: régebben vérnyomáscsökkentőnek, érelmeszesedés ellen és szívműködés rendezésére használták. Népi: ugyanez, szívidegesség és angina pectoris (szívkoszorúér-betegség) ellen is. Tib.: vérbaj ellen (K), szembajokra, vértisztító, vérnyomásrendező, szív- és idegpanaszokra, lepra és reuma, daganatok, hasvízkór, emésztési zavarok ellen (Gy).

52. Crocus sativus - sáfrány (Iridaceae), mérgező glikozidokat, illó-, és zsírosolajat tartalmaz. Ókortól világszerte használatos mint szív- és potenciaerősítő, látásjavító, szülést könnyítő gyógyszer, festék, méreg, mágikus ceremóniák alkatrésze. Orv.: régen görcsoldó és ízesítő, nagyobb adagban abortivum volt. Népi: emlőgyulladás, körömméreg, kötőhártyalob ellenszere volt, mérgező mellékhatásai miatt már csak ízjavító és színező. Tib.: "kanyaró lefolyását gyorsítja" (H), görcsök, daganatok, bőrfarkas, idegbajok, vérbaj ellenszere (K), láz- és vérzéscsillapító, tüdőbaj, ízületi panaszok, köszvény, szembajok, gennyedés, szívpanaszok, ideges zavarok, hátfájás, légzési nehézség, gyomorfájás, húgyúti panaszok, májgyulladás, járászavar, mindhárom életnedv betegségeinek ellenszere (Gy), legendás ősi gyógyszer (J).

53. Croton tiglium - kroton (Euphorbiaceae) mérgező krotint, ricint, emésztést segítő enzimeket, aminosavakat tartalmaz. Indiában, Kínában és Japánban ősidőtől használatos hashajtó és mindhárom életnedv gyógyszere. Orv.: régebben belsőleg hashajtónak és féregűzőnek, külsőleg gennyes fekélyekre; drasztikus hatása miatt újabban csak állatgyógyászatban. Népi: nem haszn., mivel 20 cseppnyi a halálos adag belőle. Tib.: az "öt méreg" egyike, megnyitja a kilenc nyílást, minden fölös nedvet eltávolit, más mérgek hatását megszünteti, kígyó- és skorpiómarást gyógyítja, helyreállítja a belső harmóniát, szünteti a köhögést, arcidegbénulást, süketséget, fog- és nyakfájást (H).

54. Cucumis melo - sárgadinnye (Cucurbitaceae), gyümölcs, Kínában vizelethajtó, hánytató, hashajtó, a kocsányából kivont keserű drog vizenyőt csökkent, tífusz ellen is haszn. Nálunk orv. és népi: nem haszn. Tib.: "parazitás betegségek ellen" (H).

55. Curcuma longa - kurkuma (Zingiberaceae), illóolajtartalmú fűszer, likőrgyártásban, keményítőkészítésben és mint festék az iparban használatos. Indiai házassági és más vallási ceremóniákban fontos szerepe van, gyógyszerként is használják mint gyulladáscsökkentőt, szemvizet, hűlés és bőrbajok ellenszerét. A Curry nevű indiai ételízesítő része. Orv.: étvágygerjesztő aromatikum volt, népi: nem haszn. Tib.: méregtelenít, "súlyos betegségeket gyógyít, hűti és mozgatja a vért meg a levegőt" (H).

56. Cuscuta sinensis - kínai aranka, szulák (Convolvulaceae), nálunk nem haszn. Kínában a C. japonensis húgyivarszervi gyógyszer, sőt a magzat harántfekvését is megváltoztatja; a taoisták a halhatatlanság szerének tekintették. Tib.: "tüdő-máj-erek meleg betegségei ellen" (B).

57. Cyperus scariosus - sás-féle (Cyperaceae), aromás gyökere Indiában lázcsillapító, vízhajtó, hashajtó. Nálunk nem haszn. Tib.: idegbántalmak, melankólia, vérbaj ellen (K).

58. Datura stramonium - (metel) maszlag (Solanaceae), hioszciamin, atropin és szkopolamin tartalma miatt erősen mérgező, bódító. Indiai eredetű növény, ott ókortól használják gyulladások, asztma, bőrbajok, fogfájás ellen, általános fájdalomcsillapítóként és külsőleg is. Orv.: görcsoldó, idegrendszert izgatja, majd bénítja, köhögést szünteti, altatást könnyíti, elmebeteg dühöngését csillapítja, fájdalmat szüntet. Népi: mérgezés veszélye miatt háziszernek nem alkalmas. Tib.: lágyéki, májtáji fájdalmat, menstruációs görcsöt, haspuffadást szünteti, tüdő tbc ellenszere (H).

59. Dracocephalum arguense

60. Dracocephalum ruyschiana - sárkányfű (Labiatae), ártalmatlan dísznövény, nálunk gyógyszerként nem haszn. Tib.: lázas máj- és gyomorbántalmak ellen (Gy).
Elettaria cardamomum - lásd Amomum cardamomum

61. Ephedra sinica - csikófark (Ephedraceae), ephedrint tartalmazó cserje, amelynek bogyója állítólag az ősi indiai Védákban szereplő szóma. Hatása a légúti betegségekre régtől ismert, később reumatizmus, vérbaj és sok egyéb ellen használták. Kínában és Japánban is ősi gyógyszer láz ellen és izzasztóként, valódi hatásmechanizmusát csak legújabban ismerték fel: asztma ellen 1917-ben ajánlották japán farmakológusok. Orv.: a szimpatikus idegrendszert adrenalinszerűen izgatja, érszűkítő, asztma, tüdőtágulás, szénaláz, szamárköhögés, csalánkiütés esetén eredménnyel alkalmazzák. Népi: légzőszervi bajokon kívül tejbe főzve reuma és vérbaj ellen is. Tib.: érrendszer és tüdő gyógyszere, vérkeringés támogatója, megnyitja a 9 nyílást, gyógyítja a szél okozta bajokat, fejfájást, bőrkiütést, szemgyulladást, vér- és vizeletpangást, lázcsillapító (H). Ha a "soma-plant" valóban az Ephedrával azonos, akkor tbc, fehérfolyás, hányás, csonttörés, torokgyík, sárgaság, daganatok, emésztési zavar és magas vérnyomás ellen is haszn. (K).

62. Equisetum arvense - zsurló (Equisetaceae), szaponint, kovasavat, szerves savakat stb. tartalmazó tisztítószer ("súroló" - innen a magyar neve). Orv.: vizelethajtó, vesebaj és köszvény esetén is haszn. Népi: húgyúti, epe- és májbetegségek, mellhártyalob, vízkór, köszvény csúz, reuma, vesekő és tbc háziszere. Tib.: izzasztó (H), emésztést rendező (Gy).

63. Eriobotrya japonica - naspolya (Rosaceae), enyhén hashajtó hatású gyümölcs, nálunk gyógyszerként nem haszn. Tib.: vese- és húgyúti panaszok, lázas bélbajok gyógykeverékének része (Gy).

64. Eugenia caryophyllata - szegfűszeg, Caryophyllus aromaticus (Caryophyllaceae) trópusi fűszerfa magas illóolaj-, cserzőanyag- és gyantatartalommal. Olajának dezinficiens hatása ókortól ismert, járványok ellen használták a középkorban, Kínában ősi gyógyszer, Indiában vallási ceremóniák tartozéka. Közkedvelt fűszer. Orv.: mint a tinctura aromatica része serkenti a renyhe bélműködést, az oleum caryophylli a fogászatban enyhe érzéstelenítőként és dezinficiensként volt haszn. Népi: étvágygerjesztő, emésztésrendező, erősítő, fogfájást szüntet, meghűlés esetén forralt bort ízesítenek vele. Tib.: torokfájás, reuma, idegbajok, melankólia, süketség, daganatok, lázas betegségek, lépgyulladás ellenszere, mindhárom életnedv betegségeit gyógyítja (Gy, K), legendás mindenható szer (J).

65. Euphorbia pallasii - tejfű (Euphorbiaceae), gyantát, keserűanyagokat, sókat és savakat tartalmaz, iparban konzerválószer. Sok fajtáját ősidőtől gyógyszerként használják nálunk is, Keleten is, bár mérgező hatása miatt csak óvatosan. Orv.: bőrizgató, hólyaghúzó, főleg állatgyógyászatban. Népi: hánytató, hashajtó. Tib.: hashajtó, vizelethajtó, izzasztó, magzatelhajtó, vese- és tüdőbajok gyógyszere, "szél mérgező hatása ellen véd" (H).

66. Ferula assa-foetida - bűzös aszat, aszandkóró (Umbelliferae), gumigyanta tartalmú, csípős szagú, keserű, beszáradó tejnedvét régtől használják babonás gyógyszerként. Orv.: epehajtó. Népi: köptető, hörghurut görcsoldója, bélműködés szabályozója, hisztéria ellenszere. Tib.: vérbaj ellen (K), élősdiek ellen, hőcsökkentő, szívtámogató (H).

67. Foeniculum vulgare - édeskömény (Umbelliferae), illóolajat, zsírosolajat, cukrot, fehérjét tartalmazó fűszer, saláta, ízesítő anyag, állati tápszer. Görögök ismerték vizelethajtó és tejszaporító hatását. Orv.: gyomorerősítő, görcsoldó, szélhajtó, tejszaporító, szemvíz, más szerek ízesítője. Népi: ugyanez, nyálkaoldó, étvágyjavító, féregűző, vesegyulladás ellen, szájvíz. Tib.: szembajokra, méregtelenítő, meleg levegőbetegségek gyógyszere (B, H).

68. Forsythia suspensa - forszítia (Oleaceae), díszcserje, nálunk orv. nem haszn. Tib.: székszorulás, hólyaggyulladás, viszkető bőrbajok, nyaki mirigy, tbc (skrofulózis), hányás ellen (H).

69. Galedupa arborea - nálunk nem ismeretes, talán a kenderikefű rokona: Galeopsis dubia (Labiatae), amely keserűanyagot, szaponint, kovasavat tart. Orv.: nem haszn. Népi: hurut elleni tea. Tib.: emésztésjavító (Gy).

70. Galium boreale - északi galaj (Rubiaceae), több hazai változata szerepel a népi gyógyászatban, pl. ragadós galaj, tejoltófű, szagosmüge, melyeknek cseranyaga, glikozidái, illóolajai vérnyomáscsökkentő, idegnyugtató hatásúak, vese-, epe-, máj- és légzőszervi betegségek háziszerei. Tib.: vese és húgyutak zavarai (Gy).

71. Gardenia florida - sárga becő (Rubiaceae), csersavas illóanyagokat tartalmazó díszcserje. Kínában teaillatosító, Indiában láz, hasmenés, bőrbajok, bélféreg, fejfájás és hisztéria ellen. Nálunk nem haszn. Tib.: máj és epe meleg betegségei ellen (B).

72. Gentiana algida

73. Gentiana amarella

74. Gentiana aquea

75. Gentiana barbata

76. Gentiana chiretta

77. Gentiana macrophylla

78. Gentiana pneumonanthe - tárnics, encián (Gentianaceae), havasi és kerti virág, keserűanyagokkal. Kínában "sárkányepe" néven bélbaj, reuma, gyengeség, bélféreg és bőrbajok ellenszere, Indiában és Perzsiában ősi hashajtó, bélféreghajtó. A nálunk használatos Gentiana lutea gyökéranyaga fokozza az adrenalinhatást, kivonata a pilulák szokásos alapanyaga. Likőriparban is felhasználják. Orv.: étvágygerjesztő és emésztést rendező tinctura. Népi: minden gyomorpanaszra, idegerősítő, féregűző, cukorbaj háziszere. Tib.: szem- és bőrbajok, krónikus láz és gennyedés, lepra, köszvény, reuma, tüdő- és májbetegségek, fejfájás, hátfájás, légzési zavar, vese- és húgyúti panaszok, idegbaj, kimerülés, süketség, vérnyomás rendellenessége, torokfertőzés, mindhárom életnedv okozta betegségek ellenszere (Gy).

79. Ginkgo biloba - ginkó, páfrányfenyő (Ginkgoaceae), fennmaradt "szent fa" Távol-Keleten, termése a kínaiaknál gyógyszer és csemege. Nálunk díszfa. Tib.: adsztringens (összehúzó) gyógyszer, levegő és phlegma betegségeinek ellenszere; vérhas, szédülés, emésztési zavar orvosságainak alkatrésze (Gy).

80. Gleditschia sinensis - gledícsia, lepényfa (Leguminosae), nálunk dísznövény, összehúzó hatása miatt ipari felhasználás. Tib.: májgyógyszer, enyhe hashajtó, "átjárhatóvá teszi a testnyílásokat, kihúzza a szelet" (H).

81. Glycyrrhiza uralensis - édesgyökér, likvirícia (Leguminosae), a nálunk és Kínában, Indiában használatos Gl. glabra gyökere édes-, keserű- és cseranyagokat, illóolajat, nyálkát, keményítőt stb. tartalmaz. Cukrászatban és dohányiparban is haszn. Kínában a ginszeng mellett a legkedveltebb szer, fiatalító és élethosszabbító hatást tulajdonítanak neki, minden lázas betegségnél, köhögésnél, nehézlégzésnél rendelik, mézzel keverve külsőleg égésre, furunkulusra, bőrkiütésre. Japánban, Isidiában, a Távol-Keleten mindenütt kedvelt szer hurutok, hűlés ellen. Nálunk orv.: ízjavító, köptető, mindenfajta pilula alapanyaga. Népi: köhögés és meghűlés ellen (medvecukor), vizelethajtó, vértisztító, nyálkaoldó, emésztésserkentő; újabban gyomorrák ellen próbálkoztak vele. Tib.: lesoványodáskor, tüdőbetegségekre, fájdalomcsillapító (B), torokfájás, tüdőbajok, krónikus láz, szembetegségek ellen (Gy). Fájdalomcsillapító, átjárhatóvá teszi a testcsatornákat, hatástalanná száz növény mérgét, "létrehozza a belvilág harmóniáját" (H).

82. Hedychium spicatum - gyömbér-féle (Zingiberaceae) trópusi dísznövény, nálunk nem ismert. Illatos anyagai miatt Indiában illatszer és vallási ceremóniák füstölője, Pandzsábban a dohányt szagosítják vele. Tib.: daganatok, sárgaság, epe- és gyomorbajok, szív- és vesebaj, emésztési zavar, szédülés, vérhas, ideg-, elmebajok, tüdővérzés és genny, aranyér, nehézlégzés, hasmenés, három életnedv betegségei ellen (Gy); magas vérnyomás, láz, meghűlés és influenza ellen ma is (K).

83. Helleborus - hunyor (Ranunculaceae), a nálunk ismeretes fajok digitálisszerű anyagot, szaponint, akonitsavat, illóolajat stb. tartalmaznak, mérgező hatásuk miatt csak növényi kártevők ellen alkalmazzák. Orv.: külföldön szívgyógyszer, tüsszentőpor, homoeopata gyógyszer, idegcsillapító, hánytató és hashajtó. Népi: nem haszn. Tib.: a gyökeréből készült olaj meddő asszonyokat termékennyé tesz (Gy).

84. Hemerocallis minor - sásika (Liliaceae), nálunk kerti dísznövény. Tib.: lép-láz, gyomordaganat, máj- és epebaj, phlegma betegségei, tüdőbajok, fejfájás ellen (Gy).

85. Hydnocarpus anthelmintica - krebrao (Flacourtiaceae), trópusi fa, az egyik fajrokonának magvából sajtolt Chaulmoogra-olajat Kínában, utóbb európai orvosok is lepra ellen használták, eredménytelenül. Tib.: külsőleg fekélyeket, olaja sebeket, sömört, rühöt, leprát gyógyít, bélféregpusztító, méregtelenítő (H).

86. Hyoscyamus niger - beléndek (Solanaceae), régi nevén bolondító csalmatok; hioszciamint, szkopolamint, kolint, cseranyagot tartalmaz, igen mérgező. Indiában fájdalomcsillapító és altató. A középkorban kedvelt bájital és méreg. Orv.: bedörzsölve reuma és idegfájások ellen, belehelve (cigarettában) asztma ellen. Tib.: fájdalomcsillapító, görcsoldó, élősdiek ellen használt szer (H).

87. Inula britannica

88. Inula helenium - örvénygyökér (Compositae), keserűanyagot, gyantát tartalmaz, baktériumölő hatása van. Ősi gyógyszer Keleten is, görögöknél is, főleg hurutok, köhögés, asztma, gyomorrontás, reumatizmus ellen. Orv.: antiszeptikus hatása miatt kísérleteztek vele hörghurut, lépfene, gyomormérgezés stb. gyógyítására, ma már nem haszn. Népi: köptető, féregűző, gyomorerősítő, epehajtó, asztma, vesebántalmak, magasvérnyomás, reuma stb. ellenszere. Diabetikus tápszerek és likőrök alapanyaga. Tib.: magasvérnyomás, láz, meghűlés influenza ellen (K), vese-, gyomor és bélpanaszok, menstruációs zavar, ideg- és elmebajok, szív tüdő és máj lázas betegségei, fekélyek, légzészavar, süketség, mindhárom életnedv betegségei ellen, fájdalomcsillapító (Gy).

89. Iris dichotoma

90. Iris pseudacorus - nőszirom, (Iridaceae), gyökere illóolajat, inulinhoz hasonló glikozidot, gyantát, cseranyagot stb. tartalmaz. Illatszer, hintőpor, fogpor készül belőle. Orv.: nálunk nem haszn. Népi: fogzás elősegítésére adták, de ártalmas; nyákoldó teakeverék része. Tib.: kék vízililiom görcsök, daganatok, bőrfarkas elleni keverékben (K), nőszirom gyökere daganat, phlegmabetegségek, hasvízkór, emésztési zavar elleni gyógyhamu része (Gy).

91. Juniperus communis - boróka (Cupressaceae), invertcukrot, glikozidokat, gyantát, cseranyagot, pektint stb. tartalmaz. Gőrőgők használták köhögés ellen, mellfájásra, vizelethajtónak, hamuját bőrgyulladásokra. Pálinkát főznek belőle (gin). Orv.: húgyhajtónak óvatosan, mert a vesét izgatja. Népi: húgyúti fertőtlenítő, szélhajtó, étvágyjavító, vese- és epekőoldó, epeműködés serkentője, légzőszervi és reumás panaszok ellen. Tib.: veseláz ellen, húgyúti panaszoknál (K).

92. Justicia ganderussa - akantusz-faj (Acanthaceae), trópusi növény, Indiában népi szer asztma, reumatizmus és gyermekek gyomorrontása ellen, hánytató hatású. Orv.: nem haszn. Népi: nálunk nem haszn. Tib.: görcsök, kolera, tbc, daganatok, emésztési zavar, sárgaság (K).

93. Kochela - nem ismert, talán elírás Kochia helyett: seprőfű (Chenopodiaceae), Kínában díszbokor és szemészeti gyógyszer, nálunk seprűt készítenek belőle. Tib.: a három életnedv betegségei elleni por része (Gy).

94. Lactuca serriola - keszegsaláta (Compositae), a pitypanghoz hasonló, tejtartalmú vadvirág, némi ópiumszerű hatóanyaggal, ami leszedés után hamar elbomlik. Orv.: nem haszn. Népi: helyenként az ópiumszerűen bódító "lactucarium"-nedvet nyugtatónak. Tib.: tüdőláz ellen (Gy).

95. Leonurus sibiricus - gyöngyajakfű (Labiatae), keserű- és cseranyagot, illóolajat, gyantát tart. Orv.: vizelethajtó tea része, kivonata nyugtató és értágító. Népi: vizelethajtó, enyhe idegnyugtató, szélhajtó, szívserkentő, asztma és prosztatagyulladás ellen is haszn. Tib.: szívszer, vízhajtó, menses-zavart rendezi, termékenyít, spermát szaporít, emésztést rendez, belső harmóniát teremt (H).

96. Lithospermum erythrorhizon - gyöngyköles (Boraginaceae), zsíros olajat, kovasavat, meszet tart. Orv.: nem haszn. Népi: vese- és hólyagzavaroknál, vizelethajtó. Tib.: tüdő véres és gennyes folyamatainál (Gy).

97. Lycium chinense - lícium (Solanaceae), díszcserje, nálunk gyógyszerként nem haszn. Indiában láz ellen, malária és hasmenés gyógyszere. Tib.: lázcsillapító, emésztést rendezi (H).

98. Maiva silvestris - erdei mályva (Malvaceae), papsajthoz hasonlít, nyálkát, cseranyagot, malvinglikozidot tart. Ipari festék, italok és sütemények festőanyaga. Okorban és Keleten hurutok ellen és szerelmi bájitalokban használták. Orv.: köhögést csökkenti, nyugtat, toroköblitő, béltisztító, mellteák része. Népi: ugyanez, mandulagyulladásnál és foghúsdaganatnál öblitővíz. Tib.: vizeletpangás és hasmenés gyógyszere (H), húgyúti panaszokat enyhíti (Gy).

99. Marrubium vulgare - pemetefű (Labiatae), keserű- és cseranyagot, illóolajat, gyantát, nyálkát tart. Köptető, görcsoldó, helyi fájdalomenyhítő hatását már a görögök ismerték. Orv.: köhögéscsillapító (pemetefűcukorka), izzasztó teák része. Népi: ugyanez, idegnyugtató, gyulladáscsökkentő, étvágytalanság, máj-, epepanaszok gyógyszere, erősítő, külsőleg bőrbajok ellen. Tib.: gennyedés ellenszere, csontvelő kiáramlását (?) akadályozza (H).

100. Melia toosendan - mélia (Meliaceae), trópusi növény számos fajtával, bőséges szappan-, kén- és cukortartalma miatt Indiában ipari és orvosi célra haszn.: féregűző, hashajtó, lepra, reuma, tbc, bőrbajok; mitológiájukban is jól ismert (amrita). Nálunk nem haszn. Tib.: szív- és idegzavarok, hátfájás, nehézlégzés, szembajok, lepra, reuma, daganatok, mindhárom életnedv betegségei ellen (Gy). Legendás gyógyászatukban a Melia azadirachta szerepel (J).

101. Myricaria dahurica - csermelyciprus (Tamaricaceae), csersav tartalmú dísznövény, régen népi összehúzószer. Tib.: ugyancsak adsztringens, ízesítő (Gy).

102. Myristica fragrans - szerecsendió (Myristicaceae), trópusi örökzöld fűszerfa, illóolaj-, zsírosolaj-, keményíto-, pekxintartalommal. Indiában és Kínában ókortól ismert fűszer, gyógyszer, szerelmi serkentő; perzsa és arab közvetítéssel került Európába, évszázadokon át a fűszerbehozatal egyik legfőbb tárgya volt. Orv.: régen bódító, idegerősítő, potenciafokozó, emésztést rendező, látást élesítő hatást tulajdonítottak neki, kolera ellen is használták, újabban csak mint ízjavító, szélhajtó és reumaellenes bedörzsölőszer haszn. Népi: szélhajtó, sótalan diéta fűszere. Tib.: szélhajtó, szívgyógyszer (H), a három életnedv minden betegségének gyógyszere, fájdalomcsillapító (Gy), idegesség és melankólia ellenszere (K), legendás csodaszer (J), "meggátolja a levegő elhatalmasodását" (B).
Myrobalan - lásd Terminalia chebula

103. Myrrha gumiresina - mirha (Commiphora, Burseraceae), bőséges éteres olaj, gumi és gyanta tartalmától erősen illatos fa, ókortól szerepel a vallási ceremoniákban mint füstölő, balzsamozó és mindenható csodaszer. Ma orv.: csak foghúsecsetelő és szájvíz, enyhe fertőtlenítő hatással. Népi: hashajtó is. Tib.: "csontot, velőt gennyesedéstől védi" (H).

104. Nardostachys jatamansi - indiai nárdus (Vale~ianaceae), aromás anyagokban gazdag, illatszerként és gyógyszerként Keleten ókortól haszn. epilepszia, hisztéria, "idegláz" ellen, de lepra, orbánc, emésztési és légzési zavarok ellen is, a gyökeréből nyert "spica nardi" mérgezések ellen. Nálunk nem haszn. Tib.: láz és mérgezések gyógyszere (H).

105. Nelumbo nucifera - indiai lótusz (Nymphaeaceae), hinduk és tibetiek szent virága, a Buddha jelképe (padura, vö. Om mani padme hum = kincs a lótuszban), Kínában is régtől haszn. Nálunk orv.: nem ismert. Tib.: hűtő és összehúzó hatása miatt a levegő és phlegma betegségeit, szédülést és emésztési zavarokat gyógyítja (Gy).

106. Nepeta japonica - macskamenta (Labiatae), éteres olaj tartalmú vadvirág. Orv.: nem haszn. Népi: régebben női bajok, hurutok, mellfájás, sápkór, görcsök elleni tea alkatrésze. Tib.: fájdalomcsillapító (B).

107. Odontites serotina - fogfű (Scrophulaceae), a szemvidítófűvel (Euphrasia) rokon, olajokat, csersavat, keserűanyagot, gyantát tart. Orv.: nem haszn. Népi: teákban olykor gyomorpanaszokra, fogfájásra. Tib.: vérnyomásszabályozó, vértisztító, lép- és májláz, idült láz, bőrbajok, mindhárom életnedv betegségei ellen (Gy).

108. Oryza sativa - rizs (Gramineae), keményítő és nyák tartalmú élelmiszer. Orv.: csecsemőtápszer. Népi: nem haszn. Tib.: Tüdőt tisztítja, lépet támogatja (H).

109. Paeonia albiflora - kínai bazsarózsa (Paeoniaceae), dísznövény, Kínában enyhe gyógyszer terhesség és gyermekágy idején, Japánban gyógynövény. Nálunk orv.: nem haszn. Népi: régebben epilepszia és köszvény ellen. Tib.: vérnyomásszabályozó, daganatok és vizenyő, mindhárom életnedv betegségei ellen (Gy).

110. Panax ginseng - ginszeng, zsenzsen (Araliaceae), szaponint és egyéb glikozidokat, ginzenint, panacen illóolajat, cserző- és keserűanyagot, B-vitamint tartalmaz. Keleten univerzális gyógyszer, főleg afrodiziákum (szerelmi gerjesztő), általános felhangoló, hosszú életet biztosít stb. Kínában a koreai és mandzsúriai gyökeret tartják leghatásosabbnak, súlya ötszázszorosát fizetik érte ezüstben. Japánban a P. japonicust és a "hamis ginszenget" kedvelik. Újabban nálunk is erősen terjed, bár orv. hatását erősen vitatják. Népi: minden betegségre, változó eredménnyel. Tib.: méregtelenítő és fiatalító (B), általános gyógyszer, "visszahívja a már távozóban levő őspneumát" (H). (Feltűnő, hogy ez a "mindenható" szer sem Jutognál, sem a Négy gyökérben, sem Szemicsovnál, sem Kunszangnál nem szerepel a tibeti gyógyszerek közt.)

111. Paris quadrifolia - farkasszőlő (Liliaceae), nyirkos erdők virága. Orv.: nem haszn. Népi: hánytató volt, erősen mérgező hatása miatt elhagyták. Tib.: lázas, fertőző betegségek ellen (más növényekkel, amelyek mérgező hatását ellensúlyozzák), hátfájás és elmezavarok gyógyszere (Gy).

112. Phaseolus mungo - mungóbab (Leguminosae), a mi babunkhoz hasonló táplálék gazdag fehérjetartalommal. Orv.: vérnyomáscsökkentő, vércukorszint-csökkentő anyagot tartalmaz. Népi: szív-, vese- és hólyagbántalinaknál, külsőleg borogatószer. Tib.: vízhajtó, béltisztító, gennyedést, hasmenést, szél betegségeit gyógyítja, ittasság és mérgezések ellen is (H).

113. Phytolacca - festéklakk (Phytolaccaceae), trópusi cserje vörös festékanyaggal. Orv.: nem haszn. Népi: hánytató, hashajtó. Tib.: erős vizelethajtó (H).

114. Pinus silvestris - erdei fenyő (Pineaceae), gyantás örökzöld fa, nálunk főleg ipari használatra. Kínában belsőleg nyugtató, külsőleg bőrbajokra; elhárítja a démonokat, hosszabbítja az életet. Orv.: tisztított gyantája bőrizgató tapasz és kenőcs alapanyaga, belehelve légutakat gyógyítja. Népi: légcsőhurut, reuma, csúz, angolkór, görvélykór, kiütések ellen fürdő; asztma, lábidegzsába, hisztéria, hipochondria ellen főzetben. Tib.: phlegma, pneuma betegségeinek és gennyes váladékainak gyógyszere (H), phlegma- és emésztési zavarok, daganat ellen (Gy).

115. Piper longum

116. Piper nigrum - bors (Piperaceae), értékes fűszer, piperin, piperidin, enzim, gyanta, illóolaj stb. tartalommal. Keleten széltében használatos gyógyszer, nálunk csak fűszer. Indiában lázcsillapító, gyomor- és epepanaszokra, vérzés, köhögés, kankó ellenszere, szerelmi gerjesztő, külsőleg bőrizgató. Tib.: hősüllyedéses bajok gyógyszere, köhögtet (H), három életnedv betegségeire - gyakorlatilag mindenre (Gy), magas vérnyomás, sárgaság, láz, idegbaj, reuma, köszvény, lepra ellenszere (K), legendás gyógyszer (J).

117. Plantago major - útifű (Plantaginaceae), nyálkát, glikozidát, enzimeket, cseranyagot, C-vitamint tartalmazó gyom. Görögök-rómaiak lázcsillapítónak, összehúzó görcsoldónak, antireumatikumnak tartották, Indiába a perzsák juttatták mint a vérhas hatásos gyógyszerét. Nálunk orv. nem haszn. Népi: általános gyulladáscsökkentő, hólyaggyengeség, hasmenés, sárgaság, fehérfolyás háziszere. Tib.: vizelethajtó, köhögés- és orrvérzés-csillapító, vért hűti, tüdőt és májat tisztítja, termékenyít, spermát fokozza, szülést segíti, szemet védi (H).

118. Polygonatum roseum - salamonpecsét (Liliaceae), szaponint, nyálkát, digitalinhoz hasonló glikozidát tart. Orv.: nem haszn. Népi: szívszer, vizelethajtó, de nagyon óvatosan, mert szív- és gyomorméreg. Tib.: vese- és hátgerincbajok gyógyszere (H).

119. Polygonum aviculare - madárkeserűfű (Polygonaceae), disznópázsitnak is nevezett gyomnövény, kovasav, cseranyag, gyanta, kvercetin glikozida tartalmú. Görög-rómaiak ismerték vérzéscsillapító, összehúzó, vizelethajtó, hashajtó, lázcsillapító hatását, orbánc ellen is használták. Arabok elterjesztették, hólyagkő ellen is használják, oroszok hörghurut és tüdővész ellen. Orv.: kísérleteztek tüdővész és gyomorfekély elleni hatásával. Népi: hólyag- és vesebaj, gyomor-, bélzavarok, légcsőhurut, kankós folyás háziszere. Tib.: vérzés és gennyedés ellen (H).

120. Pongamia glabra - indiai díszfa (Leguminosae), nálunk nem ismeretes. Indiában bőrbajok és reumatizmus ellen haszn. Tib.: levegő és phlegma betegségei, vérhas, emésztési zavar és szédülés elleni pilula része (Gy).

121. Potentilla multifida

122. Potentilla salesovii - vérontófű-féle, tormentilla (Rosaceae), sok csersavat, vörös festéket, némi glikozidot tartalmaz. Cserzőanyag. Orv.: összehúzószer (adsztringens), külsőleg fogínyecsetelésre, vérzéscsillapításra, fekélyekre, belsőleg vérhas, végbélhurut, aranyér ellen. Népi: ugyanez és epebajok. Tib.: vértisztító, görcsoldó, hasmenés, étvágytalanság, szívzavarok és bordafájás ellen (Gy).

123. Pterocarpus santalinus - vörös szantálfa (Leguminosae), vörös festéket és illóanyagokat tartalmazó indiai szent fa, a fehér szantálfával együtt vallási ceremóniáknál szerepel, összehúzó és tonizáló hatása miatt gyulladások, fejfájás, bélvérzés, epebajok gyógyszere. Nálunk orv. gyulladásgátlóként kísérleteztek vele. Népi: tapaszok, fogpor, füstölő, összehúzó tea. Tib.: mindhárom életnedv valamennyi betegsége ellen (Gy), "vér hevét gyógyítja" (H), görcsök, daganatok, idegbajok ellen (K), legendás mindenható szer (J).

124. Punica granatum - gránátalma (Punicaceae), alkaloidákat és cseranyagot tartalmazó díszcserje, ókortól mindenütt kedvelik, vérzéscsillapítóul, szívszerként és adsztringens emésztésrendezőként, olykor bélféreg ellen is, de pelletierin-tartalma miatt óvatosan, mert mérgező lehet. Ma orv. és népi használata egyaránt a szalagféreg kiűzésére szorítkozik. Tib.: máj-, emésztési és légzészavarok, gyomordaganat, szívdaganat, vesebaj, menstruációs zavar, phlegma és levegő hideg betegségei ellen (Gy), torokgyík és magas vérnyomás gyógyszere (K), gyomor- és bélbántalmakra (H), mindenható legendás gyógyszer (J).

125. Quisqualis indica - lián (Combretaceae), trópusi kúszónövény, féregűző hatását Kínában és Indiában régtől ismerik. Nálunk nem haszn. Tib.: szembajok, bőrbajok, krónikus láz, gennyedés, vérzések, szívbaj, lépbetegség, elmezavar, mindhárom életnedv káros működése ellen (Gy).

126. Rhamnus dahuricus - benge (Rhamnaceae), a nálunk és Kínában haszn. kutyabenge és társai antracénszármazékokat, glikozidokat, cser- és keserűanyagokat, enzimeket tartalmaznak, adsztringens és tonizáló hatásúak. Orv.: hashajtó. Népi: étvágyjavító, hashajtó, epe- és májtea, vizelethajtó, vértisztító. Tib.: szívbaj, elme- és idegzavar, fáradtság, lepra, köszvény, reuma ellen (Gy).

127. Rheum officinale - rebarbara (Polygonaceae), tibeti eredetű gyógynövény, a kínaiaknál állítólag már ötezer éve haszn. Antraglikozidot, cseranyagot, pektint, enzimeket, gyantát stb. tartalmaz. Perzsa közvetítéssel jutott a rómaiakhoz, Indiában csak később terjedt el, de akkor általánosan használt étvágyjavító és hashajtó lett. Orv.: emésztést szabályozó, enyhe hashajtó. Népi: gyomor, bél, máj betegségei, felfúvódás, aranyér s hasonlók. Tib.: hashajtó, vértisztító, köhögést szüntet, gennyet elöli, csontvelőt tisztít, sebet kiszárít, vérzés és vérpangás elleni szer (H).

128. Rhododendron arboreum - havasi rózsa (Ericaceae), magashegyi dísznövény, nálunk gyógyításra nem haszn. Tib.: hányás, hasmenés, nehézlégzés, aranyér, tüdőbetegség, daganatok ellen (Gy), magas vérnyomás, sárgaság, láz, gyomorpanaszok gyógyszere (K).

129. Ricinus communis - ricinus (Euphorbiaceae), olajos magvú díszcserje, kasztorolaj-tartalma miatt Castor-Alant néven is ismert. ókortól világszerte használatos mint hashajtó, antireumatikum, neuralgiás fájások gyógyszere, menstruáció-szabályozó stb. Ma orv.: hashajtó, haj- és bőrápolószer. Népi: hashajtó, asztma, reumatizmus, vízkór, bénulások, terhességi hányás, szemgyulladás ellenszere; frissen mérgező, ezért hánytatóként más mérgezések ellenszere. Tib.: hashajtó (H), daganat, hasvízkór, emésztési zavarok, phlegma betegségei ellen (Gy).

130. Rosa macrophylla - rózsa-féle (Rosaceae), olajban és csersavban gazdag dísznövény, illatszer- és likőrgyártásban fontos. Tonizáló és adsztringens (összehúzó) hatása miatt Perzsiában, Indiában és másutt néhány rózsafajtát étvágygerjesztő, szíverősítő, epefejlesztő gyógyszerként használnak. Orv.: újabban szívszerként kísérleteznek vele. Népi: bélhurut, gyomor- és bélvérzés, mandulagyulladás, fogínysorvadás kezelésére haszn., étvágygerjesztő, vizelethajtó, féregűző. A csipkebogyó C-vitamin-tartalmú tonizáló (erősítő). Tib.: epetisztító, szélhajtó, pneuma, vér és tüdő gyógyszere, spermaképző, székrekedést okoz (H).

131. Rubia cordifolia - buzér, pirosítófű (Rubiaceae), alizarin nevű festékanyagáért termelték, amíg a szintetikus vörös festék nem szorította ki. Keleten szemmelverés elleni mágikus szernek tartják, Indiában adsztringens hatásáért külsőleg gyulladásokra, fekélyekre, bőrbajokra alkalmazzák, az arabok belsőleg húgyúti zavaroknál, sárgaságnál, sőt bénulásoknál is. Nálunk orv. nem haszn. Népi: epehajtó, vesekőképződést hátráltatja, bélhurut, magas vérnyomás, húgyúti zavarok gyógyszere. Tib.: alhasi panaszok, lázas bél- és vesebaj ellen (GY).

132. Rubus arccicus - szeder (Rosaceae), cseranyagot, cukrot, savakat, C-vitamint tartalmazó gyümölcs. Orv.: ínjavító szörp. Népi: izzasztó, vizelet- és hashajtó, hűsítő, cukorbetegeknek diétás tea. Tib.: véres hasmenést csillapít, mérgek ellenszere (H).

133. Salvia officinalis - zsálya (Labiatae), glikozidákat, gyantát, illóolajat, keserűanyagot, nikotinsavamidot tartalmazó drogja állítólag pusztítja a tbc-baktériumot. Ókorban és középkorban kedvelt európai gyógynövény volt, egyes változatai Indiában gonorrhoea (kankó) ellen és szexuális serkentőként használatosak. Nálunk orv.: száj- és toroköblitö, teája izzadásgátló. Népi: vérzéscsillapító, vizelethajtó, emésztésrendező, húgyutak fertőtlenítője, külsőleg aranyér ellen. Tib.: vért szárítja, phlegma és erek meleg betegségeit szünteti (H).

134. Sambucus sibirica - bodza (Caprifoliaceae), glikozidot, nyálkát, cukrot, cseranyagot, gyantát, illóolajat stb. tartalmazó bogyójából bodzabor, festék és gyógyszer készül. Orv.: izzasztó, vizelethajtó, enyhe hashajtó. Népi: vér-, tüdő- és vesetisztító, bélmozgató tea, hűtő borogatás, vízhajtó, lázcsillapító, toroköblitő, légszomjcsillapító, üdítő ital. Tib.: pneuma hevét hűti (H), phlegma és levegő betegségei, vérnyomás rendellenességei ellen (Gy).

135. Santalum album - fehér szantálfa (Santalaceae), illóolaj, gyanta és cseranyag tartalmú fűszerfa. Ősi gyógyszer és vallási ceremóniák eszköze, keserű, hűtőés adsztringens hatásáért Indiában minden lázas betegségre, gyulladásra, fájdalomra, epepanaszra stb. alkalmazzák. Orv.: kankó ellen próbálkoztak vele, állítólagos baktériumölő hatása miatt. Népi: olaját hörghurut és más idült nyálkahártyaizgalmak ellen használják. Tib.: tüdő hevét csillapítja (H), szívnyugtató, fertőző bajokat megelőzi, lázcsillapító, mindhárom életnedv betegségeinek egyik legfőbb ellenszere (Gy), idegzavarok, görcsök és kolera ellen hatásos (K), legendás gyógyszer (J).

136. Saussurea alata

137. Saussurea salicifolia - gyopár-féle (Compositae), nálunk orv. és népi: nem haszn. Tib.: fertőző bajok megelőzésére, idült lázas bajokra, mérgezés ellen, bőrbajokra (Gy).

138. Scopolia praealta - csüngő belénd, farkasbogyó (Solanaceae). A nálunk haszn. Scop. carniolica hioszciamint, atropint, szkopolamint, kolint, betaint stb. tartalmaz, ennek megfelelően értékes gyógyszer és súlyos méreg. A szkopolamin orv. alkalmazása: nyugtató, altató, kábító, fájdalomcsillapító, népi: ősi bájital, boszorkánykenőcs, magzatelhajtó, termékenységet fokozó és erotizáló ("matraguna" = mandragóra), homoeopatikus szer. Ha a Tib. változat is szkopolamint tartalmaz, meglepő az egyetlen - hatástalan - indikációja: szifilisz (K).

139. Scutellaria baicalensis - csukóka (Labiatae), nálunk nem haszn. Tib.: vértisztító, lázas betegségek, magas vérnyomás, mindhárom életnedv valamennyi betegsége ellen (Gy).

140. Senecio brylovii

141. Senecio sagittatus - aggófű (Compositae), alkaloidákat, rutint és C-vitamint tartalmaz, a senecionin alkaloida májméreg. Orv.: a gyógyszeripar vérnyomáscsökkentő, vérzéscsillapító, fájdalomenyhítő szereket állít elő belőle, népi felhasználása ugyanez, de a májmérgezés veszélye miatt csak külsőleg javallt aranyér és fogínyvérzés ecsetelésére. Tib.: sebgyógyító, vérzéscsillapító, mérgezést gyógyít, belső vérzést is csillapít (H), seb- és szemkezelésre (B), mindhárom életnedv betegségeire (Gy).

142. Sesamum indicum - szezám (Pedaliaceae), magva szezámolajat, proteineket, vitaminokat tartalmaz. Nálunk étolaj és kenőcsalkatrész, a hindu mitológiában a halhatatlanság jelképe, vallási és babonás ceremóniák eszköze, magvát erősítőnek, vízhajtónak, tejszaporítónak tartják, emésztés rendezésére, aranyér, fekélyek, vérhas és húgyúti panaszok kezelésére haszn. Nálunk orv.: nem haszn. Tib.: az öt belső szervet hevíti, vért hűti, hallást és látást élesíti, méregtelenít, hasmenést szüntet, olaja fekélyt gyógyít, méhet mozgékonnyá tesz (H).

143. Solanum jacquinii - burgonya-féle (Solanaceae), nálunk nem ismert, Indiában összehúzó, vizelethajtó, emésztést rendező, féregűző, köhögés, asztma és szívzavarok ellen is haszn. Tib.: magas vérnyomás, láz, meghűlés, influenza gyógyszere (K).
Soma - lásd Ephedra

144. Sophora flavescens - gyöngyakác-féle (Leguminosae), trópusi cserje, nálunk díszcserje, hashajtó kathartin tartalma miatt Keleten gyógyszer. Tib.: magas vérnyomás, láz, meghűlés, influenza (K), mindhárom életnedv betegségei ellen (GY).

145. Stellaria dichotomal

146. Stellaria palustris - csillaghúrok, szegfű-féle (Cariophyllaceae), szaponint, illóolajokat és sókat tart. Orv.: nem haszn. Népi: vese- és epeműködést serkentő, kőoldó tea. Tib.: légzési zavar, hátfájás, tüdőláz, mindhárom életnedv betegségei ellen (GY).

147. Sterculia alata - bűzfa (Sterculiaceae), kellemetlen szagú trópusi fa, olajos magvát több célra használják, Kínában izzasztó, vizelethajtó és reumaellenes gyógyszer. Nálunk nem haszn. Tib.: szívláz, elmezavar, májbaj, idegesség, süketség és némaság ellen (Gy).

148. Strychnos nux-vomica - ebvész (Loganiaceae), magva keserű, gyorsan ható idegméreg, az indiánok nyílmérge. Indiában vérhas és lázas hasmenések ellen adták, az arabok külsőleg bőrbajokra. Európában csak a 16. századtól használják, kezdetben vadállatok mérgezésére. Orv.: a központi idegrendszert előbb izgatja, majd bénítja. Kis adagban erősítő, étvágygerjesztő. Népi: nem haszn. Tib.: "meleg gyomorbajok" ellen (B), parazitaölő, gyomor lázát gyógyítja, kis sebeket összehúzza (H).

149. Styrax benzoin - sztóraxfa, benzoéfa (Styracaceae), megvágva balzsamot izzad (benzoégyanta), amit újabban a Liquidambar orientaléból nyernek. Orv.: bőrgyógyászati kenőcsök anyaga, rühellenes szer. Tib.: szibériai lázat és gyomorgörcsöt gyógyítja, helyi varázsdémonok okozta betegségek ellenszere (H).

150. Swertia chirata - likagyán, chiretta (Gentianaceae), Indiában ősidőtől haszn. gyógyító cserje: hashajtó, féregirtó, lázcsillapító, a három életnedv ellenszere. Orv.: keserű erősítőszer, tüdőasztma gyógyszere. Tib.: görcsoldó, gyulladások és bőrfarkas ellenszere (K).

151. Taraxacum officinale -gyermekláncfű (Compositae), keserűanyagot, illóolajat, szaponint, cseranyagot, vitaminokat tartalmaz. Indiában májbetegségekre, bélzavarokra adják. Orv.: étvágygerjesztő, vizelet- és epehajtó késerő teák része. Népi: ugyanez, sárgaság, aranyér, ekcéma ellen is. Tib.: lázcsillapító, izzasztó, gyomorerősítő, vérnyugtató (H).

152. Terminalia belerica

153. Terminalia chebula - mirobalán (Combretaeeae), trópusi fa v. cserje, olaj- és cseranyagú maggal, festék és cserzőszer készül belőle. Japánban es Indiában régi, tisztelt gyógyszer: hashajtó, gyomor- és bélrendező, összehúzó, az életnedvek általános rendezője. Nálunk nem haszn. Tib.: arura néven fontos szer szembajok, ideg- és elmezavarok, szív, tüdő, lép, belek betegségei ellen, krónikus lázra, köszvényre, húgyúti panaszokra, ízületi panaszokra, mindenfajta fájdalom ellen, mindhárom életnedv betegségeinek egyik legfőbb gyógyszere (Gy), láz, magas vérnyomás, szifilisz, meghűlés, influenza ellenszere (K).

154. Thea japonica camellia - japán kamilla (Theaceae), koffein, teobromin, cseranyag, illóolaj, keserűanyag-tartalmú kedvélt ital. A nálunk használatos kamilla (Matricaria chamomilla) orv. és népi gyakorlatban gyulladáscsökkentő borogatás, toroköblitő, szemvíz, gyomor-bél görcsoldó, női bajok háziszere. Tib.: sebgyógyító, vértisztító, gennyszárító (H).

155. Tribulus terrestris - földi királydinnye (Zygophyllaceae), Indiában vizelethajtó, összehúzó, erősítő, afrodiziákum, kankó és húgyúti zavarok gyógyszere. Nálunk nem haszn. Tib.: mályvával és rákhússal egybefőzve a húgyutak gyógyszere (Gy).

156. Triglochin maritima - kígyófű (Juncaginaceae), szikes földben termő virág, nálunk nem haszn. Tib.: tüdő betegségei, krónikus láz ellen (Gy).
Uva ursi - lásd Arctostaphylos

157. Valeriana officinalis - macskagyökér (Valerianaceae), valeriánsav mellett keményítőt, csersavat, gyantát, illóolajat stb. tartalmaz. Ősidők óta világszerte nyugtatóként használják orv. és népi készítményekben. Tib.: lép betegségeinek gyógyszere (Gy).

158. Vincetoxicum sibirica - szibériai méreggyilok (Antitoxicum), vadpaprika (Asclepiadaceae), hánytató és hashajtó vincetoxitin és asklepiadin tartalma miatt a mérgezések régi ellenszere. Orv.: nem haszn. Népi: kígyómarás és más mérgezés ellen, hánytató, hashajtó, izzasztó, vízhajtó. Tib.: lázas vese- és bélbajok ellen (Gy).

159. Vitis vinifera - borszőlő (Vitaceae), élénkítő, részegítő ital, ókortól ismert. Orv.: értágító, központi idegrendszer izgatója, vérnyomásemelő, étvágygerjesztő, erősítő. Népz: fűszerezett bor és borpárlat (Aqua vitae), forralt bor hűlésnél, köhögés ellen, ideggyengeségnél, lábadozó betegeknek. Tib.: köhögést gyógyít, "forróságtól megtisztít" (H), tüdő- és szívláz gyógyszere (Gy).

160. Zingiber officinale - gyömbér (Zingiberaceae), illóolaj, gyanta, keményítő, cukor stb. tartalmú fűszer, likőralkatrész. Kínában enyhe orvosszer, Indiában ősi mindenható gyógyszer, a görögök óta Európában is közkedvelt. Orv.: étvágykeltő, ízesítő, gyomorerősítő, vérbőséget okoz. Népi: ugyanez, szájvíz, fogtinktúra. Tib.: étvágykeltő, gyomorerősítő, puffadásellenes, terhességi hányás, szívgyöngeség és köhögés ellenszere (H), elme- és idegzavarok, daganatok, hasvízkór, menstruációs zavarok, csont- és ízületi fájdalom, vesebaj, levegő és phlegma betegségei (Gy), magas vérnyomás és diftéria ellen (K).