« http://haiku.hu, a Terebess Online http://terebess.hu különlapja

 

Paul Valéry (1871-1945)
prózaverseiből
Zirkuli Péter fordításai

 

A tenger

A tenger, számomra, orr nyílása és tüdő, tér, hullámok
felívelése, légi ital, nagyság, tüskés, óriás illat,
szellősen illatozó hatalmas fa.
Felborzolt levegő.

 

A nap

A nap megolvad s válik cseppfolyóssá, ráomlik a
dómokra és cserepekre, bőséges tetők csodás mocsarában,
bőséges mocsarában a csodás tetőzeteknek.

 

A test fáján

A test fáján énekel a legkisebb szellemi
madár.

 

Mint az idő

Mint az idő kis hiba csupán az örök tömbön, miként
a mindenség is buborék csupán a tér általános
tisztaságában.
A mindenség madár csupán a kiterjedésben.

 

A mindenség

A mindenség átölelő gesztus csupán, s ezen a
gesztuson belül - valamennyi csillag.

 

Teljes Költemény

Meztelen az ég. A füst lebeg. A fal ragyog.
Ó, menyire szeretnék világosan gondolkodni.

 

Olyan könnyű

Olyan könnyű tavasz, hogy hinném,
túlélője vagyok magamnak.

 

Ahogy nézem

Ahogy nézem - a tengert - a falat - mondatot látok,
táncot, kört. Ahogy nézem az eget, a nagy, meztelen
ég szélesre vonja minden izmomat. Egész testemmel
nézem.

 

CLI Zsoltár

Igaz gondolat elveszejtett
Igazság tévútra vitt...

 

A zene

A zene, amelyik bennem van.
A zene, amelyik ott van a csendben, lehetőségként.
érkezzék hát számomra meglepetésül.

 

A dolgok

A dolgok a maguk módján beszélnek hozzánk - Néha
énekelnek.

 

Költemény

Ismerem a lélek édes részeit, s hogy hol szereti,
hogy megérintsük, amint testünk leginkább érzékeny
részei közül a legérzékenyebb helyeket.