« http://haiku.hu, a Terebess Online http://terebess.hu különlapja

 

Dana-Maria Onica (1960-)
[Írói álnév: Ana Cadarin]
Románia
haikui

Gergely László fordításai


feldobott pénze
pörgés közben elkapja még
a nap utolsó sugarát

nem süt a hold
hol itt hol ott
macska szeme villan

semmi kenyerünk -
én üres szeneslapát
zord tél markában

a laza kőfal
minden rését betömi
a tavaszi szél

- egyedül
nedves ingujj a párnám -
tél első zápora

próbálod eltakarni
arcodon a pírt…
megjött a hó is

hogyan remeg
egy hegedűhúr?
tavasz szele...

hallom
a lépteit… csak ne a
virágaimon

Keze…
a szívemen -
súlya hópehelynyi

nyári hajnal -
rúzzsal írt búcsú
a tükrön

- nézi lyukából
kibújt gombomat…
fahasáb lángja

gyakorlott kertész… és mégis
vérzik
rózsája tövisétől

sekély vizecske…
eltűnt az is egy forró
nyárnap végére

holdtalan éjjel -
csókonként a hosszú út
két válla között

borzongós este -
ugyanabba az almába harapunk
s ezen ok nélkül mosolygunk

úgy nézek rá
mint tovatűnő idegenre…
ez a legfagyosabb reggel!

megfagyott harmatcseppek
lepedők közt
a gyöngyei

őszibarackot
kóstolgatok… keressek
ürügyet büntetésre?

szitáló eső -
fekete fátyla mögött
még érinthetetlen

agyagbabák -
két kezeddel engem
mintázol

folyónyi olvadt hó -
sehol sincs híd
közted és köztem

a fél alma
után egy egész…
én

gondolataimra
távoli házból szamiszen válaszol…
sötét a téli éj

megérintem a
testedlátta homokot -
nyár az őszben

együtt ketten
a fürdőköpenyében -
iker lepkebáb…

virágzó jázmin -
idegen nő illata
a bőrödön

álmom hervadt levelei -
csak mosolyod szeretném látni
semmi többet…

mint lepke röpte
olyan csendes, úgy száll le
inged a földre

amit csak mi hallunk
arra a zenére táncolunk a parton…
a homok még meleg

ez az emlék
melegít majd téli napokon -
ez a mosolyod

ez a téli éjjel
alváshoz túl rövid…
cinkos mosolyok

simogatásától
még a tövis is kivirágzik -
ha eljön az ideje…

édes a bor -
leveszi a pulóverét
és mosolyog

szemének
kékje -
téli ég

az ősz hangjai -
lesznek halkan haló levelek
s lesznek akik küzdenek

hegyi zöld mezők -
újabb nyár vonul végig
a fennsíkokon

pillekönnyű hó
a kőhercegnő orra
rizsporos

zajlik a folyó
fűzek árnyéka sodródik vele
napkeltétől napnyugtáig

koratavasz
minden jégcsapban egy-egy
olvadó napsugár

saját képére
formál minden fenyőt
a téli szél

lopott almák -
még egy ugyanolyan szagú
kis tolvaj

legjobb ruhám
és új frizura -
online randevú

halk szomorúság - a cselló hangja majdnem az enyém

hallgatja hogyan fütyül a szél… zongorahangoló