山頭火の俳句集
Santōka’s Haiku in Hungarian Translation
A Terebess Online különlapja
種田 山頭火 (Taneda Santōka, 1882-1940)
hóra
hulló
hó
Taneda
Szantóka 441 szabadhaikuja
Terebess Gábor fordításaival
A verseket a japán olvasat kezdő szavai
szerint szedtük ábécérendbe.
Az eredeti japán szöveg hozzáadása és az átírás ellenőrzése még
folyamatban.
utat
nem jártam
bort se ittam
haikut se írtam
- pocsék egy nap
あぶらむしおまへのひげものびてゐる
aburamushi omae no hige mo nobite iru
csápod
csótány
szakasztott
a
bajszom
agattari
sagattari onaji kotoba kurikaeshite nagai nagai hi
(lifteslány)
felfele
lefele
ugyanazt
mondja
nap
mint
nap
akai
shito shite itsu made tabi o tsuzukeru koto ka
vért
vizelek
meddig
tart
elfolyni
akatsuki
no yu ga watakushi hitori atatamete kuru
virrad
hévíz
hevíti
magányom
明けてくる鎌をとぐ
akete kuru kama o togu
hajnal
hasad
sarlót
fenek
aki
atsui teppatsu de okome ga ippai
őszi
hév
koldustálam
megtelt
rizzsel
aki kaze
aruite mo aruite mo
őszi
széllel
jártam
mindig
jártam
mindig
秋風の腹立ててゐるかまきりで
akikaze no hara tatete iru kamakiri de
őszi
széltől
morcos
az
ájtatos
manó
秋風の石を拾ふ
akikaze no ishi o hirou
őszi
szélroham
felkapok
egy
követ
秋もをはりの蠅となりはひあるく
aki mo owari no hae to nari haiaruku
őszvégi
légy
hanyatt
kalimpál
aki
no yo ya inu kara morattari neko ni ataetari
őszéjszaka
kutyától
veszem
macskának
viszem
秋となつた雑草にすわる
aki to natta zassō ni suwaru
őszbe
csavarodott
gizgazban
tanyázom
aki
wa ichihayaku yama no haze o some
piroslik
már
az
ősz
hegyi
szumák
levelén
秋空ただよふ雲の一人となる
aki-zora tadayou kumo no hitori to naru
őszi
égről
elfutó
felhők
árvulunk
雨だれの音も年とつた
amadare no oto mo toshi totta
esőcsepp
kopog
eljár
felettünk
az
idő
天の川ま夜中の酔ひどれは踊る
ama no kawa mayonaka no yoidore wa
odoru
égi
folyó
alatt
éjhosszat
részeg
duhaj
ropja
雨ふるふるさとははだしであるく
ame furu furusato wa
hadashi de aruku
esik
az
eső
mezítláb
járok
szülőfalumban
ame no
nikai no onna no hitori kuchibue o fuku
esik
emeleten
magának
füttyög
egy
nő
雨をためてバケツ一杯の今日は事足る
ame o tamete baketsu
ippai no kyō wa kototaru
egy
dézsa
esővíz
megteszi
mára
あなたを待つてゐる火のよう燃える
anata o matte iru hi no yō moeru
lobog
a
láng
várlak
あの雲がおとした雨にぬれてゐる
ano kumo ga otoshita ame ni nurete iru
az
a
felhő
áztatott
el
anshu wa
orusu no mokugyo o tataku
nincs
otthon
a
remete
megütöm
fadobját
あらしのあとのしづけさの蝿で
arashi no ato no shizukesa no hae de
vihar
utáni
csendben
felzsong
egy
légy
あるだけの酒を食べ風を聞き
aru dake
no sake o tabe kaze o kiki
kiittam
a
rizsbort
szélzúgást
hallgatok
あるがまま雑草として芽をふく
aru ga mama zassō to shite me o fuku
kelnek
a
gyomok
amilyenek
あるひは乞ふことをやめ山を観てゐる
aruiwa kou koto o
yame yama o mite iru
ha
majd
nem
koldulok
hegyet
bámulok
あるけばかつこういそげばかつこう
arukeba kakkou isogeba kakkuu
ballagok
megszól
a
kakukk
loholok
megszól
a
kakukk
あるけば草の実すわれば草の実
arukeba kusa no mi suwareba kusa no mi
mentemben
is
magzik
a
gaz
ültömben
is
magzik
a
gaz
aruku
hoka nai aki no ame furitsunoru
mennem
kell
rázendít
az
őszi
eső
asagiri no
akai posuto ga tatte iru
reggeli
ködben
vörös
postaláda
várakozik
朝露しつとり行きたい方へ行く
asatsuyu shittori
ikitai hōe yuku
fel
is
út
harmatos
reggel
le
is
út
asa wa
yoi kana ochita ha mo ochinu ha mo
szép
reggelek
esett
levéllel
esendő
levéllel
朝燒雨ふる大根まかう
asayake ame furu daikon makō
pirkad
szemerkélő
esőben
retket
vetek
朝焼のうつくしさおわかれする
asayake no utsukushisa owakare suru
szép
a
napkelte
elköszönök
朝焼夕焼食べるものがない
asa-yake yū-yake
taberu mono ga nai
vöröslő
napkelte
vöröslő
napnyugta
melyik
lakat
jól
asayu
noyoroshisa mokumoku to shite jumban o matsu
csendben
álljuk
végig
a
sort
friss-vizű
fürdőért
reggel
ashioto
ga kite sono mama shimatta ochiba
közeledő
léptek
lombhullás
most
távolodnak
asu mo
atatakō arukaseru hoshi ga dete iru
holnap
meleg
lesz
jó
gyaloglást
ígér
a
csillagos
ég
asu wa ganjitsu no tsume demo kirō
ma
reggel
már
újévi
körmöt
vágok
asu wa
kaerō sakura chiru chitte kuru
holnap
indulok
peregj
peregj
cseresznye
szirom
asu wa
kuru to iu ame no fuki o nite oku
ugye
eljössz
holnap
eső
ázott
acsalaput
főzök
atarashii
hōe ippai no hi ga atatakai
új
csuhám
csupa
napfény
csupa
napmeleg
ate mo
naku fumiaruku kusa wa mina karetari
fonnyadt
fűben
céltalan
kószálok
ato ni
nari saki ni nari ohenrosan no tarekare
előttem
mögöttem
zarándok
temérdek
あざみあざやかなあさのあめあがり
azami azayaka na asa no ame agari
eső
után
frissen
fénylik
a
bogáncs
びつしより濡れて代掻く馬は叱られてばかり
bisshori nurete shiro-kaku uma wa shikararete bakari
igásló
minek
ázott
meg
mindig
csak
szidják
biwa no utsukushisa kanojo wa warawanai
oly
szép
naspolya
noha
nem
mosolyog
bochi o tonari ni yoi haru ga kita
temetőre
szépséges
tavasz
köszöntött
ぼろ着て着ぶくれておめでたい顔で
boro kite kibukurete omedetai kao de
rongyaim
közül
újévi
üdvözlet
kelekótya
képem
boro kite suzushii hitori ga aruku
rongyokban
hidegben
enmagamban
tipródok
boro utte sake kōte samishiku mo aru ka
rongyaim
rizsborra
cseréltem
de
magányom
megmaradt
ぶらさがつてゐる烏瓜は二つ
burasagatteiru karasu-uri ha futatsu
indán
ingázik
két
kígyóuborka
茶の木にかこまれそこはかとないくらし
cha no ki ni kakomarete soko-haka to nai kurashi
teacserjék
kerítik
körbe
szürke
napjaim
chichi ni
yōnita koe ga dete kuru tabi wa kanashii
apám
hangján
szólt
valaki
mélabús
útravaló
ちんぽこもおそそも湯いてあふれる湯
chimpoko mo ososo mo
waite afureru yu
(közös közfürdő)
pöcs
és
picsa
együtt
fő
túlcsordul
a
fürdő
てふてふひらひらいらかをこえた
chōchō
hirahira iraka o koeta
templom
ormát
pillangó
röpködi
fölül
てふてふちらちら風に乗つた来た
chōchō (tefu-tefu) chira-chira kaze ni notta kita
pillangó
száll
szelek
szárnyán
daichi
hiebie to shite netsu no aru karada o makasu
fagyott
föld
lázasan
hozzásimulok
daishō
mo watakushi mo inu mo shiguretsutsu
termetes
kámforfa
jómagam
kiskutya
rendre
elázunk
だまつてあそぶ鳥の一羽が花のなか
damatte asubu tori no ichiwa ga hana no naka
virágok
közt
néma
csöndben
egyke
madár
játszik
だまつて今日の草鞋穿く
damatte kyō no waraji haku
szalmabocskort
kötök
mára
szavam
sincs
dandan
nite kuru kuse no chichi wa mō inai
elsajátítom
lassan
holt
apám
rossz
szokásait
誰か来さうな空が曇つてゐる枇杷の花
dare ka kisou na sora ga kumotteiru biwa no hana
érzem
jön
valaki
boruló
ég
nyíló
naspolya
誰も来ないとうがらし赤うなる
dare mo konai tōgarashi akō naru
senki
sem
jött
hiába
piroslik
a
zöldpaprika
dare ni
mo awanai michi ga dekoboko
madár
se
jár
göröngyös
út
doko ka
de atama no naka de karasu ga naku
agyamban
varjukárogás
zakatol
valahol
どこからともなく雲が出て来て秋の雲
dokokara tomonaku kumo ga detekite aki no kumo
semmiből
gomolyog
elő
őszi
felhő
どこにも水がない枯田汗してはたらく
doko ni mo mizu ga nai kareta ase shite hataraku
víz
sehol
száraz
rizsföldön
paraszt
verejtéke
patakzik
donata ka
kakete kudasatta mushiro atatakashi
szalmagyékényt
dobtak
rám
meleg
どうしようもないわたしが歩いてゐる
dō shiyō mo
nai watashi ga aruite iru
nincs
más
talpalok
tovább
どうすることもできない矛盾を風ふく
dō suru koto mo dekinai mujun o kaze fuku
mitévő
legyek
kétségeim
fölött
elsiklik
a
szél
枝をさしのべてゐる冬木
eda o sashinobete iru fuyuki
kopár
fa
ágait
nyújtja
(Szantóka saját ecsetírása haikujával)
enten hateshinaki kaze fuku
hétágra
éget
a
nap
fúj
a
szél
炎天のはてもなく蟻の行列
enten no hate mo naku ari no gyo-retsu
égető
ég
alatt
hangyák
végtelen
menete
enten no reeru massugu
tűző
nap
elől
sín
fut
egyenest
előre
炎天をいただいて乞ひ歩く
enten o itadaite koi aruku
perzsel
az
ég
fogadd
ki
kéregetsz
更けると涼しい月がビルの間から
fukeru to suzushii
tsuki ga biru no aida kara
házak
közé
hűs
hold
kel
fel
fukete bakuchi utsu koe
hangzavar
késő
esti
órán
szerencsejáték
ふくろうはふくろうでわたしはわたしでねむれない
fukurō wa
fukurō de watashi wa watashi denemurenai
bagoly
bagolymód
magam
magammód
nem
alhatunk
踏みわける萩よすすきよ
fumiwakeru hagi yo susuki yo
bokorhere
elefántfű
átgyaloglok
rajtatok
fumumai to shita sono kani wa katawa da
nem
taposok
rá
a
rákra
nyomorék
furikaeranai michi o isogu
utam
sietős
vissza
se
fordulok
furikaeru tsubaki ga akai
kamélia
hátranézek
hátha
színpiros
風鈴の鳴るさへ死のしのびよる
fūrin
no naru sae shi no shinobiyoru
szélharang
szól
settenkedik
a
halál
降るままぬれるままで歩く
furu mama nureru mama de aruku
ha
esik
akkor
ázottan
megyek
furu mo yokarō ame ga furu
oly
mindegy
ha
esik
hadd
essen
furusato no kotoba no naka ni suwaru
falumtájt
tájszavak
közé
ülök
ふるさとの水をのみ水をあび
furusato no mizu o nomi mizu o abi
falum
vizét
inni
benne
fürödni
furusato wa atsukurushii haka dake wa nokotte iru
nem
tikkasztja
hőség
falum
sírköveit
ふるさとはみかんのはなのにおふとき
furusato wa mikan no hana no niou toki
narancsvirág
illata
mint
otthon
falumban
ふるさとは遠くして木の芽
furusato wa tōku shite ki-no-me
falumtól
távol
már
fakadnak
a
rügyek
futatabi koko de shiraga o soru
megint
borotva
alatt
deres
borostám
futo mezametara namida koborete ita
felriadtam
eleredt
a
könnyem
futon fūwari furusato no yume
puha
párnán
alszom
álmomban
otthon
vagyok
futon nagaku yoru mo nagaku nesete itadaite
ez
hosszú
paplan
hosszú
éj
álmom
mély
futo yoizame no kao go aru baketsu no mizu
egy
vödör
víz
kapásból
megmutatja
másnapos
arcom
gohan ga atte hon ga atte soshite tabako mo atte
rizsem
van
könyvem
van
dohányom
is
van
hadaka de hanashi ga hazumimasu
(közfürdőben)
levetkőzve
felélénkül
a
társalgás
蝿を打ち蚊を打ち我を打ち
hae o uchi ka o uchi ware o uchi
legyet
csapok
szúnyogot
csapok
agyoncsapom
magam
萩がすすきがけふのみち
hagi ga susuki ga kyou no michi
bokorhere
burján
mutatja
ma
utam
haku hodo ni chiru hodo ni aki fukaku
seprés
lombhullás
seprés
lombhullás
ősz
utolja
hara ippai mizu nonde kite neru
vízzel
teli
gyomrom
könnyű
álmot
ígér
春風の鉢の子一つ
harukaze no hachinoko hitotsu
tavaszi
szél
nem
fújja
el
kolduscsészém
harukaze no nara no ha no sukkari ochita
tölgy
levelét
mind
egy
szálig
tavaszi
szél
tarolja
le
春の山からころころ石ころ
haru no yama kara korokoro ishikoro
tavaszi
hegyből
meglazult
kövek
potyognak
春の雪ふる女はまことうつくしい
haru no yuki furu onna wa makoto utsukushii
tavaszi
hótól
megszépültek
a
nők
haru wa utsuro na ibukuro o mochiaruku
tavasz
üres
hassal
barangolok
haru wa yuku hachi no ko motte doko made mo
kitavaszodott
kolduscsészém
hordom
mindhalálig
hate mo nai tabi de ase kusai koto
utam
mindvégig
izzadságszagú
hebi ga hinata ni mōana e haire
napozó
kígyó
hess
vissza
lyukadba
へそが汗ためてゐる
heso ga ase tamete iru
gyűlik
a
verejték
köldöklikamba
hi ga nagai ie kara ie e rusu bakari
naphosszat
házról
házra
koldulok
sehol
senki
hinata e tsukue o nagai nagai tegami o kaku
asztalomra
süt
a
nap
levelet
írok
jó
hosszút
hinata mabushiku meshi bakari no meshi o
főtt
rizsem
fehéren
ragyog
ひらひら蝶はうたへない
hirahira chō wa utaenai
repdes
a
pillangó
de
dalolni
nem
dalol
昼もしづかな蝿が蠅たたきを知つてゐる
hiru mo
shizukana hae ga haetataki o shitteiru
csendes
délidő
légycsapóm
kitanulták
már
a
legyek
昼寝さめてどちらを見ても山
hirune samete dochira o mite mo yama
arra
riadok
bekerítettek
a
hegyek
hiru shizuka na yakinasu no yaketa nioi
déli
csend
és
nyugalom
lesült
padlizsán
szaga
ひさびさもどれば筍によきによき
hisabisa modoreba takenoko nyoki-nyoki
régen
voltam
itthon
bambuszrügy
hajt
lépten-nyomon
hito ga ite shigureru kaki o moide ita
egy
senkiházi
hurmát
szakajt
az
esőben
hitokire no kumo mo nai sora
no sabishisa masaru
felhő
foszlány
sincs
mily
magányos
ég
hito ni awanakunarite
yori yama no tefutefu
hegyi
ösvény
csak
lepkék
lakják
人を見送りひとりでかへるぬかるみ
hito o miokuri hitori de kaeru nukarumi
elkísértelek
vissza
egyedül
dagasztom
a
sarat
hitori atatamatte hitori de neru
(kedvenc hévizem)
egyedül
fürödni
egyedül
aludni
ひとりで蚊にくはれてゐる
hitori de ka ni kuwarete iru
szúnyogetten
vagyok
egyedül
ひとりひっそり竹の子竹になる
hitori hissori takenoko take ni naru
bambuszrügy
szép
csöndben
magától
náddá
érik
ひとりきいてゐてきつつき
hitori kiite iru kitsu-tsuki
harkály
kopácsol
egyedül
nekem
hitori nite hitori taberu ozōni
újévi
levesem
magam
főzöm
magam
eszem
ひとりの火をつくる
hitori no hi o tsukuru
tüzet
gyújtok
egy
személyre
hitori oreba haetorigami no hae ga naku
magam
maradtam
légypapírról
rámdöng
egy
légy
hitori sumeba aoao o shite kusa
magányos
embernek
zöldebb
a
fű
zöldebb
ひとりたがやせばうたふなり
hitori tagayaseba utau nari
magam
kapálgatok
dalolok
hozzá
hitori yama koete mata yama
hegyet
hágok
egyedül
újabb
hegyet
日ざかり泣いても笑うても一人
hizakari naite mo warōte mo hitori
kánikula
jót
sírok
jót
nevetek
magamon
日ざかり落ちる葉のいちまい
hizakari ochiru ha no ichimai
kánikula
egy
csak
egy
levél
hull
(Szantóka saját ecsetírása haikujával)
ほろほろ酔うて木の葉ふる
horo-horo yōte ko no ha furu
kapatos
kissé
hulló
falevél
ほうたるこいこいふるさとにきた
hōtaru koi koi furusato ni kita
faluszerte
szentjánosbogarak
hazajöttem
ほととぎすあすはあの山こえて行かう
hototogisu asu wa ano yama koete yukō
kakukk
holnap
hegyet
hágok
hotto tsuki ga aru Tōkyō ni kite iru
végre
valahára
Tokióba
értem
a
holddal
法衣こんなにやぶれて草の実
hōe konna niyaburete kusa no mi
nyűtt
csuhámon
gyommag
vetés
へうへうとして水を味ふ
hyōhyō to shite mizu o ajiwau
csatangolok
hűs
vizeket
kortyolgatok
ひよいと穴からとかげかよ
hyoito ana kara tokage ka yo
gyorshirtelen
likból
egy
gyík
いちにち物いはず波音
ichinichi mono iwazu nami oto
hullám
folyton
morajlik
de
nem
mond
semmit
いちにち物いはずねむれない月夜となる
ichinichi mono iwazu nemurenai tsukiyo to naru
nappal
hallgatok
holdas
éjjel
nem
alhatok
ichi-nichi mono iwazu umi ni mukaeba shio michite
kinu
napközben
szótlanul
néztem
a
tengert
elönt
a
dagály
ichinichi ware to waga ashi-oto o kikitsutsu ayumu
reggeltől
estig
lépteim
zajában
gyalogolok
一羽来て啼かない鳥である
ichi wa kite nakanai tori de aru
egy
szál
madár
száll
az
se
énekel
生き残る蠅が私をおぼえている
ikinokoru hae ga watashi o oboete iru
őszi
légy
aki
megvan
már
ismer
生き残つたからだ掻いてゐる
iki nokotta karada kaite iru
még
él
a
test
lehet
vakarni
ippai yaritai yūyake-zora
rámesteledett
ihatnékom
támadt
ishi o
makura ni kumo no yuku e o
vánkosom
kő
de
fellegekben
járok
ishi ni tombo wa mahiru no yume miru
szitakötő
sziklán
alussza
déli
álmát
ishi o makura ni shite shinjitsu nete iru kojiki
kőpárnán
alussza
igazak
álmát
derék
koldus
いつまで旅することの爪をきる
itsu made tabi suru koto no tsume o kiru
vándorlás
életfogytig
lábkörmöt
vágok
いつも一人で赤とんぼ
itsumo hitori de aka tombo
örökkön
gazdátlan
piros
szitakötők
いつもつながれてほえるほかない犬です
itsumo
tsunagarete hoeru hoka nai inu desu
leláncolt
kutya
csahossá
válik
岩かげまさしく水が湧いてゐる
iwakage masashiku mizu ga waite iru
szikla
árnyékán
biztos
fakad
forrás
jidōsha ni hikaren to shite samui samui michi
hajszál
híján
elgázoltak
hideg
az
út
hideg
jukushi no amasa mo obasan no omokage
hurma
édes
íze
nagyanyámat
idézi
kaeri wa hitori no tsuki ga aru ippon michi
vissza
egyedül
megyek
egyemberes
a
hold
kaeru osanaku aoi ha no mannaka ni
zöld
levél
kellős
közepén
kisbéka
影もはつきりと若葉
kage mo hakkiri to wakaba
árnyéka
teszi
a
zsenge
levelet
kakashi mo gatchiri Hinomaru futte iru
madárijesztő
bátran
lengeti
nemzeti
lobogónkat
kanashii tegami o posuto ni otosu oto no yūyami
szürkületkor
levél
koppan
postaládámba
de
kedvem
szegi
karari to hareta asa no waraji mo shikkuri
derült
reggel
útibocskorom
még
kitart
鴉啼いてわたしも一人
karasu naite watashi mo hitori
varjú
károg
de
magányos
én
vagyok
karasu tonde yuku mizu o
watarō
én
átgázolom
a
varjú
átrepüli
kare eda pokipoki omou koto naku
száraz
ágat
tördelek
fogalmam
sincs
miért
枯木に鴉がお正月もすみました
kareki ni karasu ga oshōgatsu
mo sumimashita
lelombozódott
fán
varjú
elmúlt
az
újév
涸れきった川を渡る
karekitta kawa o wataru
patakmedren
gázolok
át
csontszáraz
枯れて濡れて草のうつくしさ朝
karete nurete kusa no utsukushisa asa
kókadt
gaz
harmatos
szépsége
reggel
kareki wa tabi o kawakashite iru
tar
fa
szárítja
vászonzoknim
kareyama nomu hodo no
mizu wa arite
lombjavesztett
hegy
szomjoltó
vizet
ad
枯れゆく草のうつくしさにすわる
kare yuku kusa no utsukushisa ni suwaru
gyep
leülöm
szikkadt
szépségét
刈るより掘るより播いてゐる
karuyori horu yori maite iru
még
nyesek
még
ások
ültetek
(Szantóka saját ecsetírása haikujával)
笠へぽつとり椿だつた
kasa e pottori tsubaki datta
kaméliavirág
esőkalapomra
esett
笠も漏りだしたか
kasa mo moridashita ka
kalapom
is
léket
kapott
笠にとんぼをとまらせてあるく
kasa ni tombo o tomarasete aruku
nádkalapon
szitakötőt
hordok
elgyalogolunk
kasari kosori oto sasete nakanu mushi ga kita
alig
pisszen
szisszen
néma
tücsök
érkezik
笠をぬぎしみじみとぬれ
kasa o nugi shimi-jimi to nure
levett
esőkalappal
teljesen
átáztam
kaze ga umi yori dotegusa no chōchō ochitsukazu
tengeri
szél
föveny
füvén
nem
pihen
lepke
風の明暗を辿る
kaze no meian o tadoru
fényes
szél
sötét
szél
gyalog
megjárom
風の中からかあかあ鴉
kaze no naka
kara kaakaa karasu
varjú
a
szélzúgást
kár-kár
lekárogja
風の中おのれを責めつつ歩く
kaze no naka onore o semetsutsu aruku
metsző
szélben
gyalog
csak
magamat
okolhatom
kaze no tonneru nukete sugu koihajimeru
szeles
alagút
vége
lehet
koldulni
kaze no yo no to o tataku oto ga aru
zörgetnek
az
ajtón
szeles
éjszaka
けふの暑さはたばこやにたばこがない
kefu no atsusa ha tabako-ya ni tabako ga nai
meleg
van
nincs
cigaretta
a
boltban
けさもよい日の星一つ
kesa mo yoi-hi no hoshi hitotsu
kora
reggelre
maradt
egy
csillag
semmi
sincs
veszve
ki ga taorete iru koshi o kakeru
kidőlt
fa
rátelepszem
開いてしづかにぽとりと落ちた
kiite shizukani potori to ochita
csöndesen
virágzott
koppanva
hullt
ki-kage kumo-kage neko no shigai ga nagarete kita
fák
képét
felhők
képét
macska
tetemét
viszi
a
víz
kina ana ga horaruru machi no shizukesa yo
mély
gödröt
ástak
csöndes
az
utca
kinome kusanome aruki tsuzukeru
fák
rügyeznek
füvek
sarjadnak
megyek
tovább
傷が癒えゆく秋めいた風となつて吹く
kizu ga
ieyuku aki meita kaze to natte kaze fuku
sebem
varasodik
őszbe
fordult
szél
fújja
乞ひあるく水音のどこまでも
koiaruku mizu oto no doko made mo
megyek
koldulni
lármás
víz
mindenütt
ここまでを来し水飲んで去る
koko made o koshi mizu nonde saru
idejöttem
csak
vizet
iszom
és
megyek
tovább
ここに白髪を剃り落して去る
koko ni shiraga o sori otoshite saru
ehelyt
hagyom
leborotvált
ősz
hajam
心むなしくあらなみのよせてはかへし
kokoro munashiku aranami no yosete wa kaeshi
zord
hullámok
ki
és
be
üres
a
szív
こころおちつけば水の音
kokoro ochitsukeba mizu no oto
csobog
a
víz
lecsillapodtam
こころしずかにやまのおきふし
kokoro shizuka ni yama no okifushi
hegyek
között
békés
szívvel
kelek-fekszem
kokoro tsukarete yama ga umi ga utsukushisugiru
hegyek
tengerek
kimerítenek
túl
szépek
konna ni yasete kuru te o awasete mo
összetett
kezem
is
milyen
vékony
木の葉散る歩きつめる
konoha chiru aruki tsumeru
lombhullás
megyek
tovább
木の葉ふるふる鉢の子へも
konoha furu-furu hachinoko e mo
hulló
falevél
jut
belőle
kolduscsészémbe
この道しかない春の雪ふる
kono michi shika nai haru no yuki furu
nincs
más
csak
hólepte
tavaszi
utak
kono michi shika nai hitori de aruku
nincs
más
út
mehetek
egyedül
kourogi yo asu no kome dake wa aru
tücsökzene
szól
holnapra
még
van
rizs
ころり寝ころべば青空
korori nekorobeba aozora
hanyatt
fordultam
kék
az
ég
こしかたゆくすえ雪あかりする
koshikata yukusue yuki akari suru
hófény
derengi
be
múltam
jövőm
雲がいそいでよい月にする
kumo ga isoide yoi tsuki ni suru
elfutó
felhők
ragyogóbb
hold
くりやまで月かげの一人で
kuriya made tsuki kage no hitori de
konyhában
csak
a
hold
süt
kurokami no nagasa o shiokaze ni makashi
szajhák
éjfekete
haja
sós
szellőtől
borzong
草の青さよはだしでもどる
kusa no aosa yo hadashi de modoru
mily
zöld
a
fű
mezítláb
térek
haza
草をしいておべんたう分けて食べて右左
kusa shiite obentou wakete migi hidari
leült
pázsitfű
közös
ebéd
elváló
utak
kyō made wa ikasareta ashi o nobasu
ma
még
élek
nyújtózom
kyō mo henji ga konai shigure moyō
ma
sincs
válasz
folyton
esik
けふもいちにち誰もこなかったほうたる
kyō mo ichinichi dare mo konakatta hōtaru
ma
se
jött
senki
mécsbogarat
lesni
今日も郵便が来ないとんぼとぶとぶ
kyō mo yūbin ga konai tombo tobutobu
ma
se
jött
levél
csak
szitakötő
kyō no ohiru wa kusa ni suwatte tomato futatsu
ebédem
a
fűben
két
paradicsom
けふのおじるは水ばかり
kyō no ohiru wa mizu bakari
ma
vizet
ebédelek
けふはここまでの草鞋をぬぐ
kyō wa koko made no waraji o nugu
mára
elég
volt
le
az
útibocskorral
窓あけて窓いつぱいの春
mado akete mado ippai no haru
ablakot
nyitok
tele
van
tavasszal
まどろめばふるさとの夢の葦の葉ずれ
madoromeba furusato no yume no ashi no hazure
elbóbiskoltam
otthoni
nádak
susognak
álmomban
mahiru no miakashi no moetsuzukeru
déli
verőfény
áldozati
mécses
még
ég
mamayo hōe wa aka de kuchita
nincs
mit
tenni
öreg
csuhám
lerohad
rólam
massao sumu mizu urara teru waga kage kanashii
mély
kék
víz
tiszta
derűvel
ragyog
de
árnyékom
szomorú
まつすぐな道でさみしい
massugu na michi de samishii
egyenes
úton
a
magány
vár
また見ることもない山が遠ざかる
mata miru koto mo nai yama ga tōzakaru
hegyek
tűnnek
el
mögöttem
soha
viszont
nem
látásra
松風すずしく人も食べ馬も食べ
matsukaze suzushiku hito mo tabe uma mo tabe
fenyők
közt
hűs
szél
ember
és
lova
megéhezett
まったく雲がない笠をぬぎ
mattaku kumo ga nai
kasa o nugi
felhő
sehol
le
a
kalappal
待つてゐるさくらんぼ熟れてゐる
matte iru sakuranbo urete iru
megvárom
míg
beérik
a
cseresznye
meshi no shirosa no umeboshi no akasa tōtō
kere
fehér
rizs
piros
sósbarack
micsoda
kincsek
midori yoeba iyo-iyo midori
zöld
de
ittasan
még
zöldebb
minna nete shimatte yoi tsukiyo ka na
mindenki
más
mélyen
alszik
fényteli
holdnál
minna uso ni shire haru wa nigete shimatta
mindenki
hamis
elriasztják
a
tavaszt
水に影ある旅人である
mizu ni kage aru tabibito de aru
menőben
vándornak
néz
a
víztükör
水に雲かげもおちつかせないものがある
mizu ni kumokage mo / ochitsuka senai monoga aru
felhők
árnyéka
vízen
is
gomolyog
水音のたえずして御仏とあり
mizu oto no taezu shire Mihotoke to ari
zúg
a
víz
buddha
ül
rendületlenül
水音しんじつおちつきました
mizu oto shinjitsu ochitsuki mashita
nyugtatgat
a
víz
hangja
水音といつしよに里へ下りて来た
mizu oto to issho ni sato e kudarite kita
vízcsobogás
lekísér
a
faluba
mizutamari ga
hogaraka ni kodomo no kage utsusu
gyerek
képét
derűvel
tükrözi
a
tócsa
mokumoku kaya no uchi hitori meshi kū
nem
szól
szám
szúnyogháló
alatt
rizst
eszem
物乞ふ家もなくなり山にわ雲
mono kou ie mo naku nari yama ni wa kumo
felhők
fölé
értem
nincs
több
házalás
morōte modoru atataka na mizu no koboruru o
meleg
vizet
hoztam
kilötykölődött
moto no kojiki ni natte taoru ga ichimai
igazán
koldus
lettem
mindenem
egy
törülköző
kendő
もう明けさうな窓あけて青葉
mou akesouna mado akete aoba
hajnalok
hajnalán
zsenge
levélnek
ablakot
nyitok
百舌鳥啼いて身の捨てどころなし
mozu naite mi no sute dokoro nashi
gébics
csetteget
nincs
hova
bújjak
mushi mo taberu mono ga nai hon o tabeta ka
csótányoknak
sincs
mit
enni
fogyasztják
könyveim
mukiōte yu no afururu o
szemtől
szemben
túlcsorduló
fürdővízben
nagai hashi sore o watareba furusato no machi de
hosszú
híd
ha
általértem
már
otthon
vagyok
nagai ke ga shiraga
hajam
lenőtt
őszülök
nageataerareta issen no hikari da
egyfillérest
vetettek
megcsillant
nagete kudasatta issen dōka no samui oto datta
egyfilléres
érme
hidegen
csendül
koldustálamban
啼いて鴉の飛んで鴉のおちつくところがない
naite karasu no tonde karasu no ochitsuku tokoro ga nai
varjú
károg
varjú
repül
el
sose
ül
nami no oto shigurete
kurashi
hullám
morajban
ázik
az
éj
sötétje
nami oto shigurete harete
hullám
moraj
ha
esik
ha
süt
namioto tōku nari chikaku nari yomei ikubaku zo
hullám
morajlik
távol
közel
holtomig
何が何やらみんな咲いてゐる
nani ga nani yara minna saite iru
nem
tudom
melyik
melyik
de
mind
virágzik
何か足らないものがある落葉する
nanika taranai mono ga aru ochiba suru
semmim
se
hiányzik
ölembe
hull
a
falevél
何を待つ日に日に落葉ふかうなる
nani o matsu hi ni hi ni ochiba fukōnaru
meglesz
napról
napra
mélyebb
az
avar
何を求める風の中ゆく
nani o motomeru kaze no nakayuku
amit
keresek
szélbe
megyek
érte
nanto atataka na shirami o toru
fogtam
egy
tetűt
melegebb
nálam
なんとなくあるいて墓と墓との間
nantonaku aruite haka to haka to no aida
sírkövek
közt
téveteg
ténfergek
寝床まで月を入れ寝るとする
nedoko made tsuki o ire neru to suru
megágyazok
a
holdnak
is
együtt
éjszakázunk
寝ころべば枯草の春匂ふ
nekorobe ba kare-kusa no haru niou
fonnyadt
fűre
heveredek
tavaszillatú
nemuri fukai mura o mioroshi shito shite iru
lehugyozok
a
völgybe
alant
alszik
a
falu
ねたいだけねたからだゆにのばす
netai dake neta karada yu ni nobasu
kialudtam
magam
forró
vízben
nyújtózkodom
寝たり起きたり落葉する
netari okitari ochiba suru
lepihenek
felkelek
falevél
hull
rám
寝ざめ雪ふるさびしがるではないが
nezame yuki furu sabishigaru dewa
naiga
havazás
ébresztett
nem
a
magány
残された二つ三つが熟柿となる雲のゆきき
nokosareta futatsu mittsu ga jukushi
to naru kumo no yukiki
maradt
a
fán
érett
hurma
szürke
felhők
járnak
rá
のんびり尿する草の芽だらけ
nombiri shito suru kusa no me darake
az
út
szélén
cseperedő
gyomot
nemtörődöm
lepisálom
飲みたい水が音たててゐた
nomitai mizu ga oto tatete ita
zuhatag
hangja
hajt
szomjas
vagyok
nukesōna ha o motte tabi ni oru
útravaló
újabb
lazuló
fogam
ぬくい日のまだ食べるものはある
nukui hi no mada taberu mono wa aru
meleg
nap
mégis
kell
enni
nurete nimotsu no sara ni
omotaku tabi
átázott
tarisznyám
nehéz
egy
újabb
zarándokútra
ochiba fumikuru sono ashioto wa shitte iru
megismerem
lépteid
zaját
bár
avaron
közeledsz
ochiba fumiwake hodo yoi noguso de
kicsörtetek
a
cserjésből
szarnom
kell
落葉ふる奥ふかく御佛を觀る
ochiba furu oku fukaku mi-hotoke o miru
buddhát
láttam
hullott
falevél
mély
rengetegében
ochiba shiite neru yori hoka nai yama no utsukushisa
mit
tegyek
hullott
falevéllel
ágyat
vetek
szép
vagy
hegy
落ちかかる月を観てゐるに一人
ochikakaru tsuki o mite iru ni hitori
nézem
a
lemenő
holdat
mindjárt
magamra
maradok
おちついて死ねさうな草枯るる
ochitsuite shinesō na kusa karuru
aszó
fűben
nyugton
halok
おちついて死ねさうな草萌ゆる
ochitsuite shinesō na kusa moyuru
sarjú
fűben
nyugton
halok
おちつけないふとんおもたく寝る
ochitsukenai futon omotaku neru
matrac
nehéz
alatta
aludni
okyō todokanai jyazu no sōon
szútrát
kántálok
nem
fojtja
el
a
dzsesszzenét
お正月の鴉かあかあ
oshōgatsu no karasu kaa-kaa
újévi
varjú
mily
kár
kár
otete koboreru sono hitotsubu hitotsubu o itadaku
szemenként
ad
a
gyermek
rizzsel
teli
markából
otoko onna to sono kage mo odoru
férfiak
nők
árnyukkal
táncolnak
oto wa asa kara kinomi o tabeni kita tori ka
reggeli
zörej
tán
egy
madár
magot
csipeget
おとはしぐれか
音は時雨か
oto wa shigure ka
vajon
őszi
eső
kopog
rajio de
tsunagatte kokyō no uta
szülőföldem
nótáitól
hangos
a
rádió
れいろうとして水鳥はつるむ
reirou to shite mizudori ha tsurumu
vízimadarak
verőfényben
párzanak
sabishū nari atsui yu ni hairu
magányos
vagyok
forró
fürdőbe
merülök
sake wa nai tsuki shimijimi mite ori
elfogyott
a
rizsbor
a
holddal
kell
beérnem
sakura mankai ni shite
keimusho
kinyílt
cseresznyevirág
rabul
ejt
sakura sakura saku
sakura chiru sakura
cseresznye
bimbózó
cseresznye
lehulló
cseresznye
cseresznye
sakura saite sakura chitte odoru odoru
cseresznye
bomlik
cseresznye
hullik
áll
a
bál
寒い雲がいそぐ
samui kumo ga isogu
fázós
fellegek
iszkolnak
sarasara sasa no yuki
reszket
reszket
bambuszfűn
a
hó
さてどちらへ行かう風が吹く
sate dochira e
ikō kaze ga fuku
hova
tovább
merre
fúj
a
szél
生死の中の雪ふりしきる
seishi no naka no yuki furishikiru
élet-halál
közt
hó
hull
szakadatlanul
咳がやまない背中をたたく手がない
seki ga yamanai senaka o tataku te ga nai
kínoz
a
köhögés
senki
se
ver
hátba
死人とりまく人々に雲もなき空や
shibito torimaku hitobito ni kumo mo naki sora ya
halott
köré
gyűl
a
nép
felhőtlen
az
ég
shichigusa hitotsu dashitari iretari shite aki
ősz
valamit
zálogba
csapok
hogy
kiváltsak
valamit
shigure kasa de otonari e mizu o morai ni
szomszédba
megyek
vízért
vizes
esőkalapban
shigurete kaki no ha no
iyo-iyo utsukushiku
eső
áztatta
hurmalevél
szebb
mint
valaha
shigurete michi shirube sono ji ga yomenai
esős
szemmel
olvasom
mit
ír
a
jelzőtábla
shigurete nurete matsu hito ga kita
várt
vendég
érkezett
eső
áztatta
át
shigurete nurete tabigoromo shibotte wa yuku
átázott
úticsuhám
kicsavarom
mehetek
tovább
shigurete yama o mata yama o shiranai yama
végenincs
eső
hegyek
újabb
hegyek
nevenincs
hegyek
しぐるるやあるだけの御飯よう炊けた
shigururu ya arudake no gohan yō taketa
havas
eső
maradék
rizsem
megfőtt
shigururu ya inu to mukiatte iru
téli
esőben
kutya
állja
el
utam
shigururu ya minna nurete iru
ólmos
eső
mindenki
elázik
しぐるるやしぐるる山へ歩み入る
shigururu ya shigururu yama e ayumi iru
ónos
esővel
járom
be
a
hegyeket
しぐるるや死なないでゐる
shigururu ya shinanaide iru
késő
őszi
eső
még
nem
a
halál
しみじみしづかな机の塵
shimijimi shizuka na tsukue no chiri
hazajöttem
asztalomon
dermedt
csendben
ül
a
por
霜夜の寝床がどこかにあらう
shimoyo no nedoko ga doko ka ni arō
zúzmarás
éjen
nyughelyem
vár
valahol
死んでしまへば雑草雨ふる
shinde shimaeba zassō ame furu
halálodkor
gyomeső
esik
shinitaku mo ikitaku mo nai kaze ga furete yuku
nem
vágyom
halni
nem
vágyom
élni
visz
a
szél
死のしづけさは晴れて葉のない木
shi no shizukesa wa harete ha no nai ki
halálos
nyugalom
szép
idő
tar
fák
shinu yori hoka nai yama ga kasunde iru
több
se
kell
ragadjon
el
a
halál
ködös
hegyek
között
死をひしひしと水のうまさかな
shi o hishi hishi to mizu no umasa kana
érzem
leterít
a
halál
ízlik
a
víz
死をまへに涼しい風
shi o mae ni suzushi i kaze
megérint
a
halál
hűs
szele
しとどに濡れてこれは道しるべの石
shitodo ni nurete kore wa michi
shirube no ishi
csuromvizesen
is
kilométerkő
空へ若竹のなやみなし
sora e waka take no nayami nashi
égnek
hajt
a
bambuszrügy
nem
szorong
空のふかさは落葉しづんでゐる水
sora no fukasa wa ochiba shizunde iru mizu
magas
ég
vízalji
holt
levélig
süllyedt
それでよろしい落葉を掃く
sore de yoroshii ochiba o haku
jó
minden
ahogy
van
lombot
söprök
sore wa watakushi no kao datta kagami tsumetaku
jeges
tükörben
magamat
látom-é
soritate no atama ni zombun hi no hikari
szabadon
csillog
a
napfény
frissen
borotvált
koponyámon
滑って転んで山かひっそり
subette koronde yama ga hissori
elcsúsztam
elestem
a
hegy
hallgat
sunao ni saite shiroi hana nari
vadvirág
bimbó
végre
kibomlik
- fehér
すっぱだかへとんぼとまらうとするか
suppadaka e tombo tomarō to suru ka
anyaszült
meztelen
vajon
rámszáll
a
szitakötő
捨てきれない荷物のおもさまへうしろ
sutekirenai nimotsu no omosa mae ushiro
elől
zsák
hátul
zsák
levehetném
すすきのひかりさえぎるものなし
susuki no hikari saegiru mononashi
fűszálak
közt
szabadon
jár-kel
a
fény
すわれば風がある秋の雑草
suwareba kaze ga aru aki no zassou
őszi
dudva
közt
ülök
feltámadt
a
szél
すずめをどるやたんぽぽちるや
suzume odoru ya tanpopo chiru ya
verébtánc
pitypanghullás
tabemono atatakaku te kara te e
főtt
étel
melege
kézről
kézre
száll
食べるだけはいただいた雨となり
taberu dake ha itadaita ame to nari
megeredt
az
eső
szilkémben
ami
van
elég
taberu mono ga nakereba nai de suzushii mizu
nincs
ennivaló
de
van
innivaló
hideg
víz
taberu mono mo naku natta kyō no asayake
nincs
mit
enni
de
ma
is
kel
a
nap
taberu mono tabetsukushi zassō hanazakari
mindent
megettem
virul
a
dudva
食べる物はあつて醉ふ物もあつて雑草の雨
taberu mono wa atte you mono mo atte zassō no ame
van
étel
van
ital
dudvára
eső
tabete iru obentō mo shigurete
elemózsiám
is
eláztatta
az
eső
tabibito tabibito to wakare yuku
utas
utast
utolér
lehagy
旅の法衣がかわくまで雑草の風
tabi no hōe ga kawaku made zassō no kaze
úticsuhám
szárad
gyepes
töltésen
szellő
fúj
tamatama hige soreba nanto fukai shiwa
leborotvált
szakállam
alatt
váratlan
barázdák
手がとどくいちじくのうれざま
te ga todoku ichijiku no urezama
elérhető
fügék
mind
milyen
érettek
ten ware of korosazu shite shi o tsukurashimu
nem
öl
meg
az
ég
verset
irat
velem
teppatsu chirikuru ha o uketa
koldustálam
elfogad
hulló
levelet
鉄鉢の中へも霰
teppatsu no naka e mo arare
jégesőtől
kong
koldustálam
照れば鳴いて曇れば鳴いて山羊がいつぴき
tereba naite kumoreba naite yagi ga ippiki
mekeg
derűre
mekeg
borúra
kecske
tōku tōku tori wataru yamayama no yuki
messzi
madár
messzi
havasok
fölé
kerekedik
tōku higurashi ga
naku
hol
verjek
tanyát
sötét
lett
hirtelen
tomete kurenai mura no
shigure o aruku
őszi
eső
faluhosszat
zárt
ajtók
tomete kurenai orikara no tsuki ga yukute ni
az
úton
hold
világol
nem
vendégfogadó
ともかくも生かされてはゐる夏草の中
tomokaku mo ikasarete wa iru natsugusa no naka
még
életben
vagyok
valahogy
nyári
pázsiton
飛んでいつぴき赤蛙
tonde ippiki akagaeru
az
az
egy
vörös
béka
is
elugrott
toshitotta kao to kao to de damatte iru
két
régi
barát
hallgat
egymással
tōyama no yuki no hikaru ya tabidatsu to suru
messzi
hegyen
fénylik
a
hó
indulok
tsubaki hiraite haka ga aru
sírkövek
közt
kaméliák
feslenek
椿のおちる水のながれる
tsubaki no ochiru mizu no nagareru
hullik
a
kamélia
folyik
a
víz
tsubaki ochite iru aogeba saite iru
kamélia
szirma
hull
de
a
java
fennen
virul
燕とびかふ旅から旅へ草鞋を穿く
tsubame tobikau tabi kara tabi e waraji o haku
elszálltak
a
fecskék
felkötöm
a
bocskort
tsubo ni suisen watakushi no haru wa jūbun
vázában
sárga
nárciszok
ennyi
tavasz
elég
nekem
つかれた脚へとんぼとまった
tsukareta ashi e tombo tomatta
fáradt
lábamra
szitakötő
jött
pihenni
tsuki e kumiageru mizu no akarusa
vizet
merek
hold
felé
tartom
fényeskedjen
月が昇つて何を待つでもなく
tsuki ga nobotte nani o matsu demo naku
felkelt
a
hold
nincs
mire
várjak
月からひらり柿の葉
tsuki kara hirari to kaki no ha
hurmalevél
lepörög
a
holdról
tsuki no hikari no sukihara fukaku shimitōru
nari
üres
gyomromba
holdsugár
hasít
tsuki no mizu o kumiagete nomitatta
holdas
vizet
merek
leiszom
magam
tsukiyo akarui fune ga atte sono naka de neru
fényes
ma
a
hold
elhagyott
ladik
elalszom
benne
月夜あるだけの米をとぐ
tsukiyo aru dake no kome o togu
ennyi
rizs
elég
holdfényben
mosom
meg
tsunde kite na wa shiranu hana o Mihotoke ni
ismeretlen
virágot
áldozok
buddha
oltárán
うどん供へて母よわたくしもいただきまする
udon sonaete haha yo watakushi mo itadakimasuru
főtt
tésztát
áldozok
neked
anyám
én
is
eszem
belőle
uete naki yoru neko ni ataeru mono ga nai
éhező
macska
sír-rí
nincs
mit
adjak
うごいてみのむしだつたよ
ugoite minomushi datta yo
zsákhordó
hernyó
elkígyózgat
ukon no tachibana no mi no shigururu ya
szentély
előtt
narancsfák
esőmosta
gyümölcse
uma ga fuminijiru kusa wa hanazakari
fűben
vadvirágot
tipor
a
ló
うまれた家はあとかたもないほうたる
umareta ie wa atokata mo nai hōtaru
szülőházamból
semmi
se
maradt
parázsbogarak
うららかな鐘を撞かうよ
uraraka na kane o tsukō yo
hadd
kongassam
félre
a
nagyharangot
うれしいこともかなしいことも草しげる
ureshi i koto mo kanashi i kotomo kusa shigeru
ha
boldog
ha
boldogtalan
kinő
a
gyom
うれしいたよりもかなしいたよりも春の雪ふる
ureshii tayori mo kanashii tayori mo haru no yuki furu
jó
hír
rossz
hír
tavaszi
hó
hull
うれてはおちる実をひろふ
urete wa ochiru mi o hirou
érett
gyümölcs
ha
hull
hajlongok
うしろから月のかげする水をわたる
ushiro kara tsuki no kage suru mizu o wataru
hátamban
a
holddal
átgázolok
a
vizen
うしろすがたのしぐれてゆくか
ushiro sugata no shigurete yuku ka
ónos
esőben
látom
távolodó
hátam
ushi wa omoni o owasarete suzu wa rin-rin
súlyos
málha
alatt
ökör
feszül
csengője
csilingel
uso o itta sabishii tsuki no dete iru
hazudtam
egyedül
jön
fel
a
hold
utouto sureba Ken ga mimōte kureta yume
hadd
szunyókáljak
Ken
fiam
elébem
fut
álmomban
うつむいて石ころばかり
utsumuite ishikoro bakari
lógó
orral
csak
kavicsot
látok
utsute o kanjite machi no hae umaku nigeta
falusi
légy
könnyen
kikerüli
kezem
わがままきままな旅の雨にはぬれてゆく
wagamama kimama na tabi no ame niha nurete yuku
ázom
fázom
mégis
gond
nélkül
gyalogolok
わかれてからのまいにち雪ふる
wakarete kara no mainichi yuki furu
mióta
elszakadtunk
minden
nap
szakad
a
hó
分け入れば水音
wakeireba mizu oto
még
egy
lépés
és
csobog
a
víz
(Szantóka saját ecsetírása haikujával)
分け入っても分け入っても青い山
wakeittemo wakeittemo
aoi yama
hágó
hágó
után
mindig
zöld
hegyek
waraya shitashiku tsurara o tsurane
zsúptető
jégcsapot
ereszt
szép
sorjában
われいまここに海の青さのかぎりなし
ware ima koko ni umi no aosa no kagiri nashi
itt
állok
hol
a
tenger
kékje
határtalan
watashi hitori no kyō no owari no shigurete
kita
álló
nap
csak
magam
végül
megjött
az
eső
yabu kara nabe e takenoko ippon
ligetből
lábosba
egy
szál
bambuszrügy
焼かれる虫の香ひかんばしく
yakareru mushi no nioi kanbashiku
bogár
szállt
a
tűzbe
milyen
illatos
yake-ato nani yara saite iru
tábortűz
hűlt
helyén
valami
virágzik
焼き捨てて日記の灰のこれだけか
yakisutete nikki no hai no kore dake ka
régi
naplóm
elégettem
hamunak
is
kevés
yamaji kite hitorigoto iute ita
hegyi
ösvényen
baktatok
magamban
beszélek
yama kara kaze ga fūrin e
ikite itai to omou
hegyi
fuvallattól
szélcsengő
csilingel
szeretnék
még
élni
yama kara shiroi hana o
tsukue ni
hegyi
virág
fehérlik
az
asztalon
yama kurete yama no koe o kiku
sötétülő
hegyek
hangját
hallani
山のあなたへお日さま見おくり御飯にする
yama no anata e ohisama miokuri gohan ni suru
lemenő
napnak
búcsút
intvén
megvacsorázom
山のいちにち 蟻もあるいてゐる
yama no ichinichi ari mo aruite iru
hangyák
is
másszák
a
hegyet
naphosszat
yama no kewashisa nagarekuru mizu no reirō
meredek
hegyről
lerohanó
víz
felragyog
山のしづかさへしづかなる雨
yama no shizukasa e shizuka naru ame
hegy
nyugalmától
csendesül
az
eső
山のしづけさは白い花
yama no shizukesa wa shiroi hana
fehér
virágban
egy
hegy
nyugalma
山しづかなれば笠をぬぐ
山しずかなれば笠をぬぐ
yama shizuka nareba kasa o nugu
békés
hegyekhez
levett
kalappal
jöttem
山裾やすらかに歯のないくらしも
yama suso yasurakani 'ha' no nai kurashi mo
békén
tengődöm
a
hegy
lábánál
fogam
sincs
már
yanagi chiru isoide ate mo nai tabi e
fűzfa
lombja
hull
útnak
eredek
sebtiben
sehová
柳ちるそこから乞ひはじめる
yanagi chiru soko kara koihajimeru
fűzfa
lombja
hull
arról
koldulok
yappari hitori ga yoroshii zassō
magányos
gyom
jól
van
やつぱり一人はさみしい枯草
yappari hitori wa
samishii karekusa
szomorú
vég
aszott
gazban
egyedül
yasuyado no zakuro takusan hana tsuketa
düledező
fogadó
gránátalma
fája
dúsan
virágzik
yatto ito ga tōtta hari no kanshoku
tű
fokán
érzem
átment
végre
a
cérna
yoenakunatta mijimesa wa
kōrogi ga naku
sír
rí
a
tücsök
miért
nem
rúg
be
よい道がよい建物へ焼場です
yoi michi ga yoi tatemono e yakiba desu
szép
sétány
szép
épülethez
vezet
a
hamvasztóhoz
よい宿でどちらも山で前は酒屋で
yoi yado de dochira mo yama de mae wa sakaya de
jó
fogadó
körüle
hegyek
szemben
italbolt
よい湯からよい月へ出た
yoi yu kara yoi tsuki e deta
forró
fürdőből
jövet
ég
a
hold
yoizame no hana koboreru koboreru
macskajaj
szirmok
szóródnak
szerteszét
酔いざめの風のかなしく吹きぬける
yoi zame no kaze no kanashi-ku fuki nukeru
átfúj
a
szél
józanít
yoru no nagasa yodōhi inu ni hoerarete
hosszú
éjszaka
kutya
csahol
még
hosszabb
酔うてこほろぎと寝てゐたよ
yōte kōrogi to nete ita yo
tücsök
részegen
háltam
véle
yotsuyu shittori nemutte ita
esti
harmatban
ázva
aludtam
yūbin ga kite sore kara kaki
no ha no chiru dake
jött
a
postás
utána
hurmalevél
hullás
夕立が洗つていつた茄子をもぐ
yūdachi ga aratte itta nasu o mogu
esti
eső
mossa
a
padlizsánt
szedek
yūdachi hareta tomato-batake ni dete taberu
elállt
az
esti
zápor
paradicsom
ültetvényen
vacsorázom
雪へ雪ふるしづけさにをる
yuki e yuki furu shizukesa ni oru
hóra
hulló
hó
csendjébe
hullok
雪ふる一人一人ゆく
yuki furu hitori hitori yuku
hóhullásban
mindenki
magában
baktat
yuki furu naka o kaeri kite tsuma e tegami kaku
hóviharban
jöttem
haza
megírom
az
asszonynak
雪ふる食べるものはあつて雪ふる
yuki furu taberu mono wa atte yuki furu
havazik
van
mit
enni
havazzon
雪がふるふる雪見てをれば
yuki ga furu-furu yuki mite oreba
szakad
a
hó
nem
akar
végeszakadni
雪もよひ雪にならない工場地帯のけむり
yuki mo yoi yuki ni naranai kōjōchitai no kemuri
gyárfüstben
még
a
hó
se
jó
hó
雪のあかるさが家いつぱいのしづけさ
yuki no akarusa ga ie ippai no shizukesa
tele
a
ház
hófényes
nyugalommal
雪空の最後の一つをもぐ
yuki zora no saigono hitotsu wo mogu
az
utolsó
gyümölcsöt
havas
égről
szakajtom
yurete wa hagi no fushite wa hagi no koboruru hana
bokorhere
hajlik
hajladozik
hullajtja
virágát
yūutsu o yu ni tokasō
forró
fürdőben
ázzon
ki
rosszkedvem
yūyake no utsukushisa wa oi o nageku demo naku
napszállta
szépsége
ne
sírd
az
öregséget
ゆう焼しづかなお釜を磨く
yūyake shizukana okama wo migaku
napnyugta
nyugalma
rizsfazekam
sikálom
ゆふ空から柚子の一つをもらふ
yūzora kara yuzu no hitotsu o mogitoru
esti
égből
őszi
citrom
pottyan
egy
szem
zeni ga nai mono ga nai ha ga nai hitori
se
pénz
se
más
se
fogam
magammal
kell
beérnem