(CD-VÁLTOZAT)

2005. JÚNIUSI KIADÁS



Mottó:
"Az élet célja persze az, hogy az ember végigmenjen
minden fokán, s valamit termeljen közben.
Mint a diófa, s olyan tökéletesen, mint egy diófa,
miközben a csemetéből egy egész susogó világ lesz.
Ez a vegetatív üdvözülés, és ez az isteni is.
Megőrizni a belénk rejtett növéstervet,
és megkövetni az erkölcsi hangot, az Istent."
(Németh László)



Mindannyian tele vagyunk nyugtalanító kérdésekkel, amikre eddig nem kaptunk választ.

Ezek a valóban lényeges kérdések jogosan foglalkoztatják a ma emberét. Bizony, nehezebben igazodunk el a világban, ha nem ismerjük rájuk a választ.

De aki figyelemmel olvassa az alábbi könyvet, megtalálja a helyes feleleteket.

A kulcsszó:
akhor + akshota + areh + arra + ceviz + charmaghz + gherdu + hamar + hu tao ren + intxaur + jozi + juglando + karydi + koz + kreeka pähkel + kurumi + nigvzit + noce + noix + nou + noz + nucă + nuez + orah + orech + ořech + oreh + orih + orzech + ouakka + pähkinä + riešutas + ungouyz + valhneta + valnöd + valnöt + walnuss + walnut =

DIÓ

Tartalom:

1. Dióevőknek
MI AZ ÉRTÉK A DIÓBAN?
A DIÓ ÉS AZ EGÉSZSÉG
DIÓVÁSÁRLÁSI TANÁCSOK
DIÓTÖRÉS OTTHON
DIÓFOGYASZTÁSI TANÁCSOK
ÉTELEK DIÓVAL
DIÓS SÜTEMÉNYEK, ÉDESSÉGEK
DIÓS ITALOK
A DIÓ A VEGETÁRIÁNUS ÉTKEZÉSBEN
ZÖLDDIÓ
DIÓOLAJ

2. Botanikusoknak
BEVEZETÉS A DIÓ ROKONSÁGI VISZONYAIBA
A DIÓFA ROKONAI JUGLANS FAJOK
A DIÓFA ROKONAI CARYA FAJOK
EGYÉB DIÓFÉLÉK
A DIÓFA LEÍRÁSA ÉS BOTANIKÁJA

3. Diósgazdáknak
A TERMESZTETT DIÓFAJTÁK
DIÓNEMESÍTÉS, A DIÓ SZAPORÍTÁSA, CSEMETENEVELÉS
A DIÓFA NEVELÉSE ÜLTETÉSTŐL SZÜRETIG
DIÓTERMESZTÉS A NAGYVILÁGBAN
A FEKETEDIÓ TERMESZTÉSE
A PEKÁNDIÓ TERMESZTÉSE
A DIÓFA NÖVÉNYVÉDELME
ÖKOLÓGIAI DIÓTERMESZTÉS
DIÓSZÜRET KÉZZEL ÉS GÉPPEL
DIÓTERMELŐK
A DIÓ MINT ÁRU
DIÓSZABVÁNY
DIÓKERESKEDŐK
ADATOK, STATISZTIKÁK

4. Betegeknek
A DIÓ MINT GYÓGYNÖVÉNY
DIÓLEVÉL, DIÓVIRÁG
A DIÓ A TERMÉSZETGYÓGYÁSZATBAN

5. Iparosoknak és egyéb művészeknek
A DIÓFAANYAG NEVELÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA
MI KÉSZÜL DIÓFÁBÓL?
A DIÓFA A SZOBRÁSZATBAN
DIÓFESTÉK
DIÓHÉJ-IPAR
MIRE JÓ MÉG A DIÓ?
A DIÓ A FESTÉSZETBEN
A DIÓ A FOTOMŰVÉSZETBEN

6. Irodalmároknak
A DIÓ EZOTÉRIÁJA
A DIÓ AZ IRODALOMBAN

7. Turistáknak
HOL LÁTHATUNK DIÓFÁKAT AZ ORSZÁGBAN?
ÉS KÜLFÖLDÖN?

8. Mindenkinek
ZÁRSZÓ




Tisztelt Kolléga, Kollegina!

Engedje meg, hogy kollégámnak tekintsem, hiszen azzal, hogy ebbe a könyvbe beletekintett, elárulta, hogy egyben azonos az érdeklődési területünk: Mindkettőnket érdekel a dió.

Kérem, ne vegye sértésnek a magázódást, bár kollégák közt a közvetlen hang járja, részemről a tiszteletet kívánom kifejezni. Az elismerést azért, mert bármi legyen is az Ön szakterülete, feltételezem, hogy elsősorban nem a dió, hiszen Magyarországon talán 10 ember sincs, aki kizárólag a dióval foglalkozik. Aki a fontosabb dolgok mellett erre a perifériára is figyelmet tud fordítani, tiszteletet érdemel.

Úgy érzem, szükséges rögtön az elején néhány kérdést tisztázni.

Először is, minek ez a könyv egyáltalán?

A dióról gyakorlatilag nincs irodalom. Magyar nyelven sincs, de idegen nyelvű sincs. A világon mindenhol csak részinformációk vannak. És ahogy az már lenni szokott, a részinformáció többnyire részigazságot tartalmaz.

Vagyis sok hibát. Tárgyi tévedést. Ezekkel a tárgyi tévedésekkel a ritka hazai szakkönyvek és szakcikkek is tele vannak. Kivéve dr. Szentiványi Péter írásait. De ő nem ír.

Amikor a diótermesztésbe - kellő szakismeret nélkül - belevágtam, szükségét éreztem, hogy megismerjem, amivel foglalkozom.

Összeszedtem mindazt, amihez itthonról és külföldről hozzáfértem. És rendszereztem. És hozzáadtam saját tapasztalataimat, véleményemet. Idővel úgy alakult, hogy a saját vélemény - és a saját fénykép - egyre több lett az anyagban.

Dió Másodszor azt kell megbeszélnünk, hogy Önnek, tisztelt Kollégám mint olvasónak miért kell elolvasnia a könyvet.

Nem kell. Csak ha érdekli a dió. Ilyenek is vannak. Bár a többséget - például - a diófa szaporodásbiológiájánál jobban érdekli a világsztároké. Pedig az előbbi érdekesebb. Ízlés kérdése különben.

A dió nyugodtan nevezhető a legértékesebb emberi éteknek. Táplálkozásunkból a dió mégis gyakorlatilag hiányzik. Hiszen a hazai évi 1/2 kg-os fogyasztás annyi, mintha nem is ennénk. Nézzen körül kisebb-nagyobb élelmiszer-áruházakban, vagy talál diót, vagy nem. Ha talál is, milyen az? Kritikán aluli.

És a diótermelés? „Hazánkban valamennyi jelentős gyümölcsfaj között a diótermesztés a legelmaradottabb.” Ezt a megállapítást 1976-ban tette dr. Szentiványi Péter, a magyar diónemesítés atyja. Azóta a helyzet csak romlott.

Tudunk-e valamit a dió gyógyhatásáról, találkoztunk-e akár csak egyszer is dióból készült gyógy-készítménnyel? Van-e az otthoni használati tárgyaink között bármi, ami a legértékesebb faanyagból, diófából készült?

Ismerjük-e egyáltalán a diót?

Járjuk körül, ismerkedjünk együtt! Én leírom, bemutatom, amihez hozzájutottam, Ön felülbírálhatja, saját tudásával felülírhatja, és továbbfejlesztheti.

A harmadik kérdés: A könyv miért nem könyv-formátumú, miért CD?

A kiadóval való tárgyalás során egyértelművé vált, hogy a nagy terjedelem és főleg a sok kép miatt az olvasó számára a nyomtatott változat megfizethetetlenül drága lenne.

De a CD praktikusabb is.

Negyediknek: Hogyan olvassa a könyvet?

Semmiképpen se együltőhelyben végig. Rendkívül fárasztó lenne, és megjegyezhetetlen. Kisebb részletekben.

Az imént a tartalomjegyzéknél már látszott, hogy a címek (később egyes szövegrészek is) aláhúzottak. Tisztelt Kollégám, ha Ön már idősebb, és nem olyan magától értetődő az Ön számára mint a fiataloknak, közlöm, az aláhúzott szövegekre kattintva a könyv megfelelő helyére ugrik a számítógép (ahonnan vissza is lehet ugrani).

Nyugodtan hagyja ki, ami nem érdekli.

A szöveg sorrendjében a korábban említetteket már ismertnek tekintem. De ha mégsem ismert, előre lehet ugrani.

És ismertnek tekintem a középiskolában megszerezhető ismereteket is.

Végül az ötödik kérdés: Mi a könyv műfaja?

Ezt leginkább eiszagógénak tudnám mondani, ennek a régen elfelejtett görög műfajnak, amit a római birodalom bukása után Szíriában még évszázadokig műveltek, és a korai arab tudósok is előszeretettel alkalmaztak. Aztán kiment a divatból. Magyarra „bevezetés”-ként fordítható, (arabul al-madhal), amelyben a szerző bevezeti az olvasót az általa megismert világba.

Ezért a szerző kötelessége az érthetőség, és annak jelzése, hogy a leírtakból mi tekinthető egzaktnak, és mi a szerző véleménye. Az olvasó nemcsak a könyv tárgyát ismeri meg, hanem a szerző ismereteinek korlátait is, és maga dönti el, a leírtakból mit fogad el. Mint Porphyrios is írja a „Bevezetés a szónoklattani kutatásokhoz”-ban, nemcsak az kérdés, hogy miben áll a tanulmányozott szakma, hanem milyen annak művelője.

És egy kérés a nyájas olvasóhoz, tisztelt Kollégámhoz.

Ne tessék a leírtakat túl komolyan venni.

Nem vagyok én tudós. Forrásműveimet nem sorolom fel, az idézetek eredetét nem közlöm. Így is remélem, művem megalapozottabnak bizonyul, mint a szakkönyvek, szakcikkek többsége.

Mert hát honnan is szerezhetne fontos információkat tisztelt Kollégám máshonnan, mint ahova a következő útjelző mutat: Innen fentről, a tartalomjegyzékből. Csak arra kell kattintani, ami érdekli.


---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább